Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
piszkostizenkettő
 
 
 
 

Lehet-e Magyarország a munkaerőhiány nyertese?

Kovács Tibor

2018. április 24. 14:18

Az alacsony munkanélküliségnek és magas foglalkoztatottságnak mellékhatása a munkaerőhiány, ami Magyarországon egyre komolyabb problémává válik. A gond azonban mindig lehetőség is. Vajon sikerül Magyarországnak a helyzet nyertesévé válnia?

A magyar gazdaság egyik sikersztorija a történelmileg is alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatottság. Természetesen minden pozitív folyamatnak lehetnek, vannak negatív oldalai. Ebben az esetben a munkaerőhiány az, ami komoly kihívás elé állíthatja a gazdaságot. Egyik részről örülhetnénk az ebből fakadó növekvő bérszínvonalnak, de sajnos a másik oldalon ez gátja lehet a növekedésnek, a beruházások gyarapodásának. Több szektorban már ma is komoly gondokat okoz, amelyről a vállalkozók egyre kétségbeesettebb történeteket mesélnek és néhányan nem látnak más lehetséges megoldást, csak a bevándorlást – még annak már ismert negatívumaival együtt is.

A folyamatnak azonban pozitív kimenetele is lehetséges. A munkaerőhiány ösztönzést adhat a technológiai fejlődésnek, a robotizáció terjedésének és a hatékonyság növelésének. A robotizáció ma a legforróbb témák közé tartozik nemzetközileg. Egyszerre félnek tőle, valamint lehetőséget is látnak benne. Terjedésének több ellensége van: a szakszervezetek, az olcsó import munkaerő, vagy ennek alternatívája a termelés kiszervezése és a rettegés a képzetlen munkaerő fölöslegessé válásától és az ebből fakadó társadalmi feszültségektől. Külön kérdéskör a személyi jövedelemadók és járulékok eltűnésétől való félelem. A robitizáció terjedésének két legnagyobb ellensége a folyamatosan beáramló olcsóbb munkaerő, és a termelésnek az alacsonyabb munkaköltségű országokba való kitelepítése. Ezek egyike sem igényel fejlesztést és extra beruházást, a már meglévő technológiák használhatók. Ennek összköltsége jóval alacsonyabb volt az elmúlt évtizedben, mint a költséges robotokra való átállás. Ez azonban ma úgy tűnik, hogy változóban van. Egyrészt felerősödtek az olcsó munkaerő mellékhatásaival kapcsolatos aggodalmak, másrészt már az olcsóbb országokban is fogyóban és drágulóban van a munkaerő. Így Magyarországnak is megéri a robotizációba fektetni. Ez számunkra annál is fontosabb, mert amennyiben a magyar gazdaság nem tudja munkaerővel kiszolgálni az ide települő világcégeket, az fejlődésünk komoly korlátja lehet.

A másik oldalon viszont a magyar gazdaság több százezer felszabaduló munkást lenne képes felszívni, ma nálunk társadalmi tényezők nem szabnak határt a technológiai fejlődésnek és a robotizáció terjedésének, sőt inkább lökést adhatnak neki. Ma egyébként ezen a területen még hátrányban vagyunk Németországgal szemben, ahol arányaiban háromszor annyi robot dolgozik, mint nálunk. A robotizáció első körben nyilván az itt megtelepedett nagyvállalatoknál jöhet szóba, amelyek szintén küzdenek a munkaerőhiánnyal. Az ideális természetesen az lenne, ha a magyar tulajdonú vállalkozások is képesek lennének bekapcsolódni a folyamatba. Amennyiben ez megtörténne és a robotizáció terjedése széles körűvé válna, olyan ezzel kapcsolatos szaktudás jöhet létre, ami idővel nemzetközileg is értékké válna.

Kevés ország van, ahol ennyire egyértelműen minden feltétel adott, hogy a cégek nagyobb robotizációs projektekbe kezdjenek. Nincs jelentős bevándorlás, főleg nincs a képzetlen munkaerőből, amely versenyt jelent ennek. Képzetlen munkaerő ugyan van Magyarországon, de ennek problémája nem növekszik ettől, mert nem fenyeget ma is dolgozó tömegeket a munkanélküliség. Ezzel szemben Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben beáramlott olcsó, harmadik világbeli munkaerő pillanatok alatt az utcára kerülhet, ami komoly társadalmi feszültségekkel járhat, pedig a helyzet már így is több, mint feszült.

A jelenlegi magyar helyzet nagy lehetőséget teremthet arra, hogy a robotizáció mintaországává váljunk a EU-ban. Az egyetlen nemzetközileg is komoly fejtörést okozó kihívás, hogy a robotok nem fizetnek adót. Azonban ezt is lehetőségként érdemes kezelni. A probléma megoldásában szintén élen járhatnánk, amire nagy igény lenne ma a világban. A lehetőség tehát adott, meg kellene próbálni élni vele.

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Több mint száz NGO segít a migránsoknak Európába jutni

Több mint száz NGO segít a migránsoknak Európába jutni

amerika, london, párizs

Két év alatt körülbelül 114 civil szervezet és 7 356 önkéntes vett részt Leszbosz szigetén a migránsokkal kapcsolatos akciókban. Ha kellett mentették őket, de ruhát, élelmet és jogi segítséget is nyújtottak nekik, valamint tanácsokkal látták el őket, hogy könnyebben boldoguljanak útjuk további részén.

Soros a magyar bíróságokra pályázik

Soros a magyar bíróságokra pályázik

kétharmad

Az egyik Soros-féle szervezet több mint száz bírónak és igazságügyi alkalmazottnak tartott "érzékenyítő" tréninget.

Húzzuk ki a család szót az értelmező kéziszótárból?

Húzzuk ki a család szót az értelmező kéziszótárból?

piszkostizenkettő

Az elmúlt időszakban egyre többen csatlakoztak a kormány családpolitikáját szidalmazók táborához, miközben az idén van a családok éve és hamarosan nemzeti konzultáció is indul családalapítás tematikában. De mi az oka annak, hogy a kormány egyre inkább támogatni kívánja a gyermekvállalást?

A német keresztény egyházak mentik meg a kitoloncolás elől a migránsokat

A német keresztény egyházak mentik meg a kitoloncolás elől a migránsokat

amerika, london, párizs

A német protestáns és katolikus egyházak idén eddig közel 500 migránst mentettek meg a kitoloncolástól. Az AfD emiatt már szót emelt az egyházak "humanitárius" akciói miatt.

Ismét tízezrek tüntetnek Macron ellen

Mintegy nyolcvan helyszínen, több mint hatvan francia civil szervezet, egyesület, szakszervezet vonult utcára Franciaországban, hogy Emmanuel Macron gazdaságpolitikája ellen tiltakozzon.

Fucsovics megnyerte a genfi tenisztornát

Fucsovics megnyerte a genfi tenisztornát

hajrá, magyarok!

Fucsovics Márton megszerezte pályafutása első ATP-trófeáját az 501 ezer euró (159 millió forint) összdíjazású genfi salakpályás férfi tenisztornán.

A hét karikatúrája a 888-on

A hét karikatúrája a 888-on

8)8)8

Mellár Tamás, a független politikus

Csak a hülyék nem félnek

Csak a hülyék nem félnek

piszkostizenkettő

Bennünk, akik jártunk már Párizsban, Gábor László sorai semmiféle megütközést nem keltettek. Mi, akik láttuk, milyen volt, és most milyenné vált, az Origo főszerkesztőjének minden egyes sorával egyetértünk.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Az oldal a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató itt. Elfogadom.
Vissza az oldal tetejére