2010-ben Dávid Ilona, a MÁV frissen kinevezett vezérigazgatója mintegy 330 milliárd forintos adóssággal vette át a vasúttársaság vezetését. A 2015-ös adatok szerint ez az adósság 98 milliárd forintra apadt.

Mint a vasúttársaságtól a PestiSrácok.hu megtudta, a 2017. június 30-ai állapotok szerint a jelenlegi adósságállomány már csak 59 milliárd, tehát újabb 29 milliárd forintot sikerült lefaragni az elmúlt időszakban. A vasúttársaság hivatalos közlése szerint: új hitelek felvételével nem számolva a MÁV Zrt. 2021-ben, a MÁV-START Zrt. pedig 2024-ben teljes mértékben visszatörleszti a hosszú lejáratú hiteladósságát.

A sajtóban megjelent munkaerőhiánnyal kapcsolatos hírekre a MÁV azt közölte, hogy a szakmunkásképzés korábbi átalakítása, a vasutas szakközépiskolák egy részének megszűnése, valamint az általános munkaerő-piaci krízis miatt valóban van a vasúttársaságnak utánpótlási gondja, azonban ez megegyezik a többi hasonló munkáltató helyzetével az országban.

A munkaerő-utánpótlás érdekében tett erőfeszítéseknek (bérfelzárkóztatás, munkaerő-toborzás) köszönhetően egyébként az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent a létszámhiány. A MÁV-csoport záró létszáma 2016. december 31-én meghaladta a 38 ezer főt. A tervezett létszámtól ez 1 százalékos, nagyjából 400 fős elmaradást mutatott, a létszámfeltöltés év közben pedig folyamatos.

Főleg váltókezelői, tolatásvezetői, pénztárosi, jegyvizsgálói, járműszerelői, biztosítóberendezési és távközlési műszerész, felsővezeték-szerelői, forgalmi szolgálattevői és a mérnöki munkaköröknél mutatkozik létszámhiány.

A MÁV közlése alapján nincs valóságalapjuk azoknak az ellenzéki sajtó által idézett szakszervezeti állításoknak, amelyek szerint 1000 fős létszámhiánnyal küzdene a cég.

A MÁV-alkalmazottak versenyképes bérének biztosítása kapcsán a vasúttársaság azt is közölte, az állami vállalatok közül idén elsőként alakítottak ki közös béremelési javaslatot, így 2017. március 13-án – a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával és a kormány támogatásával – 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelésről kötöttek megállapodást a vasutas érdekképviseletekkel.

A PS összeállítása szerint a magyar állami vasút történetében évtizedek óta nem volt példa ilyen mértékű bérfejlesztésre. Az egyezség 2017 és 2019 közötti időszakra átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos béremelést tartalmaz. Ennek köszönhetően a nem vezető beosztású munkavállalók 2017. január 1-től átlagosan 10 százalékos alapbéremelésben részesültek (amennyiben a minimálbér, illetve garantált bérminimum emelése miatt megvalósított bérnövekedés mértéke nem érte el legalább a 10 százalékot). A fennmaradó 3 százalékot a vasúttársaság vezetése az érdekképviseletekkel egyeztetve az egyes munkakörök közötti bérfeszültségek kezelésére használja.