Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
csak neked, csak most
 
 
 
 

Lánczi Tamás: Az élet Orbán Viktort és Magyarországot igazolta a migráció kérdésében

2018. március 30. 15:10

A migráció megítélésében éles szakadék választja el az EU keleti és nyugati tagállamaiban élők véleményeit, a nyugat-európai politikai elit döntéseit pedig az unió teljes lakossága egyre kevésbé támogatja - mondta el a 888.hu számára Lánczi Tamás politológus, a Századvég vezető elemzője a Project 28 elnevezésű uniós közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve. A Századvég által elkészített és az egész unióra kiterjedő felmérés szerint a migráció kérdésében az EU lakosainak többsége az Orbán Viktor kormánya által képviselt megoldási javaslatokkal ért egyet.

888.hu: Annak ellenére, hogy az EU hivatalból elkészíttet számtalan felmérést, a Századvég 2016 óta minden évben elvégzi a Project 28 kutatást. Miért készítik el ezt a saját közvélemény-kutatást?

Lánczi Tamás: Azért, mert az EU nem tesz fel olyan kérdéseket, mint amiket mi. Mert az unió vezetői alapvetően nem akarnak ilyen eredményeket látni. Nem akarnak szembesülni azzal, hogy az EU polgárai nem értenek velük egyet.

888.hu: A 2018-as Project 28 kutatás eredményei közül melyek a leginkább figyelemre méltó megállapítások?

Lánczi Tamás: A kutatás egyik fő eredményeként az derült ki, hogy jelenleg két törésvonal van Európában. Az egyik a keleti és a nyugati tagállamok között húzódik, de ezt nevezhetnénk a régi és az új tagállamok közötti törésvonalnak is. A másik törésvonal pedig a vezetők és a vezetettek között van. Tehát az európai elit és az átlag állampolgárok között is van egy törésvonal. Magyarán mást gondolnak a választópolgárok, mint amit a vezetőik képviselnek Európában. Ez a két nagy törésvonal számos kérdésben megjelenik.

Hogy ha a migrációt nézzük, akkor ott egyértelműen az látszik, hogy az uniós polgárok félnek a migrációtól. Károsnak tartják a közbiztonság, a gazdaság szempontjából, és ezért azt üzenik az európai választópolgárok, hogy nem kérnek a migrációból. Nem szeretnék ezt a folyamatot.

A másik törésvonal – ami a Kelet és a Nyugat között húzódik – például a kvótaügyben figyelhető meg. Ez arról szól, hogy a balti és visegrádi országok – az olyan országok, mint amilyen Magyarország is –, ahol nincsen jelentős számú muszlim kisebbség, azok szeretnének továbbra így maradni, ezért nem kérnek a kvótából. A nyugati államok, amelyek a leginkább támogatják a migrációt, azok meg szívesen lelöknék magukról ezt a terhet, és áttennék azt a keleti államokra. Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Bulgária egyértelműen elutasítja a kvótát, míg a nyugati tagállamok, Franciaország, Németország, Belgium és Svédország pedig szorgalmazza azt. A nyugati tagállamok között van két kivétel, akik szintén elutasítják a migránskvótát. Ezek Nagy-Britannia és Spanyolország. De egyébként világosan látszik az az észak-dél törésvonal, ami élesen keleti és nyugati részre osztja ebben a kérdésben az uniót. Amiből egyértelműen az látszik, hogy akinek nincsen jelentősebb számú muszlim populációja, az nem is szeretne, akinek viszont van, az szeretne tőle megszabadulni.

888.hu: Elégedettek az uniós polgárok azzal az iránnyal, amerre az EU jelenleg tart?

Lánczi Tamás: A felmérés feltette azt a kérdést, hogy vajon jó vagy rossz irányba haladnak-e inkább most a dolgok az adott országban? Erre a kérdésre az EU-tagállamok döntő többségében – 28-ból 24-ben – azt mondták, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Különösen pesszimista Olaszország, Németország, Svédország, Görögország és Spanyolország. De megközelítőleg ilyen pesszimista Franciaország is. A válaszadók túlnyomó többsége azt mondja, hogy inkább rossz irányba mennek a dolgok. Kivételt képez Magyarország, Portugália, Írország és Észtország. Ezekben az államokban többségben vannak azok emberek, akik azt mondják, hogy a dolgok a jó irányba mennek. Ezekben az országokban ez alapján mondhatjuk azt, hogy konjunktúraérzet van. Ezek az országok azok, amelyek  a 2008-as gazdasági válság után sikeresen kijöttek a válsághelyzeti dugóhúzóból és azóta folyamatosan javul az állapotuk.

Azt is megkérdeztük, hogy mi az emberek hosszú távú várakozása. Ezt azzal a kérdéssel tudakoltuk meg, hogy: Az ön gyereke, a következő generáció jobban vagy rosszabbul fog élni a jövőben, mint ma? A válaszokból az derült ki, hogy ebben az ügyben is megtalálható a keleti és nyugati országok közötti törésvonal. A mi térségünkben inkább az optimizmus a jellemző. Az emberek itt azt mondják, hogy a következő generáció tagjai jobban fognak majd élni, míg a nyugati tagállamokban elsöprő mértékű pesszimizmus tapasztalható. Németországban például a megkérdezettek 52 százaléka azt mondja, hogy rosszabbul fog élni a következő nemzedék, és csak 11 százalék mondja azt, hogy jobban. Franciaországban ugyanez az aránypár már 62 és 9 százalék – 62 százalék pesszimista és 9 százalék optimista. Ezzel talán a franciák számítanak a legpesszimistább népnek Európában.

888.hu: Mi az uniós polgárok véleménye arról, hogy Brüsszel és Soros György egyaránt az emberek feje felett átnyúlva, az ő megkérdezésük nélkül akar dönteni fontos európai kérdésekről?

Lánczi Tamás: Soros György megítélésére vonatkozó kérdés is volt a kérdőívben, ami egyben egy demokratikus legitimációs problémára is vonatkozott. Sorost az Európai Unióban 80 százalékban elutasítják, tehát kedvezőtlen a megítélése azok körében, akik véleményt alkotnak róla.

Föltettünk egy olyan kérdést is, hogy egyetért-e azzal, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek, NGO-k beleszólhassanak az egyes EU-tagországoknak a belügyeibe. 57 százaléka a válaszadóknak azt mondta erre, hogy nem. Ha ezt egy legitimációs problémaként fogjuk fel, vagyis hogy egy meg nem választott és semmilyen felhatalmazással nem bíró szervezetnek a beavatkozásáról mit gondolnak az emberek, akkor egyértelműen az látszik a válaszokból, hogy az európai polgároknak a többsége elutasítja az ilyenfajta beavatkozást.

888.hu: Mit gondolnak az Európai Unió polgárai a migrációról? Veszélyesnek tartják például ők is a migrációt, mint ahogy és amennyire mi, magyarok annak gondoljuk?

Lánczi Tamás: Arra a kérdésre, hogy mennyire ítélik meg aggasztónak az illegális bevándorlók problémáját, az európai polgárok 78 százaléka azt válaszolta, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de aggasztónak tartja. 48 százalék nagyon aggasztónak tartja, és mindössze 5 százalék mondja azt, hogy szerinte nem aggasztó ez a helyzet. Tehát egy komoly félelem van az európai polgárokban ebben az ügyben.

Nyilvánvalóan az EU polgárainak mostanra már egyértelművé vált, hogy mekkora is a veszély. Föltettük ugyanis azt a kérdést is, hogy egyetért-e azzal a megállapítással, hogy a következő évtizedekben nagy lesz migrációs nyomás Európán, mivel hatalmas tömegek érkeznek majd Afrikából. A megkérdezettek 78 százaléka erre azt válaszolta, hogy nagyon tart ettől a forgatókönyvtől. Mindössze 25 százalék mondta azt, hogy nem tart ettől a veszélytől.

Ezek szerint a veszélyérzet az meg van az emberekben. Ennek a félelemérzetnek a mértékét  jól megmutatja az, amit arra válaszoltak az emberek, amikor azt kérdeztük, hogy mennyire tartanak egy a párizsihoz, a berlinihez vagy a brüsszelihez hasonló terrortámadástól. A terror által leginkább sújtott országokban elsöprő többségben voltak azok, akik azt mondták, hogy nagyon valószínű szerintük egy újabb terrorcselekmény bekövetkezte. Németországban 93 százalék, Franciaországban 91 százalék azt mondta, hogy valószínűnek tart egy hasonló terrortámadást a jövőben. Feltettük azt a kérdést is, hogy a bevándorlás megváltoztatja-e az Ön országának a kultúráját és identitását. A válaszadók közel kétharmada erre a kérdésre úgy válaszolt, hogy igen, ez megváltoztatja. Ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben is komoly félelmei vannak az európaiaknak. Egy másik kérdésre válaszolva pedig a muszlimok számának növekedését a megkérdezettek 70 százaléka aggasztónak tartotta.

888.hu: Változott a migránsok megítélése az elmúlt évek felmérései során Európában?

Lánczi Tamás: Igen, és ez jól látható például annál a kérdésnél, amely arra kereste a választ, hogy miért jönnek a migránsok Európába. 2016-ban erre a kérdésre még kis többséggel, de azt válaszolták az európaiak, hogy azért, mert ők menekültek és nincsenek biztonságban az anyaországukban. 2018-ban viszont már azok lettek többségben, akik azt mondják, hogy gazdasági céllal és a szociális juttatások miatt jönnek Európába ezek az emberek. Tehát megfordult az európai vélemény. Ma már azt gondolja az európaiak többsége, mint amit a magyar kormány már a kezdetek óta képvisel, miszerint elsősorban nem menekültekről van szó, hanem gazdasági bevándorlókról.

888.hu: Igazolta ezek szerint az élet, hogy Magyarországnak és Orbán Viktornak igaza volt a migrációs válsághelyzetre adott válasz vonatkozásában?

Lánczi Tamás: Igen. Az élet a maga nyers valójában mutatta meg, hogy az Orbán Viktor által képviselt migrációs politika, az egy az egyben visszatükrözi az emberek véleményét. Ezt már számos európai választás is visszaigazolta, ahogy a mostani uniós felmérésünk is.

Például megkérdeztük, hogy ki kezeli jobban a migrációs válságot – a közép-kelet-európai országok vagy Brüsszel? A válaszokból pedig az derült ki, hogy a keleti uniós tagállamok megoldását tartják a jobbnak Európa-szerte az emberek.

Feltettük azt a kérdést, hogy az EU-nak jobban kellene-e védenie a határait? Erre a kérdésre az uniós polgárok 78 százaléka azt mondta, hogy jobban kellene védeni a jelenleginél. Tehát 78 százalék egyetért a magyar kormány álláspontjával, ami egy eléggé elsöprő többség. Bulgáriában és Magyarországon – amelyek a frontországai a bevándorlásnak a schengeni határokat kezelő országokként – 94 százalék mondta azt, hogy jobban kellene védeni a határokat. Gyakorlatilag nincs olyan ország, ahol ne lenne kétharmados többsége azoknak, akik azt mondják, hogy jobban kell védeni a határokat.

A Századvég Alapítvány által az Európai Unió 28 tagországára kiterjedően elvégzett közvélemény-kutatás 2016 óta azzal a céllal készül, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A közvélemény-kutatás egyedülálló módon az eddigi legszélesebb körben, országonként 1 000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőttkorú személyt kérdezett meg.

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Nagyot zuhant a magyar államadósság

Nagyot zuhant a magyar államadósság

kétharmad

Az államháztartás finanszírozási többlettel zárta a harmadik negyedévet.

Egy transznemű gyilkos nemátalakító műtétjét az adófizetők pénzéből finanszírozzák

Paris Green, eredeti nevén Peter Laing különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért ül börtönben, életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, de emberi jogaira hivatkozva most követeli nemátalakító műtétjét. A nagy-britanniai szabályok szerint márpedig ez jár.

Túltolták a píszít: már szinte mindent gyűlölet-bűncselekménynek tartanak a "britek"

Túltolták a píszít: már szinte mindent gyűlölet-bűncselekménynek tartanak a "britek"

amerika, london, párizs

A brit rendőrségre több ezer bejelentés érkezik gyűlölet-bűncselekményre hivatkozva. Az píszí aktivistái már olyannyira túltolták a biciklit, hogy volt olyan bejelentő, aki abban is rasszizmust vélt felfedezni, hogy megugatta őt egy kutya.

Ismét hazudott a HVG

Ismét hazudott a HVG

kinyílott a pitypang

Ezúttal Joó Hajnalka próbálkozott be egy független, objektív lejáratással. A lejáratás áldozata megkérte a HVG-t, hogy vegye le a cikket, ám a saját bevallása szerint a szakmai szempontokra kényes lap nem reagált. Per lesz belőle.

Környezetszennyező lenne a nejlonzacskók Greenpeace által követelt betiltása

Környezetszennyező lenne a nejlonzacskók Greenpeace által követelt betiltása

kinyílott a pitypang

A balliberálisok utolsó mentsvára a szavazók politikai szimpátiájának a megszerzésére a környzetvédelmi álca mögé bújás. Magyarországon a Greenpeace most például azt követeli, hogy a kormány tiltsa be a nejlonzacskók használatát. Annak ellenére követelik ezt, hogy tudják: a nejlonzacskók száműzésével valójában csak az eddiginél nagyobb környezeti károkat okoznának.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei.

Chemnitz újratöltve: mozgássérültet erőszakolt egy "menekült", a rendőrség hallgat

Chemnitz újratöltve: mozgássérültet erőszakolt egy "menekült", a rendőrség hallgat

amerika, london, párizs

Két, egymástól független német forrás is megerősítette, hogy valóban gyanúsan nagy a rendőrségi hallgatás egy chemnitzi bűncselekmény kapcsán, melynek keretében egy szír "menekült" megerőszakolt egy mozgássérült asszonyt.

Hófehérke meséje tényleg nemi erőszakra bátorít?

Hófehérke meséje tényleg nemi erőszakra bátorít?

pszicho

A liberális agymenés szerint az összes Disney-mesét meg kellene reformálni.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére