Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Big pikcsör
 
 
 
 

Lánczi: "A gonosszal állandóan foglalkozni kell"

Fűrész Gábor - GFG - Görgényi Tamás

2016. május 10. 10:18

Rendhagyó beszélgetés Lánczi Andrással, a Corvinus Egyetem újonnan megválasztott rektorával az egyetem eszméjéről, a tudásról, szabadságról, jobboldaliságról, pragmatizmusról.
Fotó: Kozma Zsuzsi

Lánczi: Megfogalmaznék egy-két állítást. Van egy történelmi kontextus: most kezd véget érni a második világháború hatása. Ma már nem kielégítő az a válasz, hogy ha gazdasági válság van, akkor előállok a régi sémáimmal. Egész egyszerűen nincsenek kész válaszok a mai gazdasági problémákra. Soha nem volt ekkora tömegű fiktív pénz a világon, de ezek úgy mozognak, mintha valóságosak lennének. Itt vannak aztán a technológiai robbanás által kiváltott hatások. Az emberi elme tanulási-koncentrációs képességének a kérdése: minél többet tud az emberiség, annál védtelenebbé válik az egyén. Csökken a memóriája, nincsenek örökölt készségei és képességei. Mintha az ember az infotechnikai eszközeivel a tudást egyetlen dimenzióra volna képes redukálni: információ egyenlő tudás, pedig csak legfeljebb hatalom. De itt van még egy fontos kérdés: mit jelent ma a gonosz. Ez a kérdés a baloldali irodalomból és gondolkodásból teljesen hiányzik. A gonosszal ők nem foglalkoznak, mert a haladás úgy is fokozatosan megszünteti.

Fűrész: Mert hogy az egy vallásos kérdés?

GFG: Mert, hogy azt feltételezik, hogy az emberi természet hajlítható, az ember nevelhető.

Lánczi: Egyrészt nevelhető, másrészt a progresszió egyre kisebb teret enged a gonosznak. Tehát a haladásra csak rá kell bíznunk a kérdést és a gonoszság problémája automatikusan megoldódik. Innen van az, hogy lehetséges-e az örök béke? Lehetséges az, hogy ne legyen többé háború?

GFG: Lehetséges: szól a baloldali válasz.

Lánczi: De akkor a bűnnel nem is kell foglalkozni. Márpedig a bűn folyamatosan keletkezik, és háborúk is állandóan vannak. A gonosszal állandóan foglalkozni kell, mindig is kellett. Ilyen helyzetekben, amikor világméretű mozgások vannak, beleértve a migránsválságot és a gazdasági mozgásokat is, különösen fontosak ezek a kérdések. De mondok egy másik példát. Itt van az a kérdés, hogy mi a közpénz. Ha a szemünk előtt használódik fel közpénz valamire, akkor azt azonnal ellenőrizni kell, a közpénzek legyenek átláthatóak meg ilyenek, de halkan kérdezem, kérdezzük már meg Soros Györgyöt, hogy az ő pénze micsoda is? Miből lesz a spekulánsok pénze? Mondjuk a brit font shortolása révén megkopasztom a brit államot, akkor tulajdonképpen közpénzből csinálok magánpénzt, legalábbis részben biztos, vagy nem?!

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: De ha mindezt a jó szándék igazolja, mert eközben létrehozok különböző szervezeteket, alapítványokat, amelyek küzdenek a civiltársadalom, a demokrácia, az átláthatóság kiterjesztéséért meg isten tudja miért?

Fűrész: Soros egy nagyon jó illusztráció. Arról szól, hogy van egy új elit, aki él a globális pénztőke által teremtett lehetőségekkel, aki egyszerűen arra áldoz ebből a pénzből, hogy megteremtse azt a nyugodt környezetet, amiben ezt a tevékenységet tovább tudja folytatni. Hogy ne fordulhasson elő, hogy egyszer csak jön egy miniszterelnök és azt mondja, hogy a tőkének is kellene adót fizetni, ne fordulhasson elő, hogy ilyen "marhaságokkal" előálljanak emberek. Szerintem a Soros jelenségnek ez a lényege.

Lánczi: Igen, de a pénzt valahonnét szerezni kellett. Nem vagyok nagy Soros-szakértő, de érdemes megnézni az életrajzát. Egy teljesen átlagos ember volt egy darabig és aztán üstökösként emelkedett fel. Ott, azon a ponton valaminek történnie kellett. Valakik, valamiért helyzetbe hozták és olyan eszközöket kapott, amivel meg tudta ezt csinálni.

GFG: Ez egy eléggé realista felfogás.

Az, amit jobboldalinak nevezünk, az mindig pragmatista”

Lánczi: Amit ti pragmatizmusnak hívtok, arra én a realizmus kifejezést használom. Az, amit jobboldalinak nevezünk, az mindig pragmatista, sohasem akar ideologikus lenni, sőt ideológiaellenes.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Fűrész: Ha már így feldobtad ezt a kérdést, lehet-e például azt mondani, hogy a boltbezárás visszavonása ilyen pragmatizmus?

Lánczi: Lehet mondani. Szerintem az is. A probléma ott kezdődik, hogy be se kellett volna vezetni. Én ezt akkor is mondtam, tehát nem most találom ki. Szerintem politikai hiba volt. Politikai hibát mással, mint pragmatizmussal nem lehet kezelni. Ki lehet tartani elvszerűen, de attól még máglyára kerül az ember. És senki sem akar a máglyára kerülni, ez a helyzet. A politikai sikeresség vagy haszon mindig felülírja az elvet. Ez van.

GFG: Erre azt mondanák, hogy ha ezt én mondtam volna, hogy Machiavellista.

Görgényi: De az sincs még eldöntve, hogy ez szitokszó, vagy sem.

Fűrész: Tisztáznunk kell azért egy dolgot ehhez, mármint hogy a pragmatizmusnak mi a viszonya az értékekhez. Mert szerintem ez egy mesterséges szembeállítás, szembeállítani egymással az elvhű vakokat az elvtelen pragmatistákkal.

GFG: Ez politikai logika

Lánczi: Igen, ez politikai logika. Ez egyébként elfedi, hogy valójában mi a probléma. A jobboldalnak nem az a baja, hogy nincsenek értékei. Nagyon is vannak neki, talán túl erősek is. Sőt, hajlíthatatlan értékei vannak. Nem kompromisszumok következményei. A liberális felfogás szerint érték, hogy a homoszexuálisoknak is legyen családjuk. Szerintük ez érték, a toleranciából levezetett érték. Mások erre azt mondják, hogy nem. A család foglalt fogalom. Amiről a liberálisok beszélnek, az valójában a háztartás vagy együttélési forma. Miért akarják kisajátítani a család fogalmát? A természetjogi felfogás szerint a család rögzített tartalom, „érték”, mert objektíven, az emberi akarattól függetlenül, nem az emberi vágyak kontextusában van definiálva.

GFG: Megvan a kulturális környezete ezeknek az értékeknek. Jelent valamit ebben a kultúrkörben.

Lánczi: Igen, jelent valamit. Nem egy szó, amelynek jelentését tágíthatom jobbra-balra, összevissza. Bárki azzal él együtt, akivel akar, de miért kellene családnak nevezni minden együttélési formát?!

Görgényi: Hát persze, valahol határt kell húzni, mert oda fogunk jutni, hogy egy ember meg egy szekrény együtt lakik, az is egy család.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Lánczi: Ötleteket adsz... De igen, az az érdekes, hogy miért nem törődnek bele, hogy a család, amely egy férfi és egy nő együttélésén alapul; ezen kívül minden más nem egyéb, mint egy háztartás vagy együttélési forma. Mi a baj ezzel? Az a kérdés, miért akarnak családnak láttatni és elfogadtatni olyan együttélési formákat, amelyek nem azok.

GFG: De nem lehet így azt mondani a jobboldalra, hogy dogmatista?

Lánczi: Nem, mert értékekről beszéltünk.

A szabadság miatt csináljuk ezt az egészet”

GFG: A pragmatista jobboldal felől nézve erős vezetőkre van szükség.

Lánczi: Az erős vezetők törvényszerűen vissza fognak térni, mert egész egyszerűen képtelenség ezeket a bonyolult folyamatokat intézményekre bízni. Az erős vezetés visszatérése zajlik, valamint a demokrácia intézményének újragondolása.

Fűrész: Igazából azt nem tudjuk, hogy a Kína-paradoxonra mi a válasz. Ha a demokrácia önmagában nem teremt jólétet, és nem biztos, hogy versenyképes egy hatékonyabban működő diktatúrával, mint amilyen például Kína, akkor miért maradjunk demokratikusak mi európaiak?

Lánczi:  Azért, mert a II. világháború rémülete még valamennyire tart, csak kifogyóban van. Még tartja magát valamennyire az a felfogás, hogy a demokráciával fordulhat elő a legkevésbé, hogy háborúba keveredhetünk, ez naivság.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Görgényi: Chesterton valamikor 1920 táján írt egy cikket a demokrácia védelméről. Ebben azt írja, hogy azok, akik támadják a demokráciát, ezt úgy teszik, mintha egy általuk ismert vagy tapasztalt világot támadnának, pedig nem ez a helyzet. Szerinte nem a demokrácia vallott kudarcot, inkább azt a környezetet kellene megvizsgálni, amiben megpróbálkoztak demokráciával, aztán félbehagyták annak megvalósítását.

GFG:  Ha hozzákapcsolhatok még egy gondolatot Chestertonhoz, bár távolinak fog tűnni, Salazar egy helyen azt írja, hogy a diktatúra azért van fölényben a demokráciával szemben, mert ott ki lehet mondani az igazságot...

Lánczi: Erre meg Richard Rorty azt mondja, hogy az igazságnál fontosabb a demokrácia. Magyarul azt mondja, hogy a demokrácia nem feltétlenül az igazságnak a rendszere.

Fűrész: De akkor még mindig nem válaszoltunk a Kína-paradoxonra.

Lánczi: Erre azért nem tudunk válaszolni, mert nem látjuk, hogy ez igazából hová fut még ki, mennyire életképes. Minden filozófus, egészen a 18. századig azt írta, hogy a demokrácia a legrosszabb államforma. Még az amerikai alapítók se használták a demokrácia szót, köztársaságról beszéltek, ami valóban mást jelent. A demokráciánál ezért megfelelőbb kifejezés az alkotmányosság. Nekünk szerintem inkább ezt a szót kellene használni. Mert így világosabb, hogy a szabadság a tét. Orbán Viktor egyszer Kötcsén azt mondta, hogy a szabadság miatt csináljuk ezt az egészet. Ő ezt pontosan érti. Az egész karrierje ezen alapul.

Fűrész: Mit jelent a jobboldal számára a szabadság?

Lánczi: Az egyén szabadsága nem lehet független a közösség szabadságától. A közösség szabadsága pedig nem az egyes individuumok szabadságának matematikai összege. Volt a szabadságnak értelmezése és vágya a liberalizmus előtt is. Csak a közösség tudja megteremteni az egyén számára a szabadság feltételeit. Ez volt a modern liberalizmus előtti szabadságfelfogások lényege. A baloldalon ezt éppen fordítva gondolják. Márpedig ez képtelenség. A liberális közösség mindig szétrombolja magát. Erről szól – mellesleg - az SZDSZ története is sok egyéb mellett.

Görgényi: A liberálisok szabadságfelfogása egyébként rejtett elitizmus. A liberális mindig kisebbség, szellemi elit akar lenni, ő akar irányítani.

Lánczi:  A liberális – eredeti értelme szerint - mindig elitista.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Fűrész: Mi lehet akkor az oka annak, hogy ki lehet alakítani azt a percepciót, hogy a mai Fidesz, a jobboldal az valójában antidemokratikus?

Lánczi: Mert még mindig az egész történelemoktatásunk ezt sugallja. A jobboldali kirekesztő, a baloldali meg bennfoglaló, pedig ez nem igaz.

GFG: A 20. század sémái.

Lánczi: Pontosan. Ezek a sémák tovább élnek.

Fűrész: A jobboldalnak nem az a feladata most, hogy túllépjen a 20. századon?

Lánczi: De, abszolúte. Csak el kell kerülni ezt a progresszivista utópiát.  A jó élet körülményeiről beszélünk. Mit nevezünk jó életnek ma és ennek kell értelmet adni.

GFG: Ezzel visszajutottunk a pragmatizmushoz.

Lánczi: Részben igen, részben meg az értékekhez. Ezért mondom azt, hogy a család nem lehet megkerülhető. Természeti törvény alapján adódik, ez az éltetője, keltetője mindennek, ami emberi.  Ha ez nincs, akkor nem tudom, miről beszélünk. Persze, lehet, hogy az emberi fejlődés elér majd egy olyan pontot, hogy az ember megszűnik ember lenni, de az már a teljes inhumanitás világa lenne. Mi megőrizni akarunk. Mindent, ami jó volt eddig. Azt akarjuk megőrizni, mert állandóan elvész, sőt, átfordul az ellenkezőjébe, ha nem védjük a jót. 

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Az ausztrálok hetven százaléka elutasítja a bevándorlást

Az ausztrálok hetven százaléka elutasítja a bevándorlást

amerika, london, párizs

A szigetországba érkező migránsok legnagyobb része indiai származású.

A német balosok szerint az emberek az AfD miatt vesznek egyre több fegyvert

A német balosok szerint az emberek az AfD miatt vesznek egyre több fegyvert

amerika, london, párizs

Nem azért, mert félnek, nem azért, mert romlik a közbiztonság a bevándorlás miatt, hanem a jobboldal miatt veszik a fegyvereket a németek.

Elutasította a brit parlament a Brexit-megállapodást, így továbbra sem tudni, mi lesz

Elutasította a brit parlament a Brexit-megállapodást, így továbbra sem tudni, mi lesz

amerika, london, párizs

A kedd esti szavazás eredménye további káosz lehet a brit politikában, miközben a kilépés dátuma vészesen közeledik.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez történt ma.

A tehetségtelenség lázadása

Ismét utcára vonult a gyűlölet. Nem is csoda. Napjainkban zajlik az a rendszerváltás, aminek 1990-ben kellett volna lezajlania.

889
Az emberek nem hiszik el a demokratáknak, hogy a migráció álprobléma

Az emberek nem hiszik el a demokratáknak, hogy a migráció álprobléma

amerika, london, párizs

Egy új amerikai felmérés szerint a demokraták nem tudták meggyőzni az amerikai közvéleményt arról, hogy a tömeges illegális migráció, a drogkereskedelem és az amerikai-mexikói határon lévő állapotok csak egy előre legyártott, álvalóságot képeznek.

Sírjatok libsik, a számok nem titeket igazolnak!

Sírjatok libsik, a számok nem titeket igazolnak!

kétharmad

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona a többi visegrádi országgal összehasonlítva a válság óta - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel kedden.

A fociultrák, akik Tarlóstól kapták az első sálakat

A fociultrák, akik Tarlóstól kapták az első sálakat

hajrá, magyarok!

Meccsbeszámolók helyett a magyar futballal kapcsolatos interjúkkal jelentkezik a Pörge szurkol sorozatunk a téli szünetben! Az első részben a III. kerületi TVE egykori legnagyobb szurkolói csoportjának két alapítójával, Petivel és Fritzcel beszélgettem arról, hogy hogyan alakult meg az Ultras Klan, milyen volt a Kerület aranykora szurkolói szemmel, milyen balhék övezték az óbudaiak meccseit, valamint arról, hogyan ért véget ez a szép időszak, továbbá érintettük azt is, hogy Tarlós István hogyan viszonyult az óbudai ultrákhoz.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére