Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
szabad vasárnap
 
 
 
 

Kutyák szigete: végre egy mese, amit mindenkinek ajánlunk - kivéve a gyerekeknek

2018. április 17. 20:28

A Grand Budapest Hotel után ismét hosszabb alkotással jelentkezett Wes Anderson rendező, amelynek címe: Kutyák szigete. Ez a rendező második stop-motion animációs filmje, amely egy felnőtteknek készített mese. Filmkritika spoilerek nélkül.

Néhány kritikus kifejezetten ellenségesen fogadta Wes Anderson előző hosszabb alkotását, A Grand Budapest Hotelt. Én viszont minden hibája ellenére igazán tudok lelkesedni a filmért, ezért is vártam izgatottan az író-rendező legújabb alkotását, a Kutyák szigetét.

Wes Anderson a főszereplő, Atari figurájával.

Fotó: AFP

Az animációs film Japánban játszódik, a képzeletbeli Megaszaki városában. Itt a polgármester elnyomó rezsimje egy vírusra hivatkozva száműzi a kutyákat a városból, mert attól félnek, hogy a "kutyanátha" átterjedhet az emberre is – a háttérben viszont a macskák, vagy macskákat pártolók bosszúja sejlik fel. A kutyákat egy szeméttel borított szigetre száműzik. Ezt nem nézi mindenki jó szemmel, főhősünk, Atari vissza szeretné vinni kutyáját magával a városba, ezért mentőakcióba kezd. Ebben segít neki egy falkányi a szigetre száműzött kutya. Ezzel párhuzamosan Megaszakiban is megindul a kutyagyűlölő rezsim elleni harc.

A Kutyák szigetének karakterei külsejükben valamelyest hasonlítanak Anderson előző animációs filmjének hőseihez, a kevésbé ismert A fantasztikus Róka úr figuráihoz. Mint azt az ilyen produkciókban már megszokhattuk, számos sztár kölcsönzi hangját a figuráknak. A teljesség igénye nélkül Brian Cranston (Chief), Liev Schreiber (Spots) Edward Norton (Rex), Bill Murray (Boss), Jeff Glodblum (Duke), Scarlett Johansson (Nutmeg).

A mesében a Wes Andersontól már megszokott látványorgia ismét elönti a képernyőt. Ez helyenként egészen jól működik. Az animációs filmekhez képest néha szokatlanul hosszú párbeszédek egy részénél különleges háttér bukkan fel és nem csupán a beszélő szereplőt láthatjuk. A rendező vélhetően így próbálta elterelni a figyelmet a helyenként egyébként tényleg feleslegesen hosszú dialógusokról – amelybe azért igyekszik némi humort csempészni, sikerrel. Az animációs filmekben legtöbbször a képi világ viszi előre a cselekményt, a párbeszédek banálisabbak szoktak lenni, Anderson viszont inkább az egyensúlyra és a tőle jól megszokott kényszeres szimmetriára törekszik. A látvány kapcsán többször is osztott képernyővel próbál operálni a rendező, de esetenként ez kevésbé teszi követhetővé a cselekményt (annak ellenére, hogy éppen arra az oldalra igyekszik fókuszálni a figyelmet, ahol a fontosabb történés zajlik).

Fotó: AFP

A történet nyelvi világa szintén egy kicsit kusza. A kutyák beszéde le van fordítva angolra, ám az emberek, különösen a főszereplő általában japánul szólalnak meg, és ezeknek csak egy része van lefordítva – kivételt képez egy amerikai cserediák, aki szintén fontos szereplő. A cselekmény érthetőségének szempontjából mindez azonban nem zavaró.

A történet helyszíne Japán és ez a képi világnál még sokkal jobban meghatározza a zenei aláfestést. Alexandre Desplat szerezte a film zenéjét. A szakember sokat épít a japán taiko dobolásra, amely egy csoportos dobstílus és elképesztően jó feszültségkeltő hatása van. Becsúszik egy-egy popszám is a cselekmény közben, de főként a japándobokon van a hangsúly.

Összességében a történet jó, a karakterek és az ábrázolt világ pedig nagyon sokszínű. Abszolút megnézős, kellemes, könnyed kikapcsolódást ígérő meséről van szó.

A film kapcsán nem lehet elmenni szó nélkül a politikai tartalom mellett. A Kutyák szigete Wes Anderson leginkább átpolitizált alkotása. Főként a mese vége felé annyira áthallásosak az üzenetek, mintha a rendező is aktívan követné a magyar közéleti eseményeket, és csak a 444 vagy a HVG egyik sorát adta volna a szereplői szájába. Van itt minden: diktatúra, elnyomás, ellenségkép, elvesztett választás, forradalom, tüntetés, 98-2 stb. Néhány elem tényleg annyira áthallásos, hogy az ember már szinte gyanakszik, hogy a rendező közelről követi a magyar ellenzék és a kormánypárt küzdelmeit. Márpedig tudjuk, hogy a Houstonban született alkotó biztosan nem teszi ezt meg, nem tud magyarul, ezért érdekes lenne választ találni arra a kérdésre, hogy akkor mégis hogyan lehetséges ez?

Fotó: AFP

A választ talán abban találhatjuk meg, hogy hogyan próbálja közvetíteni a politika az üzeneteit a választók irányába napjainkban. Magyarországon az utóbbi években professzionalizálódtak a politikai szereplők a politikai üzenetek átadásában – mind a kormánypárti, mind az ellenzéki térfélen. Az összes szereplő arra törekedett a közelmúltban, hogy üzenetei erőteljes érzelmi viszonyulást teremtsenek meg pártjaik felé. Ez a legtöbb szereplő számára sikerült is, aminek fontos hatása volt a magas választási részvételre. (Az egyetlen kivétel a Juhász Péter-féle Együtt, amiről itt írtam bővebben.) A pártokkal kapcsolatos erőteljes érzelmek nemcsak a magas választási részvételi hajlandóságon látszottak meg, hanem az eredményekre adott reakciókban is. A győztesek két centivel a föld fölött jártak, szinte sebezhetetlennek érezték magukat, a vesztesek pedig csalást kiáltottak és forradalmat szerveztek – és próbálnak szervezni mind a mai napig. A politikai szereplőkkel való mély érzelmi azonosulás a vereség esetén személyes vereségérzetté alakul. A pártok erőteljes érzelmi azonosulást kiváltó kampányai az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta használt stratégia. A magyarországihoz hasonlatos ellenzéki hisztériahullám éppúgy végigsöpört az USA-ban Trump győzelme után, vagy Nagy-Britannián a Brexit megszavazása után, vagy akár Ausztrián Kurz győzelme után. A vereség okozta érzelmi sokk ugyanazokat a témákat helyezte középpontba, amelyek Anderson filmjében is előkerülnek: diktatúra, tüntetés, elnyomás stb. A vesztes oldal által a nyugati demokráciákban szinte mindig ezek a toposzok fogalmazódtak az elmúlt években.

Összességében elmondható, hogy ellenzéki barátainknak mindenképp ajánlanánk a Kutyák szigetét. A jobboldaliaknak, a kutyák szerelmeseinek, a kalandos történetek kedvelőinek és a Grand Budapest Hotel rajongóinak pedig éppúgy, mert ez az a mese, amiben mindenki találhat magának azonosulási pontot. Könnyed humorával és ízléses képi világával pedig magával ragadja a nézőt.

IMDB: 8,2/10

Rotten Tomatoes: a közönség 88%-a kedvelte (átlagosan 4,2/5-ös osztályzatot kapott), a kritikusok 91%-a kedvelte (átlagosan 8,1/10-es osztályzatot kapott).

888.hu: 7/8

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Sarkozy: Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni

Sarkozy: Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni

amerika, london, párizs

Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott - mondta Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján.

Éric Zemmour: az iszlámot úgy tudjuk határok közé szorítani, ha a magánéletbe szorítjuk vissza

Éric Zemmour: az iszlámot úgy tudjuk határok közé szorítani, ha a magánéletbe szorítjuk vissza

amerika, london, párizs

Éric Zemmour francia bevándorlásellenes író szerint országa az élő példa arra, milyen lesz Európa, különösképpen Nyugat-Európa jövője. Véleménye szerint olyan Franciaország van kialakulóban, ami muszlim, illetve keresztény vagy posztkeresztény enklávékból fog állni. A nép lázad, mert az elitje feláldozná őket.

Orbán: A migráció az egységet támadja meg

Orbán: A migráció az egységet támadja meg

kétharmad

Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján mondott beszédet.

Más emberek kisemmizésében is részt vett Varga-Damm Andrea

Más emberek kisemmizésében is részt vett Varga-Damm Andrea

kétharmad

Az Echo TV Informátor című műsora korábbi adásában bemutatta, hogy a jobbikos Varga-Damm Andreának a '90-es évek végén és a 2000-es évek elején köze lehetett a lakásmaffiához. Sőt, személy szerint ő jegyzett ellen egy olyan szerződést, amely azt eredményezte, hogy egy idős nőnek el kellett hagynia a saját otthonát. Az oknyomozó műsor újabb gyanús szerződést talált.

Keresztény Európától a bevándorláspárti Európáig

Keresztény Európától a bevándorláspárti Európáig

amerika, london, párizs

Új sorozatot indított a 888. Célkeresztbe az Európai Unió (EU), a 2019-es európai parlamenti választások kerültek. Két héttel ezelőtt azzal foglalkoztunk, mit érdemes tudni az EP-voksolásról; az előző és a mostani részben pedig az EU történetét taglaljuk.

Elfoglalták az Iszlám Állam utolsó bástyáját

Győzelmet hirdetett szombaton az Iszlám Állam felett Kelet-Szíriában a kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők, miután elfoglalták a dzsihadisták utolsó bástyáját.

Egy lengyel lány, aki magyarul vlogol: "rajongok Magyarországért!"

Egy lengyel lány, aki magyarul vlogol: "rajongok Magyarországért!"

szabad vasárnap

Interjú egy fiatal lengyel vloggerrel, Olga Groszekkal, aki magyar nyelven készíti videóit, mert Magyarországért való rajongása mellett missziójának érzi, hogy tovább mélyítse a lengyel-magyar barátságot.

Nyugaton nagyobb eséllyel radikalizálódnak a muszlimok

Nyugaton nagyobb eséllyel radikalizálódnak a muszlimok

amerika, london, párizs

A Nyugaton - Nyugat-Európában és Észak-Amerikában - született muszlimok nagyobb fogékonyságot mutatnak a szélsőséges iszlám iránt, mint azok, akik például a Közel-Keleten vagy Afrikában születtek - állítja egy tanulmány, amelyet a svédországi Uppsalai Egyetemen készítettek.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére