Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

Kutyák szigete: végre egy mese, amit mindenkinek ajánlunk - kivéve a gyerekeknek

2018. április 17. 20:28

A Grand Budapest Hotel után ismét hosszabb alkotással jelentkezett Wes Anderson rendező, amelynek címe: Kutyák szigete. Ez a rendező második stop-motion animációs filmje, amely egy felnőtteknek készített mese. Filmkritika spoilerek nélkül.

Néhány kritikus kifejezetten ellenségesen fogadta Wes Anderson előző hosszabb alkotását, A Grand Budapest Hotelt. Én viszont minden hibája ellenére igazán tudok lelkesedni a filmért, ezért is vártam izgatottan az író-rendező legújabb alkotását, a Kutyák szigetét.

Wes Anderson a főszereplő, Atari figurájával.

Fotó: AFP

Az animációs film Japánban játszódik, a képzeletbeli Megaszaki városában. Itt a polgármester elnyomó rezsimje egy vírusra hivatkozva száműzi a kutyákat a városból, mert attól félnek, hogy a "kutyanátha" átterjedhet az emberre is – a háttérben viszont a macskák, vagy macskákat pártolók bosszúja sejlik fel. A kutyákat egy szeméttel borított szigetre száműzik. Ezt nem nézi mindenki jó szemmel, főhősünk, Atari vissza szeretné vinni kutyáját magával a városba, ezért mentőakcióba kezd. Ebben segít neki egy falkányi a szigetre száműzött kutya. Ezzel párhuzamosan Megaszakiban is megindul a kutyagyűlölő rezsim elleni harc.

A Kutyák szigetének karakterei külsejükben valamelyest hasonlítanak Anderson előző animációs filmjének hőseihez, a kevésbé ismert A fantasztikus Róka úr figuráihoz. Mint azt az ilyen produkciókban már megszokhattuk, számos sztár kölcsönzi hangját a figuráknak. A teljesség igénye nélkül Brian Cranston (Chief), Liev Schreiber (Spots) Edward Norton (Rex), Bill Murray (Boss), Jeff Glodblum (Duke), Scarlett Johansson (Nutmeg).

A mesében a Wes Andersontól már megszokott látványorgia ismét elönti a képernyőt. Ez helyenként egészen jól működik. Az animációs filmekhez képest néha szokatlanul hosszú párbeszédek egy részénél különleges háttér bukkan fel és nem csupán a beszélő szereplőt láthatjuk. A rendező vélhetően így próbálta elterelni a figyelmet a helyenként egyébként tényleg feleslegesen hosszú dialógusokról – amelybe azért igyekszik némi humort csempészni, sikerrel. Az animációs filmekben legtöbbször a képi világ viszi előre a cselekményt, a párbeszédek banálisabbak szoktak lenni, Anderson viszont inkább az egyensúlyra és a tőle jól megszokott kényszeres szimmetriára törekszik. A látvány kapcsán többször is osztott képernyővel próbál operálni a rendező, de esetenként ez kevésbé teszi követhetővé a cselekményt (annak ellenére, hogy éppen arra az oldalra igyekszik fókuszálni a figyelmet, ahol a fontosabb történés zajlik).

Fotó: AFP

A történet nyelvi világa szintén egy kicsit kusza. A kutyák beszéde le van fordítva angolra, ám az emberek, különösen a főszereplő általában japánul szólalnak meg, és ezeknek csak egy része van lefordítva – kivételt képez egy amerikai cserediák, aki szintén fontos szereplő. A cselekmény érthetőségének szempontjából mindez azonban nem zavaró.

A történet helyszíne Japán és ez a képi világnál még sokkal jobban meghatározza a zenei aláfestést. Alexandre Desplat szerezte a film zenéjét. A szakember sokat épít a japán taiko dobolásra, amely egy csoportos dobstílus és elképesztően jó feszültségkeltő hatása van. Becsúszik egy-egy popszám is a cselekmény közben, de főként a japándobokon van a hangsúly.

Összességében a történet jó, a karakterek és az ábrázolt világ pedig nagyon sokszínű. Abszolút megnézős, kellemes, könnyed kikapcsolódást ígérő meséről van szó.

A film kapcsán nem lehet elmenni szó nélkül a politikai tartalom mellett. A Kutyák szigete Wes Anderson leginkább átpolitizált alkotása. Főként a mese vége felé annyira áthallásosak az üzenetek, mintha a rendező is aktívan követné a magyar közéleti eseményeket, és csak a 444 vagy a HVG egyik sorát adta volna a szereplői szájába. Van itt minden: diktatúra, elnyomás, ellenségkép, elvesztett választás, forradalom, tüntetés, 98-2 stb. Néhány elem tényleg annyira áthallásos, hogy az ember már szinte gyanakszik, hogy a rendező közelről követi a magyar ellenzék és a kormánypárt küzdelmeit. Márpedig tudjuk, hogy a Houstonban született alkotó biztosan nem teszi ezt meg, nem tud magyarul, ezért érdekes lenne választ találni arra a kérdésre, hogy akkor mégis hogyan lehetséges ez?

Fotó: AFP

A választ talán abban találhatjuk meg, hogy hogyan próbálja közvetíteni a politika az üzeneteit a választók irányába napjainkban. Magyarországon az utóbbi években professzionalizálódtak a politikai szereplők a politikai üzenetek átadásában – mind a kormánypárti, mind az ellenzéki térfélen. Az összes szereplő arra törekedett a közelmúltban, hogy üzenetei erőteljes érzelmi viszonyulást teremtsenek meg pártjaik felé. Ez a legtöbb szereplő számára sikerült is, aminek fontos hatása volt a magas választási részvételre. (Az egyetlen kivétel a Juhász Péter-féle Együtt, amiről itt írtam bővebben.) A pártokkal kapcsolatos erőteljes érzelmek nemcsak a magas választási részvételi hajlandóságon látszottak meg, hanem az eredményekre adott reakciókban is. A győztesek két centivel a föld fölött jártak, szinte sebezhetetlennek érezték magukat, a vesztesek pedig csalást kiáltottak és forradalmat szerveztek – és próbálnak szervezni mind a mai napig. A politikai szereplőkkel való mély érzelmi azonosulás a vereség esetén személyes vereségérzetté alakul. A pártok erőteljes érzelmi azonosulást kiváltó kampányai az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta használt stratégia. A magyarországihoz hasonlatos ellenzéki hisztériahullám éppúgy végigsöpört az USA-ban Trump győzelme után, vagy Nagy-Britannián a Brexit megszavazása után, vagy akár Ausztrián Kurz győzelme után. A vereség okozta érzelmi sokk ugyanazokat a témákat helyezte középpontba, amelyek Anderson filmjében is előkerülnek: diktatúra, tüntetés, elnyomás stb. A vesztes oldal által a nyugati demokráciákban szinte mindig ezek a toposzok fogalmazódtak az elmúlt években.

Összességében elmondható, hogy ellenzéki barátainknak mindenképp ajánlanánk a Kutyák szigetét. A jobboldaliaknak, a kutyák szerelmeseinek, a kalandos történetek kedvelőinek és a Grand Budapest Hotel rajongóinak pedig éppúgy, mert ez az a mese, amiben mindenki találhat magának azonosulási pontot. Könnyed humorával és ízléses képi világával pedig magával ragadja a nézőt.

IMDB: 8,2/10

Rotten Tomatoes: a közönség 88%-a kedvelte (átlagosan 4,2/5-ös osztályzatot kapott), a kritikusok 91%-a kedvelte (átlagosan 8,1/10-es osztályzatot kapott).

888.hu: 7/8

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep

szabad vasárnap

Egy cikk az ünnep hátteréről, valamint arról, hogy hogyan juthatsz el tűzijátéknézőbe.

Hadházy Ákos úgy véli, hogy Márki-Zay a rokona

Hadházy Ákos úgy véli, hogy Márki-Zay a rokona

kinyílott a pitypang

A hangrögzítőkkel futkorászó paranoid politikusok között vérségi kötelék is van. Erről az LMP-ből kiutált Hadházy Ákos beszélt az ATV-ben.

A svéd szervezett bűnözés rámozdult a migránsokra

A svéd szervezett bűnözés rámozdult a migránsokra

amerika, london, párizs

A svédországi szervezett bűnözői körök rendszeresen kihasználják a migránsokat, hogy illegálisan pénzhez juthassanak. Leginkább a frissen érkezőket veszik rá arra, hogy pénzmosásban és más típusú csalásokban vegyenek részt.

Hamburg az interneten árulja a migránsoknak szánt faházakat

Hamburg eBay-en árulja azokat a házakat, amelyeket korábban azért vettek, hogy a hirtelen, tömegesen érkező migránsokat el tudják szállásolni.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Egy magyar divatmárka, ami meghódítja a világot

A magyar Nanushka márka tervezőjét, Sándor Szandrát meghívták a divatvilág egyik legfontosabb eseményére, a New York Fashion Weekre.

Egy 2000 éves római női cipő bizonyítja, hogy a divat terén nincs új a nap alatt

A németországi Saalburg városának a római kort bemutató múzeumában állítottak ki egy olyan 2000 éves női cipőt, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az ókori római nők már szinte ugyanolyan igényességgel kidolgozott és ugyanolyan díszességű cipőket hordtak, mint amilyeneket a modern nők hordanak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére