A szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártjának, a bevándorlásellenes AfD-nek írásbeli kérdésére válaszolt a belügyminisztérium. Az adatok tanúsága szerint az idei negyedév végén 3151 személyt köröztek iszlamista vallási-ideológiai indíttatású bűncselekmény gyanúja miatt.

Az eltűnt személyek nyilvántartásában még ennél is több, egészen pontosan 10 796 ember adatai szerepeltek a vizsgált időszakban, köztük volt 3609 olyan fiatalkorú menedékkérő, aki felnőtt kísérete nélkül érkezett Németországba.

További 343 738 személyt pedig a tartózkodási hely megállapítása céljából kerestek.

Jürgen Braun AfD-s képviselő szerint az adatok a német biztonsági szervek totális túlterheltségét jelzik.

– mondta a politikus hírportálok beszámolói szerint.

Angela Merkel megbukott bevándorlás- és integrációs politikájára nemcsak az ismertetett rendőrségi adatok hívják fel a figyelmet, a kancellár asszony ellen már a saját pártszövetsége is felkelt a kedden tartott frakcióvezető-választás apropóján.

Kiss J. László Németország-szakértő az MTI-nek adott interjúban arról beszélt, hogy a német konzervatív pártok parlamenti frakciójának élén bekövetkezett változás azt bizonyítja, hogy folytatódik Angela Merkel hatalmának lassú eróziója.

A Corvinus Egyetem tanára szerint az a tény, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának képviselői a kancellár fő politikai bizalmasának számító Volker Kauder helyett Ralph Brinkhaus személyében új vezetőt választottak, mindenképp tekintélyveszteség a kancellár számára.

Kiss J. László emlékeztetett arra, hogy ugyan még csak fél éve van hatalmon a jelenlegi, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíciós kormány, de az elmúlt hat hónapban már kétszer is komoly belső ellentét alakult ki – mindkettő a CDU és CSU között, ráadásul a migráció témájában.

A belső konfliktus megkérdőjelezte a hatalmon lévő koalíció stabilitását. A közvélemény-kutatási adatok a nagykoalíció számára katasztrofálisak, azt jelzik ugyanis, hogy a két koalíciós párt, a CDU/CSU és az SPD együtt már kevesebb mint 50 százalékos támogatással rendelkezik.

Mindeközben országosan a második, Kelet-Németországban pedig a legerősebb párttá lépett elő a bevándorlásellenes AfD.

Kiss J. László arra is felhívta a figyelmet, hogy Németországban rendkívül jelentős belpolitikai események következnek.

A küszöbönálló bajorországi, majd a hesseni tartományi választások után decemberben annak a CDU-nak lesz pártkongresszusa, amelynek elnöki tisztségét Angela Merkel 18 éve tölti be.

2019-ben pedig három olyan keletnémet tartományban rendeznek választásokat, ahol Merkel ellenzéke a legerősebb.

– húzta alá Kiss J. László.

A szakértő szerint az egyik forgatókönyv az, hogy 2021-ig folytatódik az "átevickélés politikája", tehát Merkel marad, de maradnak a bizonytalanságok is.

Ugyanakkor sok függ a szociáldemokrata párttól, amely támogatottságának további drámai zuhanása esetén kimenekülhet a jelenlegi nagykoalícióból azért, hogy ellenzékben életben maradjon.

Merkel kegyvesztetté válása a társadalomban is megfigyelhető. Egy friss kutatás szerint a németek többsége szerint az iszlám vallás teljes mértékben összeférhetetlen a német nemzet alapértékeivel.

Ez az eredmény élesen szembemegy Angela Merkel eddigi integrációs és migrációs politikájával.