Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Kövér László: "A jobboldal a normalitás világa, a baloldal meg az aberrációé"

Fűrész Gábor - GFG - Görgényi Tamás - Vincze Viktor Attila

2018. március 27. 14:00

Rendhagyó beszélgetés Kövér Lászlóval a fenegyerekről és a lázadásról, a normalitásról és az aberrációkról, a világkormányzásról és a nemzeti szuverenitásról, a diabolikus erőkről és a rendezettségről, na meg persze arról, hogy "aki bolsi, az az is marad".

Legyünk büszkék arra, hogy olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk”

GFG: A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon az emberek mindössze 5-10 százaléka gondolja a házasságot idejétmúlt intézménynek.

Fűrész: Igen, ezen mi is meglepődtünk, hogy ez a torz környezet a normális emberekben milyen erős immunreakciót vált ki. Két ilyen érdekes kutatása is volt a Századvégnek. Az egyik arról szól, hogy az emberek 75 százaléka egyetért azzal, hogy a keresztény gyökereit az országnak, a keresztény kultúrát meg kell védeni. Ezt szerintem tíz évvel ezelőtt nem lehetett volna elképzelni. A másik kutatás meg az, amit Gábor említett. Tehát csak 5-10 százalék azoknak az aránya, akik a házasság intézményéhez úgy viszonyulnak, ahogy azt a liberális médiakánon megfogalmazza. A keresztény kultúrával kapcsolatban nyilván felrémlik az a régi vita, amelyben végül Huntingtonnak lett igaza: az iszlám kihívás miatt felértékelődik a saját civilizáció és kultúra védelme.

GFG: A házassággal kapcsolatban pedig az a kérdésünk, hogy mit javasolna akkor ennek az 5-10 százaléknak?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Kövér: Bizonyára a velünk szemben álló oldalon erre azt mondanák, hogy mindegy, hogy mit mondanak az emberek erről a kutatás szerint, ha mégis másképp csinálják. Én azt gondolom, hogy már az is nagy szó, hogy a házasságról a többség pozitív véleményt alkot, még akkor is, ha a többség erre vagy rá sem szánja magát, vagy nem tud benne tartósan elköteleződni. Mert ebben a véleményben megvan a normalitás túlélésének esélye. Az lenne egy reménytelen állapot, ha a társadalom többsége a több ezer éves civilizációs normákat használhatatlannak tartaná. Ettől egyébként – minden tetszetősnek tűnő és bizonyos mérvű derűlátásra valóban okot adó felmérési eredménytől függetlenül – csak egy hajszálvékony határ választ el bennünket, magyarokat is.

GFG: Azt mondta, hogy Nyugat-Európában tömegtermelése zajlik az aberrációnak, a közép-európai emberben viszont mintha lenne valamilyen tragikus életérzés, az elvesztés tudata, egy józanabb viszony az élethez.  

Kövér: Én azt hiszem, az átlagnál mindig is kevésbé voltam feltétel nélkül elkötelezett híve a Nyugatnak. Mindig differenciáltabban láttam a dolgokat, és ’90 előtt föl sem merült a gondolat, hogy emigráljak. De azért mégis azt gondoltam hosszú időn keresztül, hogy nemcsak életszínvonal és az életminőség más Keleten és Nyugaton, hanem a politikai kultúra is. A polgári erények, a polgári erkölcs ott is megmaradt, és a nyolcvanas években még találkoztam is ennek nyomaival, amikor először jártam Nyugaton a harmincezer forintos valutakerettel elérhető kalandos kirándulásunkon, amelyre még egy kétütemű Wartburggal és egy szovjet katonai sátorral utaztunk el. De, hogy aztán eljussunk oda – a rendszerváltásunk után negyed évszázaddal –, hogy már nemcsak, hogy kételkednünk kell abban, hogy a Nyugat hozzánk képest bármilyen morális fölénnyel bír, hanem éppen fordítva, azt kell gondolnunk teljes meggyőződéssel, hogy a relatív elmaradottságunkból – illetve, ami annak látszott –, amit az ötven év kommunizmus okozott, abból tulajdonképpen jobb állapotban kerültünk ki mentálisan, mint a szabadságba belehülyült nyugat-európai társadalmak, hát ezt azért nem gondoltam volna! Tudok rá racionális magyarázatot adni, de azért ez nem okoz örömet. Lehet ebből önbizalmat meríteni és kell is. Nyugodtan húzzuk ki magunkat és legyünk büszkék arra, hogy olyanok vagyunk, amilyenek. Bármennyire fellengzősen, kigúnyolhatóan hangzik is ez, ahogy 1456-ban, és ahogy 1848-49-ben, majd 1956-ban, úgy 2016-ban is Magyarország, Közép- és Kelet-Európa volt az európai civilizáció védbástyája. 

Fűrész: Van egy brit szerző, Douglas Murray, aki pont ugyanerről ír. Ő érdekes módon szintén a kelet-európaiakat említi egyedüliként, akikben megmaradt még az a „tragic sense of life”, azaz az élet tragikus voltának az ismerete, ami arról szól, hogy úgy élnek az emberek, hogy tisztában vannak azzal, van mit veszíteniük. Akik megtapasztalták a kommunizmust, azok tudják, hogy mindent el lehet veszíteni pillanatok alatt, ami értékes az emberi életben, ezért ki kell tartaniuk.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Kövér: A 70-80 évnyi életnek, ami számunkra általában adatik, attól függően van súlya, hogy az ember hisz-e az örökkévalóságban vagy nem. Ha nem, akkor a létezésnek nincs mélyebb értelme. Akinek vannak gyerekei, utódai, az nem kerülheti el, hogy elgondolkozzon azon, hogy az ő döntései mennyiben befolyásolják utódai életét. Akinek nincsenek, annak ez a kérdés nem életbevágó. Aki pedig ettől tudatosan kíméli meg magát, az valójában soha nem nő fel, soha nem lesz képes bármiért vagy bárkiért felelősséget vállalni, azon elgondolkodni, mit hagy maga után meg kire, ha majd megszűnik létezni. Valóban van az emberi létnek egy tragikuma, de az adja a súlyát. 

GFG: Eszembe jutott Nemes Nagy Ágnesnek egy négysoros verse: „Amikor én Istent faragtam, kemény köveket válogattam, keményebbeket, mint a testem, hogyha vigasztal elhihessem.” Ilyet csak egy magyar tud írni. Van ebben valami tragikum, ahogy szembe lehet nézni a létezés misztériumával. 

Kövér: Ez a látásmód nem csak ránk magyarokra jellemező, de minden még a normalitásban ragadt más nációra is igaz itt Közép-Európában. A Nyugat rosszabbul áll ebben a kérdésben. Az abnormalitásban élő Nyugat szerint nekünk meg kellene szüntetnünk minden civilizációs köteléket, korlátot, ami egyáltalán összetartja a társadalmat. Ez egy tudatos, a társadalmak szétverésére, szétzüllesztésére irányuló akció. Az ördög latin elnevezését, a diaboloszt úgy lehetne magyarra fordítani, hogy a „szétdobáló”, akinek az a lételeme, hogy szétzilálja az isteni rendet, hogy szétbombázzon, megszüntessen mindent, ami embert emberrel összeköt. Mindezt ráadásul egy olyan, ma már az irracionalitásig vitt szabadság nevében, amit a többség már nem is tud élvezni. Ha visszafordul ez a folyamat, ha lesz még idő arra, hogy az emberiség visszatérjen a normális kerékvágásba, az azért lesz, mert a többség nem tud ezen az úton haladni. A biológiai meghatározottságot lehet ugyan tagadni, lehet azon jókat vitatkozni, hogy létezik-e „genderfluid” identitás, meg „transzgenderizmus”, lehet erre nevelni az óvodásokat is, de előbb-utóbb a normalitás akkor is utat tör majd magának. Ha nem belülről, akkor majd a keletről ránk törő „barbár hadak” révén, ahogy ezt Bayer Zsolt többször is megírta, már jóval azelőtt, hogy a migránsáradat megindult volna.

GFG: Akkor ezek szerint elég világosak az erkölcsi iránytű lehetőségei, és világosan fel lehet ismerni, hogyan élhetünk normális életet.

Kövér: Ez elég egyszerű. Ha nincs olyan kifinomult rendszere annak, hogy az embereknek a gondolkodását összezavarják, mint ahogy Magyarországon vagy Közép-Európában ez még nem épült ki, akkor a dolog elég egyszerű. De azért a trendek itt is rosszak. Gondoljunk csak például az ELTE gender szakára, és ehhez hasonló más ember- és nemzetellenes fejleményekre. Ezekkel kapcsolatban a tolerancia nálam véget ért. A normalitásba természetesen a tolerancia is beletartozik, ami az eltérő nézetek, magatartások és értékrendek bizonyos fokú elfogadását, eltűrését jelenti. De az, hogy az abnormális legyen a normális, hogy a hülyeség legyen a mérce, az nem lehet elfogadható. Ha elfogadható lenne, akkor az már a közösség önfelszámolásához vezetne, ami ellen már védekeznie kell a közösségnek minden eszközzel, ha kell, akkor állami eszközökkel is.

Fűrész: Amikor a holland politikussal, Geert Wildersszel készítettünk interjút, arról is beszélt, hogy az ő könyvét az Egyesült Államokon és Magyarországon kívül sehol nem engedték kiadni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Kövér: Ennyit arról a gondolat- és szólásszabadságról, amely állítólag Magyarországon már nem is létezik, legalábbis azok szerint, akik ennek jegyében mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az övéiktől eltérő gondolatok terjesztését, sőt már egyenesen a kimondását. Tehetik legalábbis ott, ahol a „nyitott társadalom” már elérte fejlődésének azt a magas fokát, hogy hézagmentesen zárni tud minden retrográdnak bélyegzett, e „nyitott társadalom” földi mennyországi státusát kétségbevonó törekvéssel szemben. A mi maoistákból, leninistákból, anarchistákból lett derék liberálisaink itt Európában mindent hajlandók tolerálni – kivéve az övékétől eltérő véleményeket, és ha tehetnék, ugyanúgy bánnának el az ezeket hangoztatókkal, mint valaha nyíltan vállalt szellemi példaképeik. Itt, Közép-Európában a kommunista ideológiai hegemóniát garantáló monopolisztikus intézményrendszer kulcspozícióiban magukat a posztkommunizmusba átmentőknek még nem volt annyi idejük, hogy a maguk új rendszerét betonszilárdságúvá tegyék. Sőt – Magyarországon mindenképpen – visszavonulóban vannak, még ha a kiegyenlített erőviszonyok megteremtésétől távol járunk is, ha a kultúra kulcspozícióit nézzük. A totalitárius liberalizmus szisztémáját több mint hatvan éve építgetők nem is nagyon értik, hogy miért olyan ütésállóak a közép-európai nemzeti politikusok. Azért, mert itt még erősebb a társadalmak immunrendszere a kollektív agysorvadást okozó és naponta szándékosan terjesztett vírussal szemben. Persze okunk azért nincs, hogy nyugodtan hátradőljünk.

Aki bolsi, az az is marad”

VVA: Gyurcsány Ferenc nemrégiben azzal fenyegette meg köztisztviselők és közalkalmazottak ezreit, hogy a pártja a választások után majd egyenként kivizsgáltatja, hogy kik működtek együtt az „Orbán-diktatúrával” és akit bűnösnek találnak, azt majd megbüntetik. Elfogadható ez a fenyegetés, illetve az, hogy ilyen brutális hangvételű legyen a választási kampány?

Kövér: Erre nem lehet mást mondani, mint hogy bolsevik kutyából nem lesz demokratikus szalonna. Bár sokan nekem tulajdonítják ezt a bölcs mondást, de valójában én is csak idéztem Tamás Gáspár Miklóstól, aki valamikor a kilencvenes választások előtt a Beszélőben írta le ezt először Nagy Sándorral összefüggésben, aki akkor a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke volt. De a mondás, miszerint aki bolsi, az az is marad, az ma is igaz. A félreértések elkerülése végett pedig azt fontos megjegyezni, hogy nem kell ahhoz a világmegváltó kommunista eszmékben hinni, hogy valaki bolsi legyen. Ez egy mentalitás, ami a rendszerváltozás lezárulta után is tovább él. Ez egy csereszabatos elnevezése egy embertípusnak, amely mindig létezett és mindig létezni fog. Volt, amikor jakobinus, volt, amikor nyilas és volt, amikor komcsi volt, most meg éppen liberálisnak mondja magát.

Fotó: Kozma Zsuzsi

VVA.: Mi a véleménye arról, hogy Jeszenszky Géza, az Antall-kormány hajdani külügyminisztere a román sajtónak nyilatkozva Románia létrejöttének 100 éves évfordulója alkalmával, azzal az elképesztő hasonlattal írta le az anyaország viszonyulását az erdélyi magyarokhoz, hogy a mai magyarországi magyarokat annyira nem érdekli Erdély és a határon túli magyarok helyzete, hogy „senki sem áldozná az életét Erdélyért”?

Kövér: Ez az állítás nem azért súlyos, mert Jeszenszky Géza mondja. Az persze, hogy egy valaha komoly embernek gondolt, hajdani jobboldali politikus tesz egy ilyen kijelentést, az duplán vagy triplán drámai. Ez egy olyan kijelentés, amelyet sem cáfolni, sem megerősíteni nem lehet és nem szabad, amely egyszerűen cinikus és ostoba. Ráadásul mindezt az Antall-kormány külügyminiszterétől, ráadásul Romániában, ráadásul akkor, amikor az erdélyi magyarságra nehezedő politikai nyomás állandósul, sőt nő. Jeszenszky Géza nyilatkozata lehetne provokáció is, de szerintem inkább arról van szó, hogy a volt MDF-es politikus már nem igazán ura a cselekedeteinek és a szavainak. Ha felfogná, hogy miket is beszél, bizonyára elszégyellné magát.

VVA: Az összevissza beszélésével Jeszenszky nincs egyedül a magyar ballib politikusok között. A határon túli magyarokkal szembeni gyűlöletkeltésben például Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője minden eddig létező határt átlépett a mostani választási kampányban.

Kövér: Én szeretném megérni, hogy egy baloldali politikus majd Jeszenszky Géza szavait kölcsönvéve azt mondja egyszer, hogy szerinte egyetlenegy olyan tisztességes magyar ember sincs, aki – mégha politikus is – képes lenne szembefordulni a saját fajtájával, pláne olcsó szavazatokat remélve egyik embert szembe fordítani a másikkal. Arra törni, hogy az elszakított nemzetrészeket kirekessze a számukra a megmaradás egyedüli garanciáját jelentő közösségből, mint ahogy ezt Gyurcsány Ferenc most megtette a határon túli magyarokkal. Ha ez megtörténik majd, akkor érkezik el a magyar demokrácia arra a pontra, hogy lesz valódi közös nevező a párbeszédre. Annak ellenére ugyanakkor, hogy Jeszenszky Géza szavaiból kiolvashatóan még Gyurcsányt is közelebb érzi magához, mint a Fideszt, én nem állítanám a két embert egymás mellé, mert Gyurcsány hideg, lelketlen számításból teszi, amit tesz. Ő nem egyszerűen egy jellemtelen vagy ostoba ember – ő velejéig romlott és gonosz.

VVA: Mennyire igazolja az élet a kormány nemzetpolitikai lépéseit? A marosvásárhelyi iskolaügy, az ukrajnai anyanyelvhasználatot korlátozó törvénymódosítás vagy éppen a KMKSZ irodájának a megtámadása, azok megerősítik, hogy nagyon is érdemes volt megadni a szavazati jogot a határokon túl élő honfitársainknak?

Kövér: Először is pontosítanék: az elszakított magyar közösségek tagjai megkapták az anyanemzettől azt a lehetőséget, hogy – amennyiben akarják – visszakaphatják magyar állampolgárságukat, amelytől a megkérdezésük nélkül megfosztották őket és azokat a felmenőiket, akik akár a vérüket is áldozták azért, hogy megtarthassák a hazájukat. Az állampolgársághoz pedig jár a szavazati jog, ez így természetes, és ennek nincs köze ahhoz, hogy az utódállamok többségi politikai elitje mikor, milyen módon próbálja meg a szülőföldjén, de az ő uralmuk alatt élő magyarokat elnyomni, megfélemlíteni, önazonosságukban gyengíteni, beolvasztani. Legfeljebb annyiban, hogy a nemzet határok feletti egyesítésének programja közjogi értelemben is tartalmat nyert, ami lelkileg is megerősítette a Kárpát-medencei magyarságot. Annyiban pedig talán a jövő belhoni viszonyaira is jótékony hatással lehet, hogy – bár mindössze egy-két mandátum sorsát befolyásolják a külhonban leadott szavazatok – immáron nem lehet „ingyen” uszítani, ahogy lehetett még 2002-ben és 2004-ben. Amíg a december 5-ét megelőző gyalázatos, nemzetellenes gyurcsányista kampány „arca” az MSZP-s Bangóné nem érzi úgy, hogy tartozik egy bocsánatkéréssel, addig nem értékelem túl, de figyelmen kívül sem hagyom azokat a gesztusokat, amelyekkel a szocialisták próbálkoztak az elmúlt években, hogy lemossák magukról december 5-e gyalázatát. Ne becsüljük le annak jelentőségét, hogy most, a kampányban, ebben az ügyben nem mentek Gyurcsány után.

Azóta is az indiánokkal vagyok”

GFG: A 888.hu erős közösség, elkötelezett olvasókkal. Létrehoztunk egy olvasói Facebook-csoportot, és megkérdeztük tőlük, hogy mit kérdeznének Kövér Lászlótól. Péter nevű olvasónk kérdezi például, hogy: Mit tudunk tenni a kereszténység, a keresztény értékek megvédése érdekében?

Kövér: Mindenekelőtt, hogy gyakoroljuk azt, amit a saját hitünk, a saját vallásunk előír a számunkra. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az összes többi válasz értelmetlen, de ha ezt megtesszük, akkor már nem tettünk keveset.

GFG: László azt kérdezi, hogy meddig hagyja még Magyarország Soros NGO-szervezeteit tovább garázdálkodni?

Kövér: A törvényesség határain belülre kell szorítani az ilyen szervezeteket, ami természetesen nem egyszerű dolog. A jogot ugyanis ki is lehet játszani. Hogy ha a jogalkalmazók egy része nem tekinti magát a nemzet részének és nem tekinti magát az állam emberének, akinek az állam, azaz a közösség érdekeit kell elsősorban képviselnie, ha nem így fogja fel a hivatását, akkor még inkább. De egyébként szerintem jó irányba haladunk ebben az ügyben a Stop Soros törvénycsomaggal.

GFG: Olivér kérdezi, hogy hány parlamenti mandátum elnyerésével lenne elégedett?

Kövér: Százzal. Én egyfős többséggel is elégedett lennék. De erre mondtuk azt 2010-ben, 2014-ben is, hogy az egyfős parlamenti többségért pontosan ugyanúgy kell megküzdeni, mint a hatvanhét fős többségért.

GFG: Mi Kövér László kedvenc filmje és könyve?

Fotó: Kozma Zsuzsi

Kövér: A gimnáziumi évek óta szeretem a filmeket. Az első egyetemi félévemet gyakorlatilag azzal töltöttem, hogy órákig utaztam a legeldugottabb külvárosi mozikba, hogy Bergmantól Bunuelen át Wajdáig minden valamirevaló rendező minden filmjét – amit addig nem volt módom látni – bepótoljam. Szeretem a kelet-európai filmeket is. Pápán, az iskolai filmklubban láttam először Tarkovszkij Andrej Rubljovját, ami aztán egy életre szólóan kedvenc filmem lett. Könyvtárba először anyai nagymamám vitt el, hét-nyolcéves koromban. Könyv mindig volt a karácsonyfa alatt. A legkedvesebb ezek közül az 1970-ben a keresztszüleimtől kapott Petőfi-kötet és Karl May Winnetouja, nagyjából ugyanebből az időből. Azóta is az indiánokkal vagyok. A kicsit közelebbiből pedig Bánffy Miklós Erdélyi történetét emelném ki. Döbbenetes volt számomra, hogy miként lehetett ezt a fantasztikus nyelvezetet használó zseniális írót kis híján kitörölni a magyar irodalomtörténetből.

GFG: Ön szerint milyen a legvagányabb politikus?

Kövér: Olyan, akiről József Attila verse, A hetedik szól. Ha egyáltalán van ilyen…

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a keresztény diákok az amerikai egyetemeken

Az amerikai egyetemi campusokon ismét történt néhány olyan incidens, amely alapján felmerül a kérdés, hogy valóban van-e szólásszabadság ezekben az oktatási intézményekben, és hogy nem éri-e hátrányos megkülönböztetés a keresztény diákokat.

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

A gyorskaja és az ingyenes egészségügy hiányzik az ISIS dzsihadista feleségeinek

amerika, london, párizs

Egyre több segélykérés jut el a világsajtóhoz olyan nyugati nőktől, akik néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezethez, ám sanyarú sorsuk okán mostanra meggondolták magukat és haza szeretnének térni.

Elérte az Egyesült Államok határát a migránsok előőrse

Elérte az Egyesült Államok határát kedden a Közép-Amerika több országából indult migránsok előőrse, mintegy 350 ember.

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

Rendszeresek a zsidóellenes megmozdulások Amszterdamban

amerika, london, párizs

Heti rendszerességgel tartanak Izrael-ellenes, antiszemita tüntetéseket a második világháború holland áldozatainak emléket állító szobornál.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek a nap legfontosabb hírei.

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

Orbán Viktor: kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok

kétharmad

A közép-európai régió energetikai kérdéseit és a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat tekintették át Orbán Viktor miniszterelnök és Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere megbeszélésén az Országházban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

Három éve, hogy vérfürdőt rendeztek a muszlim terroristák Párizsban

amerika, london, párizs

Edouard Philippe francia miniszterelnök részvételével nemzeti megemlékezésen hajtottak fejet kedden a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek harmadik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzeti stadionnál.

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

Trump: az amerikaiak nélkül már németül beszélnének Párizsban

amerika, london, párizs

Donald Trump amerikai elnök "finoman" emlékeztette Emmanuel Macront a második világháború alakulására.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére