Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
Big pikcsör
 
 
 
 

Kiszelly: "Így működik Merkel doktor alvásklinikája, így működik ez a német Európa"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. szeptember 21. 08:58

Rendhagyó beszélgetés Kiszelly Zoltán Németország-szakértővel a közelgő német választásokról, Merkel titkáról, a posztdemokrácia bugyrairól, a német Európa törvényszerűségeiről, na meg arról, hogy is "működik Merkel doktor alvásklinikája".

Merkel doktor alvásklinikája”

GFG: De ha már a Merkel-beszédekről ejtettél szót… Az, hogy Merkel unalmasan beszél és unlamasakat mond, mennyire fontos eleme a posztdemokratikus beszédmódnak? Bármilyen perverzül is hangzik, a német választók ugye szeretik Merkelt, Merkelnek meg nincsenek nagy amplitúdók megszólalásaiban, hanem hozza ezt „az állami megszólaló beszél a televízióban” szerepet.

Kiszelly: Igen, Merkel próbál a radar alatt maradni. Ez is a posztdemokratikus kormányzás egyik sajátossága, hogy a politikai diskurzusban nem esik szó vitatott vagy megosztó témákról, illetve a jövőre vonatkozó tervekről. Kint voltam a hétvégén Berlinben harmincéves osztálytalálkozón és a volt általános iskolai osztálytársaim mondják, hogy sokat lehet hallani a kampányban azt a szókapcsolatot, hogy „Merkel doktor alvásklinikája”. Tehát valóban hallunk a dízelbotrányról, arról, hogy az autóipar becsapta az embereket, de hát hogy a politika ezt engedte vagy esetleg tudtak róla, arról nem hallunk egy szót sem. A migránsválságnál arról van szó, hogy a németek számára az európai szolidaritás azt jelenti, hogy vigyetek el tőlünk migránsokat más országokba. És ezért is népszerű Merkel a migránsválság kellős közepén, hogy azt a szót, amit ő a németekre öntött…

GFG: Nem azt mondja, hogy „behívtuk”, hanem hogy „itt vannak, és miért nem veszi át Magyarország”.

Kiszelly: Pontosan! A kvóta a svédeknek, osztrákoknak, németeknek azt jelenti, hogy vigyenek el tőlük, nekünk pedig azt jelenti, hogy itt jelenleg nincsenek és kényszerrel hoznának ide, majd tartanának itt migránsokat. Tehát Merkel még a migránskérdésben is mint az angolna, csúszik ki az emberek kezéből, mert azt mindenki tudja például, hogy 300 ezer szírnek van jogi alapja arra, hogy családegyesítéssel éljen. És egy családnál az esetükben nem 1 vagy 2 emberrel számolhatunk, hanem 3-5-tel is. Ilyen szempontból Merkelnek ez a politikája nagyon jól működik: van, aki Merkel doktor alvásklinikájáról beszél, más meg a „Németország-hálókocsiról”, ami megy keresztül Európán és elaltatja az embereket. Merkel próbál a radar alatt maradni, például a kampány alatt három hétre elment nyaralni. (nevetés).

GFG: Egy alvásklinikán mondjuk mi az istent lehetne csinálni… De mi ez a vonzódás a németekben, hogy mindent egy kib888szott metaforával próbálnak leírni?

Kiszelly: Hát ugye Schiller és Goethe népéről van szó.

GFG: Ott is van egy metafora a fejed fölött. Szerinted ennek mennyi a realitása?

Kiszelly: Ez a „sikerülni fog”? Ez is ahhoz tartozik, hogy nem mondta meg, hogy mi pontosan. Nem mondta meg, hogy milyen társadalmi és anyagi áron. Azt sem mondta meg, hogy mikor. És a német sajtó felelőssége, hogy nem kérdezett rá.

Fűrész: És mi az oka annak, hogy ha már a sajtót említetted, hogy egyfelől működik ez a fantasztikus poszt-demokratikus csoda, amit Merkelék építgetnek – egyébként a jelek szerint igen sikeresen, hiszen a német gazdaság még jó állapotban van…

Kiszelly: Határeset.

Fűrész: Szóval mi az oka annak, hogy migrációs krízis, dízelbotrány ide vagy oda, nincsenek kemény kritikus hangok a német médiában?

Kiszelly: A fősodrú médiában nincs is, és azok igazából 85%-ot lefednek.

Fűrész: És ennek mi az oka?

GFG: Ők a kollaboránsai a merkeli posztdemokráciának?

Kiszelly: Én nem tartom ennyire autonómoknak őket. Ők inkább a végrehajtói ennek a rendszernek. Ugye ott kezdődik a német média, hogy ’45-ben a nyugati megszálló hatalmak engedélyeznek újságokat. Tehát már eleve volt egy szűrő. Nyilván felépülhetett volna azóta egy új médiastruktúra, hiszen már 70 év eltelt, de mégsem épült fel ilyen. Az akkori, ’45 utáni médiatérkép az iránymutató ma is. A kritikus hangok ott kezdődnek, hogy Russia Today. Ez nagyon népszerű egyébként az ellenzéki németek körében, német nyelvű adása is van, de ott látjuk, hogy az oroszbarátságot nem is kell vádként megfogalmazni. Akik pedig még nagyon népszerűek, alternatív médiumok a második nyilvánosságban, azokra pedig könnyű rásütni az Izrael-ellenesség, a látens antiszemitizmus és az egyéb olyan stigmákat, amelyek Németországban tényleg a többségi társadalomban tabunak számítanak. És hát Udo Ulfkotte munkásságából tudjuk, hogy a németek — a kutatások is ezt mutatják — 56%-ban elhiszik, amit olvasnak. Ezért Németországban először is nem az olvasókat, hanem az újságírókat kell manipulálni.

A németek szisztémákat építenek fel”

Fűrész: A németek ezt nagyon jól csinálják.

Kiszelly: Nagyon szisztematikusak. Ilyen a gondolkodásuk.

GFG: Mindig ezt halljuk a német focitól elkezdve a német gazdaság megszervezéséig, hogy „szisztematikus”. Akkor ez nem csupán egy mítosz, ez ténylegesen létezik. Egy társadalomszervezési-hatalomszervezési kérdés.

Kiszelly: A németek rendszerekben gondolkodnak. Ezért is sikeresek egyébként, mert ha van egy céljuk, szisztematikusan felépítik, hogy milyen eszközrendszer segítségével érik el a kitűzött célt. Mi magyarok rövid távú hasznokban gondolkodunk, a németek minimum közép-, de inkább hosszú távúakban. Ezért, ha valami nem sikerül azonnal, nem esnek kétségbe, úgy gondolkodnak, hogy van 5-10 évük rá. A pénz nem okozott még Németországban problémát, legalábbis az elit szintjén. A németek úgy építik fel a rendszert, hogy minimalizálják a hibákat, fokozzák a hatékonyságot, és idővel felül is kerekednek a riválisaikon. A Tescót és a Sainsburyst legyőzte az Aldi és a Lidl, mert 3%-os marzzsal dolgoznak. Nem azonnal győzték le, hanem idővel.

Fűrész: Idézőjelbe teszem, de ez „birodalmi” gondolkodás?

Kiszelly: Hogyne. Csak szerencsénkre – mint mondtam – ez egy demokratikus alapokon nyugvó gondolkodás. George Friedmannal szólva a németek jóléte tényleg attól függ, hogy mennyit exportálnak. A GDP minimum felerészben az exporttól függ. Hogyha Európa nem az ő hátsó udvaruk lenne, akkor a németek jóléte csökkenne. Hiszen éppen a globalizáció spontán része kezd véget érni, például Trump elnökkel. Mi, magyarok ennek előfutárai voltunk a válságadókkal, a reindusztrializációval, illetve azzal, hogy a stratégiai ágazatokat megpróbáltuk visszavenni.

GFG: Volt is ebből harc elég.

Kiszelly: Nem véletlenül, mert én mindig azt mondom, hogy Magyarország a politika laboratóriuma. A politikában velünk kísérleteztek Brezsnyevék, most meg mi kísérletezünk a demokráciával és a piacgazdasággal, de mindig a határon belül maradunk. Fontos, hogy ezeket betartsuk. Főként a piacgazdasági törvényszerűségeket. De ha megnézzük, attól féltek, hogy amit mi kicsiben megcsináltunk, mások majd megcsinálják nagyban. Amikor Sarkozy elnök levelet írt, hogy ne vegyük el a francia utalványos cégek piacát, az pár tízmillió euró haszon volt a franciáknak. Ebből fizették mondjuk a karácsonyi partit. De ha a spanyolok vagy az olaszok is áttértek volna a francia utalványokról az ő Erzsébet-utalványukra, akkor nem pár tízmillió esett volna ki ezeknek a nagy francia cégeknek a büdzséjéből, hanem pár százmillió, akár milliárd is, és azt már megérezték volna. Így működik Merkel doktor alvásklinikája, így működik ez a német Európa. De – ahogy mondtam – szerencsére békés birodalomról van szó. Brüsszel ennek a résztvevője a hatalomkoncentráció révén. Elvonja a szuverenitást a nemzetállamoktól és ezt Brüsszelbe koncentrálja. Igazából, ha megnézzük, nem mindig, de leginkább német megoldásokat ültetnek át európai szintre. Azt szoktam mondani, hogy a buja angol kertből francia kertet varázsolnak, aminek a németek ismerik a tervrajzát. Visszatérve erre a német Európára: valóban azt látjuk, hogy a németek magas megtakarítási rátával rendelkeznek – működik a protestáns etika. Mint ahogy azt is látjuk, hogy ezt a pénzt a bankok révén kihelyezik a periféria-országokba. Ezek az országok magasabb kamatra kapnak pénzt északról. Ezt a pénzt tehát a németek visszakapják. Ugyanezt tapasztaljuk nálunk is: amit mi az uniótól kapunk – hívjuk ezt támogatásnak vagy fejlesztési hitelnek – az mind a német cégek piacát finanszírozza. Ahogy ezt Günther Oettinger is mondta februárban, ezeknek a pénzeknek nagy része visszamegy Németországba.

Fűrész: Pontosan ezért nem érdemes misztifikálni az uniós támogatásokat...

GFG: Mert a német piaci feltételeket tartják fenn. Hogy legyen értelme a német kihelyezett tőkének.

Kiszelly: Pontosan. Brüsszelen keresztül ott is a legfontosabb kérdésekkel a németekkel egyeztetnek, de ha megnézzük, igazából a pénz nagy része délről is visszamegy, és ha megnézzük, Marine Le Pen ez ellen próbált menni, csak rosszul. Az angolok is azt mondták, hogy nem jó, ha a Lidl meg az Aldi lenyomja az angol cégeket. Illetve Trump is azt mondja, hogy ha a németek szeretnének Amerikában autót eladni, gyártsanak ott. Vagy vegyenek több Chryslert cserébe. Tehát szerinte sem a német termékekkel van baj, hanem a német mechanizmusokkal. Ezek szisztémák. A németek szisztémákat építenek fel, hogy ha otthon valaki nem tudja hova rakni a pénzét, akkor azt ki kell helyezni spanyol, olasz, portugál papírokba. A cégek is így vásárolnak piacot. Persze Nyugat-Európára, Amerikára ugyanez érvényes: ez a posztdemokrácia egyik válságtünete. Ezért mondom, hogy a német gazdaság látszólag működik jól. Tényleg 2% körüli a növekedése, ami a többi nagy európai országhoz, főként Franciaországhoz, Olaszországhoz képest egy jó növekedés. Igazából az a baj a német gazdasággal, hogy a saját piacok finanszírozásához szükséges pénzt egyre inkább az adófizetőktől szedik be, miközben a multicégek és bankok adót optimalizálnak, és egyre kevéssé veszik ki részüket a közteherviselésből. Ez 1945 és a kilencvenes évek között még másként volt, akkor sok pénz folyt vissza a társadalomba. A globalizáció első, spontán szakaszában aztán számos ipari munkahely is elvándorolt. Jelenleg egyre kevesebben élvezik a gazdasági növekedés előnyeit. A konszerneknek azért van szükségük erre az extra profitra, erre az optimalizált pénzre, mert ezzel versenyeznek a dél-koreai, japán, és kínai konszernekkel. Plusz – miután tőzsdei konszernekről van szó – osztalékot kell fizetniük a sok millió részvényesnek és/vagy nyugdíjalapnak.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Az a szándékuk, hogy egyben maradjon ez a kóceráj”

GFG: A polgárokat hogyan tarják a megelégedettségi körön belül?

Kiszelly: Ez is a 90-es évek óta működik. Egyrészt lehet pisztolyt tartani az emberek tarkójához: felajánlják a gyári dolgozóknak, hogy vagy elengedik a 13-14. havi teljes fizetésüket, és megelégszenek – tehetségtől függően – 200-500-2000 euró egyszeri fizetéssel, ami nyilvánvalóan kevesebb, mint a havi 2000-3500 eurós teljes fizetés. Vagy azt mondják, hogy igazából el is vihetik a gyárat Csehországba, Ukrajnába, stb.

GFG: Úgy értettem, hogy a Merkel-rendszer mégis fenntartható marad. Tehát a polgárok mégis elmennek, és szavaznak rá, holott, ha jól értettem ők fizetik az adót és megszívják, mert nem tudnak optimalizálni. De akkor mivel „fizeti ki” a politika a választópolgárokat, hogy mellette álljanak?

Kiszelly: Egyrészt a német állampolgár a pénzéért még mindig kap valamit. Még mindig úgymond jól él. Tehát ha nem márkás termékeket vesz magának, hanem mondjuk az Aldiból vásárol, akkor ugyanúgy meg tudja vásárolni magának az általa vágyott termékeket, csak legfeljebb nem azt a márkát, mint ami a presztízsmárka lenne, csak ún. „saját címkés” terméket, de mégis meg tudja venni. A másik pedig az, hogy Németországban – életmódcsoportokat megkülönböztetve – a legnagyobb életmódcsoport a fogyasztásorientált kispolgár. Merkel ezt nagyon ügyesen használta ki az ezoterikus beszédmód révén a válság idején: „az euró megvédése a munkahely megvédése”. A nyugat-európaiakat azzal tartják sakkban, hogy ha megvédem a munkahelyedet, akkor megvédem a fogyasztásba való belépésedet. És ha csökken a jövedelmem, mert ugye elveszik a 13. havi fizetésemet, de kapok helyette egyszeri kisebb kifizetést, megmarad a munkahelyem, akkor ezáltal tudok fogyasztani. Igaz, nem azon a szinten, mint amire vágyok, vagy ahogy a szüleim még megtehették, nem háromszor megyek nyaralni külföldre, hanem csak kétszer, de még mindig tudok mivel gazdálkodni. Sokan félnek az atipikus foglalkoztatástól: Németországban már minden harmadik-negyedik munkás minimálbéres. Ők nem 20-40 eurós óránkénti munkabért kapnak, hanem 8.85-öt vagy 9.20-at.

GFG: De akkor a német társadalmat a lecsúszástól való veszély tartja mozgásban, nem? Ez furán hangzik nekem.

Fűrész: A globalizáció mai szakasza erről szól. Az USA-ban ugyanez történt. Ott Trumphoz vezetett az amerikai középosztály folyamatos lecsúszása. Zoli, ezek szerint te azt mondod, hogy az elmúlt 30 évben a német középosztály pozíciója szintén nem javult?

Kiszelly: Az elmúlt 20 évben a német középosztály pozíciója romlott. Ez az Agenda 2010-es Schöeder-féle reformoknak köszönhető, amikor a szociális piacgazdaság vívmányait úgymond megszüntették.

Fűrész: De van ennek egy kockázata. A németek egyrészt birodalomépítők, védik a saját nagytőkéjüket, de közben a tőke rengeteg helyen a világban éppen felmondja a szolidaritást a nemzetállammal. Adófizetés helyett, óriási pénzek tűnnek el adóparadicsomokban, követhetetlen offshore-csatornákon. A németek ezt meg tudják akadályozni? Vagy foglalkoznak-e egyáltalán ezzel?

Kiszelly: Hogyne foglalkoznának. Ők is észlelik. A pénz hiányzik a rendszerből. Olyan nagyságrendet ért már el ez az adóoptimalizáció. Luxemburg, Hollandia, Írország onshore adóparadicsomok, nemcsak offshore. Ezek kiskapuk. Évente 120-150 milliárdot visznek ki az unióból. De a németek európai megoldásokban érdekeltek. A németeknek az a szándékuk, hogy egyben maradjon ez a „kóceráj”. Ha most országok kilépnének, és elérnék a szabályszegések a kritikus tömeget, akkor rendszerszinten szeretnének beavatkozni. És ez az ő mázlijuk egyébként, hogy miután minden ország ki van szolgáltatva a német piacnak, és/vagy az Európai Uniónak, a németek ügyesen megtalálják azt a pontot, ahol nyomást lehet gyakorolni az országokra. Helmut Kohl alatt, Merkel korábbi időszakában ez még win-win alapon történt. Az euróválság óta ez már nem így van. Ezért van annyi konfliktus, ezért sem szeretik Merkelt olyan sokan. Még egyszer tehát: Merkel az ezoterikus beszédmóddal el tudja hitetni, hogy aki megmenti az eurót, az a munkahelyét menti meg. Ugyanezt mondja Európával kapcsolatban is: azért kell Európát egyben tartani, hogy a munkahelyek is megmaradjanak.

GFG: Tehát ez a Pax Germanica jelenlegi kiadása. Így lehet társadalmi békét teremteni: a munkahelyek biztonsága és a fogyasztás garantálása. Ezen alapul.

Kiszelly: Ez a jóléti legitimáció, igen.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A status quo ott kap még egy esélyt”

Fűrész: Mathieu Kassovitznek volt egy filmje: a gyűlölet. Ez úgy kezdődik, hogy egy pasas kizuhan a tizedikről. Nem tudjuk, hogy miért. És miközben zuhan, azt mondogatja magának, hogy „eddig minden rendben van”. Mert amíg az ember nem ér földet, addig valóban minden rendben van. Erre emlékeztet a jelenlegi európai szituáció: miközben az egész unió katasztrofális problémákkal néz szembe – nemcsak a migrációval, hanem a szuperkapitalizmus problémáival –, Merkel olyan politikusnak tűnik, aki ezalatt csak azt mondogatja: „eddig még minden rendben van”.

Kiszelly: Egyébként igen. Mozgásban maradni, ez a lényeg. Én azt látom, hogy a történelem ismétli önmagát. Ha még az euróról beszélünk, akkor azt mondanám, hogy most 1864-ben vagy 66-ban tartunk, és ha Merkelt Bismarckkal azonosítjuk, Macront pedig III. Napóleonnal, akkor még édes az együttműködés az osztrákok rovására. Mert még van várakozás. Ez majd a választás utáni politika fő kérdése lesz, hogy teljesíti-e a várakozásokat, amit Macron képvisel a déliek nevében. Macron most azért haknizza körbe Európát, hogy megpróbáljon támogatókat szerezni.

Fűrész: Mi a véleményed Macronról? Mi úgy látjuk, hogy Macron színrelépése egy érdekes válasza magának az establishmentnek a kialakult anti-establisment helyzetre. Arra a helyzetre, hogy az embereknek elegük van az elitből.

Kiszelly: Macron azt látja, hogy a világon sok nemzet emelkedik föl (főleg Ázsiában: Kína, Indonézia), és azt is, hogy eközben Franciaország lemaradt. III. Napóleon — akihez Macront sokszor hasonlítják — pedig arra szerződött a franciákkal, hogy naggyá teszi őket. Macron azt szeretné, hogy Németország Franciaországot a többiek rovására szanálja. De egy gondolat még Marine Le Penről: őt a francia média és az elit azért nem engedte úgymond hatalomra, mert attól félt, hogy azt fogja csinálni nagyban, amit mi magyarok kicsiben. Marine Le Pen nem csinált volna mást, mint a 2000 milliárd euró francia államadósságot átváltotta volna francia frankba, amit leértékel, így a pénz visszaáramlása más országokba megszűnt volna. Az ilyesmiért korábban háborút indítottak, gondoljunk csak bele. Szaddám Huszein ugyanezt csinálta: nem fizette vissza az adósságot, hanem elfoglalta Kuvaitot. Ez tehát felmondta volna a francia-német együttműködést. Ezt pedig a francia elit nem akarta, adtak tehát egy esélyt a németeknek, hogy a németek, az északiak pénzén szanálják Franciaországot. Egyébként pedig az a problémája Északnak és Délnek, hogy délen mesterséges integrációk vannak (Spanyolország, Olaszország), amelyek csak addig működnek, amíg jól megy a gazdaság. Most hogy nem tíz éve döcög a gazdaság, Katalónia kevéssé finanszírozná a szegény délieket, az észak-olaszok sem akarják már finanszírozni a római feneketlen bürokráciát, és ezek a törésvonalak felerősödnek.

Fűrész: Az látszik.

Kiszelly: És azért kell a déli országoknak ilyen sok pénz, mert náluk mindenből 2-3 van. Spanyolországban is mindenből van egy szövetségi alkalmazott, van egy tartományi alkalmazott, meg egy helyi.

GFG: De gondolj bele, egyébként mekkora lenne a munkanélküliség. (nevetés)

Kiszelly: És Macron szerintem erre vállalkozik, hogy a déli országok vezetőjeként kiharcolja úgymond a közös költségvetést, mert csak egyszer kell ezt meglépni, és az Európai Központi Bank szigorítása előtt folyamatosan érkezhet az “olcsó pénz”. Macron pedig látja Hollande és Sarkozy sorsát, akik a szükségeshez képest picike reformokat hajtottak végre, és mégis elsöpörte őket a népharag.

GFG: “Hozzányúlsz a nyugdíjamhoz, b888zdmeg?!”

Kiszelly: 60 évről 63-re növelte Sarkozy a nyugdíjkorhatárt, Hollande 62-re csökkentette, de még így is népszerűtlen maradt.

Fűrész: Most úgy tűnik, hogy Merkel megint megnyeri a választást. Mehet szerinted minden a régi kerékvágásban?

Kiszelly: Nem, de a status quo ott kap még egy esélyt.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Putyin: Oroszország hibázott, amikor megbízott a Nyugatban

Putyin: Oroszország hibázott, amikor megbízott a Nyugatban

amerika, london, párizs

Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött (INF) szerződést - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán. Putyin szerint az USA ki akarja szorítani Oroszországot a világ energiapiacairól, és nagyrészt ezt a célt szolgálják az oroszellenes amerikai lépések.

A CIA szerint egy USA elleni támadásra készülhet az Iszlám Állam

A CIA szerint egy USA elleni támadásra készülhet az Iszlám Állam

amerika, london, párizs

A Központi Hírszerző Ügynökség vezetője arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az Iszlám Állam támadást intézhet az Egyesült Államok ellen.

Hét éve nincsenek nokiás dobozok Budapesten

Hét éve nincsenek nokiás dobozok Budapesten

közeleg a tél

Hét éve nincsenek korrupciós ügyek és ebből származó botrányok a fővárosban - mondta Tarlós István főpolgármester a Magyar Időknek nyilatkozva.

Megdöbbentő, hogy mivel támadják Donald Trumpot

Ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt a Fehér Ház kabinetfőnöke, de most megtette, mert tűrhetetlennek tartja az amerikai elnök ellen indított legújabb hadjáratot.

A cseh Trump nem támogatja az EU föderális átalakítását

Ma kezdődik a két napon át tartó cseh parlamenti választás. Andrej Babis, a hétvégi cseh képviselőházi választások megnyerésére esélyesének tartott ANO mozgalom elnöke az utolsó, csütörtöki televíziós vitában elutasította az európai integráció elmélyítését, és az euró bevezetését Csehországban.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Dübörög a Soros-terv, miközben börtönbüntetésre ítélték Gyurcsány titkosszolgálati emberét. Továbbá jó hír, hogy Budapest 2019-ben nagy presztízsű csúcskonferenciát rendezhet. Indul a nap a 888-on, tartsatok velünk!

Szorul a hurok Weinstein nyaka körül

Szorul a hurok Weinstein nyaka körül

amerika, london, párizs

Nyomozást indított a Los Angeles-i rendőrség Harvey Weinstein ellen. Valaki szexuális zaklatás vádjával tett feljelentést "ellene".

Módosult az osztrák választások végeredménye

A levélszavazatok beérkezése után a szocdemek szerezték meg a második helyet, alig 1 százalékkal az FPÖ előtt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére