Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
csak neked, csak most
 
 
 
 

Kiszelly: 2018-ban folytatódik Európában a lázadás

2017. október 29. 19:25

2017-ben a kontinensen folytatódott a tavaly az angolszász világban elindult lázadás. Ha a protestpártok nem is nyertek mindenhol, ám az újkori népvándorlást korlátozó követeléseiket a mainstream jobboldali pártok Hollandiától Ausztriáig átvették. A német választás után híre sincsen a beharangozott német-francia mag-Európának, és lehet, hogy Angela Merkel csak sokára tud kormányt alakítani, vagy csak két évig marad hivatalában - mondta a 888-nak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az euró most nem vonzó, ezért nem csoda, ha a csehek sem vállalják a "megmentésével" járó eurómilliárdos adósságot.

888.hu: Elmondhatjuk, hogy az év végére beigazolódott Orbán Viktor arra vonatkozó jóslata, hogy 2017 a lázadás éve lesz?

Kiszelly Zoltán: Igen! A lázadást a neoliberális gazdaságpolitika, és az emögött álló politikai és gazdasági elitek elleni lázadásként kell értelmezni. Meghiúsult az a terv, ami nagyjából úgy írható le, hogy az angolok maradjanak az unióban, Hillary Clinton legyen az új amerikai elnök, kössék meg a TTIP és a TPP szabadkereskedelmi megállapodásokat, Franciaországban és Németországban pedig a globalizációt támogató erők maradjanak kormányon. A lázadás viszont tényleg elindult és megtörtént azt követően, hogy az angolszász világra vonatkozó terv a Brexittel és Donald Trump elnökké választásával meghiúsult. Összességében egy olyan terv ellen indult meg a lázadás, amely csak a felső egy százaléknak lett volna jó. Ezek a multicégek, a bankok, a spekulánsok és a globális politikai elitek, amelyek a nyugati világban egyre kevesebbet osztanak vissza az alsóbb rétegeknek.

A lázadás pedig szemmel láthatóan folytatódik."

Az elmúlt majdnem egy év azt mutatja, hogy az emberek egyértelműen elfordultak a globalizáció első, spontán szakaszától és az azt támogató politikai erőktől, amelyek csak a felső egy százalék, a neoliberális elit érdekében politizáltak. A lázadás pedig szemmel láthatóan folytatódik. Az európai államokban ha nem is nyertek mindenhol a protestpártok, de akaratukat így is rá tudták erőltetni a fősodrú pártokra. Nagy-Britanniában a UKIP a kilépésről szóló népszavazás elindítását és magát a kilépést is el tudta érni, annak ellenére is, hogy ő maga a parlamentbe nem is jutott be. Franciaországban éppen, hogy csak sikerült megállítani Marine Le Pent. Hollandiában és Ausztriában is azt lehetett látni, hogy a mainstream jobboldali pártok vezetői átvették a bevándorlást korlátozni akaró pártok követeléseit, csak így tudtak pozícióban maradni, míg a bevándorláspárti baloldal és a Zöldek mélyrepülésben vannak.

Fotó: Kozma Zsuzsi

888.hu: Hogyan lehetséges, és milyen következményekkel járhat az, hogy bár Ausztriában csak most volt a választás, de úgy tűnik, hogy ennek ellenére mégis korábban lesz új kormány, mint Németországban?

Kiszelly Zoltán: A német választás nem a globális elit által várt eredményt hozta, mert a szociáldemokraták történelmi vereséget szenvedtek, és a bevándorlásellenes AfD is viszonylag jól szerepelt. Azzal, hogy a CDU a parlamenti és az alsó-szászországi választáson is történelmi mélypontra zuhant, gyengítette Merkel pozícióját, egyre többek szerint kezd kifelé állni a szekerének a rúdja. Nem véletlen, hogy Berlinben egyre többen mondják, hogy Merkel lehet, már csak két évet visz végig. Vagy ha végig is viszi a ciklusát, akkor egy meggyengült pozícióban lesz kénytelen kormányozni. Ezek után már nem valósulhatnak meg azok a tervek, amelyek arról szóltak, hogy a választás után csak kihúzzák majd a fiókból a mag-Európa elképzelését, és aztán majd a szokásos német-francia egyetértés jegyében egyik pillanatról másikra el is fogadják azt.

888.hu: A német belpolitikai érdek hol befolyásolhatja majd érdemben az EU folyamatban levő reformját?

Kiszelly Zoltán: Most azért is húzódnak el jobban a német kormányalakítási tárgyalások, mert az elvárást, hogy Berlin az unió motorja legyen, csak a német adófizetők terhére lehetne megvalósítani. A német adófizetők és a német gazdaság viszont nem hajlandó, illetve egyre kevéssé képes újabb terheket vállalni. Ennek az az oka, hogy mostanra megváltozott az az eddigi modell, amely az unióban jellemzően a német adófizetők pénzén tartja fenn a békét és a piacokat, amiből aztán azért a német emberek is profitálnak. A nagyvállalati konszernek – amelyek a mostani rendszer legnagyobb haszonélvezői – ma már gyakran nem is Németországban termelnek, és nem is otthon fizetik az adójukat.

Ebből a rendszerből így az átlag németnek csak a magas adóterhek jutnak, míg a nagy cégek kivonják magukat a teherviselésből az adóoptimalizáció által. Berlinnek most erre a helyzetre kell olyan megoldást találnia, amivel egyben lehet még tartani az EU-t úgy, hogy közben Németország piacai is megmaradjanak. Jelenleg viszont sem az EU, sem Berlin nem tudott, és nem is tud jó ajánlatokkal előállni az uniós tagállamok, illetve a saját adófizetői felé. Ezért is húzódnak el annyira a koalíciós tárgyalások Németországban, amelyek ha sikertelenül érnek véget, akkor akár egy új választás kiírásához is elvezethetnek. Egy új választáson pedig a hagyományos pártok további visszaszorulása, valamint a bal- és jobboldali protestpártok még jelentősebb előretörése várható.

Fotó: AFP

888.hu: Magyarországról nézve nehéz kideríteni mi is a helyzet Olaszországgal. Igaz az a feltételezés, hogy tragikusan rossz gazdasági és politikai állapotban van Itália?

Kiszelly Zoltán: Olaszország a lehető legrosszabb helyzetben van, egy nagy válsághelyzetben és jelentős változások közepette. 2300 millió euró államadóssággal, miközben az olasz bankok kétes kintlevőségei 30-40 százalékot tesznek ki, ami miatt Olaszország folyamatosan az Európai Központi Bank pénznyomtatására van utalva. Az olaszok rosszul használták fel a korábban nekik juttatott olcsó hiteleket és most a csőd szélén táncol a bankrendszerük.

Már meginogtak az ország leggazdagabb részeinek, Venetónak és Lombardiának a bankjai is. A középosztály és a vállalatok pedig éppen most veszítik el a megtakarításaikat, mivel a bankok felelőtlen üzletpolitikája miatt nagyon sokan olyan kötvényeket vásároltak, amelyek nincsenek biztosítva betétbiztosítás által. Ezeket az unió új bail-in szabályai miatt most átalakítják részvényekké, majd pedig az összes részvényt eladják egy euróért befektetőknek, aminek következtében teljes megtakarítások és vagyonok szűnnek meg. Ez a folyamat az olasz emberek megtakarításai mellett az olasz cégek tőkéjét is elemészti.

888.hu: A kaotikus uniós tagállami állapotok alapján mi lesz a globalisták által tervezett mag-Európával, a kétsebességes unió létrehozásának a tervével?

Kiszelly Zoltán: Mag-Európa nincs, és jelenleg úgy néz ki, hogy nem is lesz egyelőre, mert Berlinnek és Párizsnak jelenleg egymással ellentétesek az érdekei. Az uniós pénzügyi elvárások miatt a franciáknak, olaszoknak, spanyoloknak és görögöknek most vagy megszorításokat kell bevezetniük, vagy pedig valamilyen új, továbbra is alacsony hitelkamatot biztosító pénznyomtatási lehetőséget keresniük. Ebben nagyon is eltér Párizs és Berlin érdeke. A franciák egy eurózónás parlamentet szeretnének, amely politikai megrendelést és legitimációt ad a pénznyomtatásra. Berlin és Juncker, a bizottsági elnök viszont nem szeretne ilyet. A franciák egy önálló euróövezeti pénzügyminisztert is akarnak, amit Berlin megint csak nem szeretne, mert ehhez módosítani kellene az uniós szerződéseket. A francia terv szerint ez az új uniós pénzügyminiszter az új parlament politikai megrendelésére újabb és újabb hiteleket vehetne fel.

Berlin strukturális reformok, azaz megszorítások nélkül nem akar egy állandó eurózónás transzferuniót, amiért végső soron a németek, hollandok és osztrákok szavatolnak. Ők inkább azt szeretnék, hogy az uniós alapszerződés módosítása nélkül legyen inkább létrehozva az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) egy Európai Valuta Alap (EMF), az IMF (International Monetary Fund) mintájára, amely olcsó hitelekkel finanszírozhatná a déli tagállamokban szükséges strukturális reformok végrehajtását. Ez egy olyan észak-dél ellentét, amelynek a feloldása jelenleg még nem látszik az EU-ban. Most a németek fedezik 27 százalékban az euró költségeit. Ha még több új adósság keletkezne, akkor Németország 27 százalékban kellene, hogy azt garantálja. Berlin viszont nem képes annyi pénzt garantálni, mint amennyire a görögök, spanyolok, portugálok, franciák és olaszok adósságainak a szanálására szükség lenne. Közben Trump elnök azt várja el, hogy a németek sokkal többet költsenek az amerikai termékekre és fegyverekre. Ennyi pénze a németeknek sincsen.

Fotó: AFP

888.hu: A Macron vezette Franciaország megmentheti a globalisták EU-ra vonatkozó terveit?

Kiszelly Zoltán: Macron azt mondja, hogy az Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulójára kéne a mag-Európára és az eurózóna állandó transzferuniójára vonatkozó új uniós szerződésnek a körvonalait meghatározni, és erről legalább egy német-francia szándéknyilatkozatot aláírni. Az viszont ma már nyilvánvaló, 2018. január 22-ig nem fog sikerülni megállapodásra jutni az EU-ban ezekről a bonyolult kérdésekről. Macron tervének nincs realitása. Már csak azért sincs, mert a legfontosabb, pénzügyi kérdésekben nagyon komoly és egyelőre feloldhatatlan ellentét feszül az eurózóna északi és déli államai, illetve Németország és Franciaország között. Ennek az alapját az az elképesztően nagy mennyiségű hitel adja, amit az EU déli államai vettek fel és amit képtelenek visszafizetni. Az északi államok szeretnék megőrizni az euró mostani értékét, amihez a déli, eladósodott országokban megszorításokat kellene bevezetni. A déli országok politikusai viszont azt szeretnék, ha a megszorítások helyett még több pénz nyomtatásával oldódna meg a problémájuk.

888.hu: A tagállamoknak az euró bevezetésével való zsarolása sikeres fegyver lehet a brüsszeli globalista elit kezében a szorosabb uniós együttműködés kikényszerítéséhez? Magyarországnak sietnie kellene, hogy minél előbb áttérjen az euróra?

Kiszelly Zoltán: A francia tervekkel szemben Juncker is előállt egy saját elképzeléssel, amely az Európai Bizottságnak adna az eddigieknél nagyobb hatalmat. Juncker egy olyan új közös pénzügyminisztert szeretne, aki a Bizottság tagja, vagy akár a Bizottság egyik alelnöke, akire nem politikai szempontok, hanem csupán a közösségi jog, a maastrichti konvergenciakritériumok vonatkoznának. A bizottsági elképzelések és a tagállami elképzelések különbözőségeit egybevetve úgy látszik, hogy az egyesek által elképzelt mag-Európa létrehozása egyáltalán nem lesz egy fáklyás menet. Ezek alapján egyáltalán nem úgy tűnik, hogy aki most lemarad a mag-Európából, akkor az majd örökre kimarad, mint ahogy ezt a kérdést egyesek láttatni szeretnék.

Azt lehet látni, hogy Brüsszel most az összes olyan országot, amely jelenleg még nem tagja az eurózónának, be akarja terelni az euró alá. Úgy, hogy aztán abból nem lehessen majd később kilépni, hiszen minden új belépő azonnal részesül az euró megmentésének a költségeiből, ami végül is egy új adósrabszolgaság kialakulásához vezetne. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy Csehországban most egy olyan párt nyert, amely nem támogatja az euró bevezetését. De az sem véletlen, hogy se a svédek, se a dánok, se a lengyelek nem igyekeznek az eurozónába, hiszen az euró jelenleg egyáltalán nem vonzó. Ha sokan mások nem sietnek az eurózónába, akkor pedig nekünk magyaroknak sem kell mindenáron odarohannunk, érdemes most inkább a kivárás stratégiáját választanunk.

OLVASTAD MÁR?

csak neked, csak most
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Beata Szydlo: Brüsszelnek tiszteletet kell mutatnia

Beata Szydlo: Brüsszelnek tiszteletet kell mutatnia

amerika, london, párizs

Brüsszel folyamatosan piszkálja Lengyelországot, amiből már nagyon elegük van a lengyeleknek.

A Pride nem, de Schiele nudista festményei sértik az erkölcsöt

A Pride nem, de Schiele nudista festményei sértik az erkölcsöt

amerika, london, párizs

A több mint száz éves aktképek vállalhatatlanok, de a sokszor majdnem meztelenül vonagló pride-osokkal nincsen semmi gond.

A németekkel ellentétben az osztrákoknak még idén lehet kormányuk

A németekkel ellentétben az osztrákoknak még idén lehet kormányuk

amerika, london, párizs

Jól haladnak az osztrák koalíciós tárgyalások, már több mindenben megegyezett egymással az ÖVP és az FPÖ, de nem akarják elsietni a dolgokat.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A mai nap legfontosabb híreiben a belpolitikára koncentrálunk. Zárd a hetet velünk!

Durván izmozik az ukrán miniszterelnök a magyarellenes nyelvtörvény ügyében

Durván izmozik az ukrán miniszterelnök a magyarellenes nyelvtörvény ügyében

amerika, london, párizs

Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken, a kijevi parlament plenáris ülésén leszögezte, hogy Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy "zsaroló hangnemben" beszéljen vele. Hozzátette, hogy ez az új oktatási törvényre is vonatkozik.

Terrorveszélyre figyelmezteti az Európába érkező amerikaikat az USA

Terrorveszélyre figyelmezteti az Európába érkező amerikaikat az USA

amerika, london, párizs

Az amerikai külügyminisztérium külön felhívta az Európában telelő állampolgárok figyelmét a kontinensen uralkodó terrorfenyegetettségre.

A Penny Market homoszexuális csokimikulást is árul

A Penny Market homoszexuális csokimikulást is árul

amerika, london, párizs

A Pennyben is beköszöntött a karácsonyi szezon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére