Az elemzők jó előre megmondták: a közvélemény-kutatók által beazonosított 10 százaléknyi bizonytalan szavazó újrarajzolhatja a lengyel politikai palettát. Az előrejelzések a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság Pártját (PiS) tartották a biztosabb befutónak, a kutatások szerint a választás napján 17 százalék vezetett a kormányzó Civil Platformmal (PO) szemben.

Az első exit pollok szerint az előrejelzések beváltak. A PiS a szavazatok 39,1 százalékát szerezte meg, ezzel 1989 óta az első párt lehet a lengyel parlamentben, amelynek nem kell koalíciós partnert keresnie a kormányzáshoz. A kormányról leköszönő PO a szavazatok 23,4 százalékát tudta bezsebelni.

Az új kormány minden várakozás szerint új állásfoglalást tesz majd az Európát manapság leginkább foglalkoztató migrációs válság ügyében is. A most leköszönő lengyel vezetés ebben a kérdésben se hús, se hal nyilatkozatokat tett, és a V4-ek közös állásfoglalását is felrúgta a kötelező kvótákról történt szavazás során (ezt a húzást a leendő lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo akkor botrányosnak nevezte).

A Kaczynski-féle PiS-től ennél karakánabb kiállást várnak. Bár az országot egyáltalán nem érintette a migrációs válság (a menedékkérők között alig találni szírt vagy irakit, inkább a volt szovjet tagköztársaságokból érkeznek az országba), a PiS kampányának a gerincét a bevándorlás-ellenesség és az iszlám-ellenesség adta.

Az új kormány várhatóan legfontosabb gazdasági partnerével, Németországgal is új viszonyt alakít majd ki. Az elemzők szerint az eddigi együttműködésnek Varsó és Berlin között mindenképp vége. Németország nem várhatja azt a mértékű támogatást az új lengyel kormánytól, mint amit a Donald Tusk vezette Civil Platformtól kapott.

Az Oroszországgal szemben hűvös távolságot tartó Kaczynskiék legfőbb célja, hogy létrejöjjön az amerikaiak NATO-bázisa az országban, ezt azonban Berlinben nem nézik jó szemmel. A PiS ebből várhatóan nem enged, még ha magára is haragítja ezzel Merkelt.

Ahogy azzal is, hogy a lengyelek várhatóan mindent megtesznek majd azért, hogy megfúrják a jelenlegi EU-s környezetvédelmi és energiagazdálkodási terveket, hiszen a németekkel ellentétben Lengyelország továbbra is a szénbányászatra alapozná az energiatermelését.

A németekkel megromolhat, a V4-ekkel viszont javulhat Lengyelország viszonya. Kaczynski ugyanis nagyobb hangsúlyt fektetne a visegrádi együttműködésre, és adott esetben bevenné a csapatba Romániát, néhány balkáni országot, és akár Ukrajnát is. Célja a közös közlekedési hálózat, energiahálózat és politikai együttműködés kialakítása.