A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a filozófus ennek kapcsán aláhúzta, hogy a keresztény kultúrkör alatt nem azt kell érteni, hogy mindenki templomba járó vallásos ember lenne, hanem sokkal inkább azt a fajta hagyományt, értékrendszert és történelmet, amit több mint ezer éve képvisel a kereszténység.

Nagy Ervin kiemelte, hogy a kereszténység alapvetően abban hisz, hogy a közösségeket kell megerősíteni, azokat a természetes közösségeket, mint amilyen a nemzet, a család vagy a vallási közösségek, mely mind-mind olyan territóriumok, ahol megvannak azok az értékrendszerek, amelyek alapján az ember dönteni tud.

– mondta a filozófus, aki szerint az igazi törésvonal itt húzódik, hiszen a liberálisok, illetve a szociáldemokraták, amelyek sok liberális elvet beépítettek saját eszmerendszerükbe, az egyén szabadságát akarják növelni a politikában, már az abnormalitás szintjén.

Szimbolikusnak tűnik, de nagyon fontos létkérdés, hogy a liberálisok szerint nem fontos, hogy a család férfi és nő közössége legyen, hanem a homoszexuálisok is vállalhassanak gyereket, örökbefogadással. A keresztény kultúrkörben a család a hagyományos családmodellt jelenti, amely férfi és nő szellemi, testi, anyagi közössége – fogalmazott, hozzátéve, hogy Európa-szerte erről szolnak a politikai viták.

Nagy Ervin a liberalizmus fejlődési szakaszairól elmondta, hogy a politikatudományokban úgy fogalmaznak, hogy az első generációs szabadságjogok, a sajtó, a véleménynyilvánítás, a magántulajdonhoz való jog, vagy a vallási tolerancia mára mind politikai minimummá váltak, beépültek az egyes államok alkotmányaiba. Ezek létjogosultságát egy konzervatív, egy kereszténydemokrata, vagy egy nemzeti radikális is elfogadja.

A második világháború után a magukat progresszívnak tekintő gondolkodók újabb és újabb témákat kerestek, és ez már a normalitás határán túl történik – fogalmazott. Példaként a drogliberalizációt hozta fel, vagyis felfogásuk szerint az egyénnek a szabadsága kiterjedhet a bódulathoz való joghoz, ezáltal a kábítószereket is liberalizálni kell.

Ez a fajta gondolkodásmód a családmodellben is megjelent, hogy feloldják a hagyományos családmodellt, és más neműekkel, vagy egyenlő neműekkel váltják fel azt, amelyek nem csak biológiailag ellentmondásosak, de a normalitást is túllépik.

Erre példaként Németországot említette, ahol lehetősége van a szülőknek arra, hogy születéskor ne adják meg a gyerek nemét, hanem beírhatják, hogy később majd eldönti. Véleménye szerint ez a gyerekek egészséges fejlődésével is ellentétes. A liberalizmus szellemi irányvonalaiban ezek a hagyományos értékek, amelyek biztonságban tartották az emberi létet, és iránytűként szolgáltak, feloldódnak – olvasható a hirado.hu összefoglalójában.