Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
kétharmad
 
 
 
 

Kell-e tartanunk egy kibertámadástól?

2017. május 11. 14:28

Sokat beszélünk a kibertámadásokról, hiszen egyes "elfogulatlan médiumok" minden bokorban orosz hekkereket vélnek felfedezni, pedig nem ártana, ha a kérdést más szemszögből is megvizsgálnánk. A választások közeledtével az ország egyáltalán nincs felkészülve egy a Soroshoz közel álló hackertámadás kivédésére.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott workshopon a kibertámadások nemzetközi jogi aspektusait vizsgálták. Az előadáson többek között felszólalt Dr. Lattmann Tamás, az NKE docense, nemzetközi jogász; Ádány Tamás, a PPKE docense, nemzetközi jogász; Krasznay Csaba, a Kiberbiztonsági Akadémia igazgatója és Török Szilárd hekker, egykori NISZ IT biztonsági igazgató.

Hubert Csaba beszámolója szerint a beszélgetés témája napjaink egyik legfontosabb kérdésére fókuszált. Vagyis arra keresték a választ, hogy egy kibertámadás esetén milyen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a támadás felelősei pontosan beazonosíthatóak és felelősségre vonhatóak legyenek.

A kiberterroristák védve vannak

Megtudhattuk, hogy kibertámadások esetén nagyon nehéz sőt, szinte lehetetlen olyan közvetlen bizonyítékokat felmutatni, amelyek helytállóak és bizonyító erejűek lennének az igazságszolgáltatás előtt. Az ilyen jellegű támadások esetében a forrás pontos beazonosítása nagyon nehéz, hiszen a támadók mindig egy másik ország infrastruktúráját használják fel.

A hatékony felderítést hátráltatja az informatikai szakemberek és a jogászok kommunikációs és szakmai ellentéte. Legtöbb esetben a két szakma képviselői nem tudják megérteni egymást. A jogászok kevés informatikai ismerettel rendelkeznek, amit nem tudnak beilleszteni az általuk tanult jogi környezetbe, az informatikusok pedig más megközelítésben elemzik az eseményeket. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben minél több helyen elérhető legyen olyan speciális képzés, ami ezt a két szakterületet megfelelően összehangolja.

A jövő egyértelműen azoké, akik képesek megfelelő módon elsajátítani mind az informatikai, mind pedig a jogi szakismereteket.

A támadások folyamatos, meredeken emelkedő száma miatt egyre inkább szükség lesz olyan infokommunikációs szakjogászokra, akik az informatikai incidenseket hatékonyan tudják kezelni.

Na jó, de hogyan tudna egy ország védekezni a kiberterrorizmussal szemben? 

Rövid válasz: nagyon nehezen. 

Hosszú, kifejtős válasz: a nemzetközi jogi környezet átalakítása, új nemzetközi egyezmények létrehozása lenne szükséges ahhoz, hogy egyértelműen meghatározható és beazonosítható legyen a felelős, illetve a szankciók milyensége, mértéke. Meg kell határozni azt, hogy egy támadás esetén milyen válaszlépéseket lehet tenni (csak informatikai vagy akár a hagyományos háborús eszköztárat használva). Ezt tulajdonképp hívhatjuk kiberdiplomáciának is, ami teljes mértékben megegyezne a nemzetközi diplomácia rendszerével, és része lenne annak. Minden ország vezetője kijelölhetne egy kiberdiplomatát, aki ilyen kérdésekben képviselné az országot. A nemzetközi környezet rendbetételén túl az egyes országok saját, belső törvényeit is jelentősen ki kellene bővíteni. Jelenleg sok országban igen elmaradottak az informatikai jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos jogi definíciók, szankciók, esetek részletes leírása.

Hubert Csaba IT-szakértő szerint komolyabb motivációs erővel bírna az is, ha egy kibertámadás esetén a közvetett felelősséget arra az országra is rá lehetne hárítani, akinek a nem megfelelően védett rendszerei miatt a valódi elkövetők kivitelezni tudták a támadásukat. Ennek következményeként egyrészt az országok sokkal motiváltabbak lennének abban, hogy minden eszközzel visszaszorítsák az állampolgárok által használt nem kellően biztonságos rendszereket, továbbá növelné az országok közötti együttműködési hajlandóságot is. Mindenképp közös együttműködés szükséges a támadások hatékony visszaszorítása érdekében.

Jönnek a választások, de nem vagyunk felkészülve a kibertámadásokra.

Jól látható tehát, hogy sem a jogi, sem pedig a szakmai környezet nem alkalmas arra, hogy ezeket az újszerű, de régóta létező és egyre erősödő támadásokat globális szinten kezeljék, szabályozzák. A probléma megoldása tehát rendkívül aktuális, és ha az eseményeket szemléljük, már így is elkésett a válaszlépés. 

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Malosse: "A magyarok nem Európát utasítják el, hanem az irányítás jelenlegi módját"

Malosse: "A magyarok nem Európát utasítják el, hanem az irányítás jelenlegi módját"

kétharmad

Henri Malosse cikkében leleplezi, hogyan vette át Németország az unió irányítását, és hogyan befolyásolja Angela Merkel az uniós intézmények működését. A szerző szerint a helyzet tarthatatlanná vált, de van még remény Európa számára, ezt bizonyítja az április 8-i magyarországi országgyűlési választás eredménye is.

"Igazolt, hogy Soros az óriási tőkehatalmával igyekezett mindenféle fordulatot finanszírozni Kelet-Európában"

"Igazolt, hogy Soros az óriási tőkehatalmával igyekezett mindenféle fordulatot finanszírozni Kelet-Európában"

amerika, london, párizs

Megalapozottnak minősítette a Soros György elleni magyarországi kampányt a Die Presse című osztrák napilapnak adott interjúban Johann Gudenus, a kormányban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője.

Angela Merkel úgy akadályozná meg az illegális migrációt, hogy több migránst engedne be legálisan

Angela Merkel úgy akadályozná meg az illegális migrációt, hogy több migránst engedne be legálisan

amerika, london, párizs

Németország nem állítja le a migránsok befogadását. Sőt, az Európai Bizottság afrikai és közel-keleti migránsok támogatására szervezett áttelepítési programja keretein belül tízezer olyan migránst fogad be hamarosan, akiket az UNHCR válogat ki. Erről az ENSZ menekültügyi főbiztosával, Philippo Grandival folytatott megbeszélése előtt beszélt Angela Merkel német kancellár. Ezzel Németország a globális migrációs csomag egyik legnagyobb támogatója lett.

Húsz évet kapott Abdeslam, de nem a merényletért

Húsz évet kapott Abdeslam, de nem a merényletért

amerika, london, párizs

Terrorista gyilkossági kísérlet vádjában bűnösnek találta és 20 év börtönre ítélte Salah Abdeslamot és társát, Soufien Ayarit hétfőn az illetékes brüsszeli bíróság. Nem a párizsi terrortámadásért kapták ezt az ítéletet, hanem azért, mert az ellenük irányuló rendőrségi razzia során meglőtték az egyik rendőrt.

Hazugság, hogy az EU-nak szüksége van a migránsokra

Hazugság, hogy az EU-nak szüksége van a migránsokra

amerika, london, párizs

A munkavégzésre alkalmatlan - és ezért csak szociális segélyezési feladatokat generáló - migránsok tömeges betelepítése helyett az EU-nak inkább a saját munkaerő-piaci keresletét és kínálatát kellene jól összehangolnia, hogy a népességfogyás és munkaerőhiány következtében kialakult problémák megoldódjanak.

Az Iszlám Párt átvenné a hatalmat az unió fővárosában

Egyre több szakértő van azon a véleményen, hogy Belgium lesz az első ország Európában, mely elesik és megtör az iszlám expanzió alatt, így náluk alakul majd ki egy olyan kalifátus, ami az egész kontinenst fenyegeti majd.

Több terrortámadást is megakadályoztak tavaly a németek

Németországban a 2016-os berlini terrortámadás óta még szigorúbban kezelik az ilyen ügyeket.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére