Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

K.T. Zelenay: "Ne várjuk meg az utolsó fejezeteket"

GFG - Ketipisz Sztavrosz - Tóth Hanna

2016. július 29. 13:28

Rendhagyó interjú a 2038-sikerkönyvek szerzőjével, K.T. Zelenayval a kapitalizmusról és a liberalizmusról, a digitális messiásról és a bevándorlásról, a civilizációk összeomlásáról és arról, hogy "hogyan lehetséges az emberi elmét - mondjuk Gábor elméjét - elmenteni egy pendrive-ra."

Mi történne, ha lekapcsolnák a Pokémon Go-t?”

GFG: Annyi minden történik most a világban. Te hogy látod? Mi zajlik körülöttünk? Milyen következményekkel fog járni mindez?

KTZ: Éppen ma írtam ki a Facebook-oldalamra, hogy egyrészt szomorúsággal tölt el, másrészt megrémiszt, hogy lapról-lapra kezd valóra válni a könyvem (Szíriai metélt – szerk.). Mert bár fikciós műről van szó, aki jártas a politikában, az azért látja, hogy semmi sincs véletlenül. Valakik egyszer csak varázsszóra megindulnak – kell, hogy legyen valamiféle törvényszerűség emögött. Egy felsőbb hatalom, egy világkormány. Én azt gondolom, hogy utolsó utáni pillanatban vagyunk, egy fordított népvándorlás korában élünk. Nagyjából az történik most, mint az 1000-1300 közötti években, amikor a kereszténység próbált meg teret foglalni magának Európában, annak a mozgásnak azonban volt valamiféle kulturális beágyazottsága, előzménytörténete. Ami most zajlik, annak nincs. Valakiknek irányítania kell ezt a mozgást.

GFG: Lehet, hogy nem értem jól, de arra gyanakszom, hogy azt feltételezed, valami nagyon fontos dolog történik a mi életünkben, ami korszakos, amire hosszú ideje nem volt példa és mintha mi sem értenénk a maga valójában azt, hogy mi vesz minket körül, mi történik, mi zajlik most a világban. Ehhez kerestél egy eszközt, a fikciós irodalmat. Miért éppen a fikció nyelvén mondod el azt, ami foglalkoztat?

KTZ: Mielőtt a kérdésre válaszolnék, el kell mondanom, valóban úgy érzem, hogy a világnak van egyfajta ciklikussága. Körülbelül 500 évente történik valami sorsfordító, korszakos jelentőségű eseménysor.  

GFG: Tehát azt mondod, hogy van a világtörténelemnek egy megfejthető óraműve? Ki tudjuk számítani a ciklusokat, hogy mikor süllyed, mikor emelkedik?

Fotó: Kozma Zsuzsi

KTZ: Az első könyvem, a 2038 –avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai is abból a feszültségből született, hogy ahogy az ember kutat, halad előre, egyre inkább kezdi azt érezni, hogy olyan összefüggések vannak a világban, amelyek túlmutatnak rajtunk, valamiféle teremtő erőt feltételeznek. Sokan egyébként a koronára is azt mondták, hogy ez valójában naptárkorona, ami magában kódol valamiféle évszámot, és a legutolsó évszám a 2038. A húsvét, a feltámadás ideje 2038-ban végződik a legkésőbb, ahogy ugye végződhet március 21. és április 25. között. Innen a könyvsorozat címe is. Leonardo da Vinci is egész életében ezeket a kódokat kereste, Nostradamus is. Én is ezt teszem a magam szerény módján. Dehogy visszatérjek a ciklikusság problémájára, azt gondolom, hogy ez a ciklikusság bele van kódolva a sors könyvébe. Magunk okozzuk saját magunknak. Amikor már nagyon jó lenne, akkor mindig történik valami, ami a dolgokat kimozdítja a helyükről. Így mozdítja ki a kontinuitásból a világot az utóbbi évtizedekben a multikulturalizmus vagy éppen a XIX. század végén az olyan felülről vezérelt folyamatok, mint a Rockefellerek, a Rotchildok tevékenysége.

GFG: A kapitalizmusra gondolsz?

KTZ: Nevezzük kapitalizmusnak. Ez eredményezte a vidéki életmód felszámolódását, az urbanizációt, végső soron a kiszolgáltatottságot. Leértékelte a jó élet korábbi formáit, miközben a hatalom személytelenné vált és egyúttal egyre inkább központosodott is. Gondoljunk bele, mi történne, ha lekapcsolnák a Pokémon Go-t? Megőrülnénk. Ha az internetet lekapcsolják? Végünk. Ki vagyunk szolgáltatva személytelen erőknek.Tegnap végigéltem egy fél órás áramszünetet, az emberek világvégi hangulatba kerültek. Ugyanez van, ha elzárják fél órára a vizet: biztos, hogy nekem akkor kell fürödnöm. Ha nem jön tej a boltba, 3-4 nap múlva éhséglázadás lesz. Ez 100 évvel ezelőtt nem történhetett volna meg.

GFG: TGM kísértetiesen hasonló modernségkritikát fejtett ki, csakhogy ő marxista.

KTZ: Én viszont royalista, királyságpárti vagyok.

GFG: Úgy látszik, a dolgok összeérnek. Amiről most beszéltél, az nem az elpuhult ember kritikája?

KTZ: Egy ideig élveztük az elpuhultságunkat, de a folyamatok felgyorsulnak.  Azok a nyugati társadalmak, amelyek legelőször kapitalizálódtak, most az elkényelmesedés, az ellustultság állapotában vannak. Ha van világkormány, világelit, vagy valakik, akik fent vannak, akkor én a helyükben azon gondolkodnék, hogy ki fog majd termelni nekik, ki fogja szolgálni őket, eltakarítani a szemetüket?

GFG: Hát a bevándorlók!

KTZ: Így van, és akkor eljutottunk oda, hogy ez gyakorlatilag semmi másról nem szól, mint egy emberimportról, amire szükség van legfelül a gazdaságban. Csak egy dolgot felejtünk el: hogy emögött van egy olyan társadalmi és kulturális különbözőség, amit soha nem lehet feloldani. Míg mi nyitottak vagyunk, a jövevények kevésbé. Mint ahogy az sem biztos, hogy dolgozni vágyó emberek jönnek ide. Ne feledjük, paradicsomi állapotokkal kecsegtették ezeket az embereket azok, akik idehívták őket.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Ha bemegyek egy templomba, ott valami áthat engem.”

GFG: Most különböző pozíciókat mondok: Kant: örök béke. Marx „Világ proletárjai, egyesüljetek”. Rawls: az igazságos társadalom. Ez mind arról szól, hogy azok az „esetlegességek”, hogy én magyar vagyok, te szlovák vagy, ő meg szír, ezek irrelevánsnak bizonyulnak. Mert végül is van olyan, hogy „emberiség”,  vannak „emberi jogok”, megteremthető egy uniformizált egyetemes emberi kultúra, aminek lehet, hogy az alapját (alap / felépítmény – megint marxizmus!) a jólét és a biztonság megteremtése adja. Nem lehet, hogy ez a politikai projekt?

KTZ: Elgondolkodtató, amit mondasz. Én azt gondolom, hogy azok az elképzelések, amelyek olyan ideális államot vázolnak fel, amely uniformizálja az embereket, a gondolkodást, magával az emberi természet gyökereivel kerülnek szembe, a különbözőséggel. Nekem például korábban a családi hátteremnek köszönhetően kettős életet kellett élnem. Mi nemesi család vagyunk, akiket elég rendesen meghurcoltak. Másik nevet is kellett választani a nagypapámnak, ezért nekem 14 éves koromig, a rendszerváltoztatásig nem nagyon adatott meg a lehetőség, hogy keresztény erkölcsöket és egyáltalán bármit is tanuljak a kereszténységről. Aztán a gyertyát két végén égetve a szülők beírattak – abban a pillanatban, ahogy lehetett – hittanra és aztán a névadóból keresztelő is lett a szüleim-keresztszüleim által. Közben természetesen a családi legendáriumok is tanítottak nekem nagyon fontos dolgokat. Ezért is van az, ha bemegyek egy templomba, ott valami áthat engem. Ezt a – nevezzük így – kulturális gyökeret nem lehet csak úgy kitépni.

GFG: Ezzel egyetértek, de ettől függetlenül az utópia-projekt még létezik. Tehát voltak, vannak kommunisták, vannak univerzális liberálisok, akik emberi jogokról beszélnek…

KTZ: Igen, de akkor kellene lennie valamilyen közösen osztott toleranciának is. Mert azt nem lehet engedni, hogy jönnek valakik, merényleteket hajtanak végre, saría-rendőrséget állítanak fel, megkérdőjelezik a fennálló államrendet, és így tovább. Nekik is tolerálniuk kellene.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: De amit most mondasz, az nem ikertestvére a demokrácia-export logikájának? Ha a demokráciát világméretűvé tesszük, és mindenütt ugyanolyan demokratikus normák szerint élnek az emberek, akkor a kulturális különbözőség is háttérbe fog szorulni – erről szól a demokrácia-export feltételezése.

KTZ: Ez persze egy téveszme. A demokrácia-export az egyes kormányok gazdasági érdekeit szolgálja és ha baj van, akkor vagy jön a háború, vagy csődbe döntik az országukat.

GFG: Tehát szerinted a fő probléma a kapitalizmus mint struktúra és a liberalizmus mint gondolat?

KTZ:  Abszolút.

GFG: Mit lehet ez ellen tenni? A K. T. Zelenay könyveknek mi a funkciója,  a forradalom előkészítését végzik el?

KTZ: Isten ments, hiszen akkor rögtön lekapcsolnának, amint kilépek a kapun. (nevet) Ugyanakkor lehet, hogy van abban valami, hogy én például abban az évben születtem, amikor a korona visszaérkezett Magyarországra és, hogy éppen abból a Trencsénből származik a családom, ahol az őseim voltak várurak, és ahol az a Habsburg Albert főherceg is született, aki titkon a templomosokat támogatta.

GFG: Nem tudom az jelent-e valamit, hogy sem annak, amikor és sem annak, ahol születtem, nincs ilyen misztikus vonatkozása...

KTZ: Nyugodt és békés élet vár rád, ugyanis…

GFG: Ne érezzem rosszul magam ettől, hogy én csak ilyen egyszerű ember vagyok?

KTZ: Ne, mert az embernek minél jobban elkezd küldetéstudata lenni, annál nagyobb szüksége van fékre, valakikre, akik visszahúzzák.

GFG: Ezek szerint visszahúznak téged?

Fotó: Kozma Zsuzsi

KTZ: Egyébként nem. Sőt! Biztatnak és támogatnak. Ez arra jó, hogy kapsz visszacsatolást. Bár Isten ments, hogy hozzá hasonlítsam magam, de Jókai Mór valami nagyon hasonlót csinált A jövő század regényével. Abban megírt olyan fikciókat, amiben a mobiltelefont, a tévékészüléket, minden egyebet megjósolt. Valószínűleg ő sem találta meg a Szent Grált, vagy a jövőbe látó szemüveget. De ha az ember összerak dolgokat, akkor juthat olyan következtetésekre, amit én a Szíriai metéltben csak néhány évre előre mertem megtenni.

Hogyan lehetséges az emberi elmét – mondjuk Gábor elméjét – elmenteni egy pendrive-ra?”

GFG: Most megint eggyel mélyebbre mennék, ha engeded. Nem lehet, hogy te olyan modernségkritikus vagy, hogy oké, a kapitalizmus és a liberalizmus a probléma, de a legmélyén – maga az írástechnika mögött is ez a feltételezés állhat szerintem, aztán majd azt mondod, hogy hülyeség az egész –  hogy valójában a modern tudás szerkezetét utasítod el. Merthogy az a baj vele, hogy meg van fosztva a misztikumtól, a szakralitástól és minden egyébtől, amiben a könyveid hősei még hisznek, illetve ami nálad előre viszi a történelmet.

KTZ: Azért nemleges a válaszom, mert én éppen azt feszegetem, hogy ne csak abban a négy evangéliumban higgy, amit neked elmondanak a templomban, és ne gondold magad attól kevesebbnek, ha azt a másik harminchármat is el akarod olvasni, amit egyébként egy jó teológus biztos, hogy elolvas. Legfeljebb maximum keresztet vet tanulmányozásuk közepette.

GFG: De önmagában a keresztet vetés is eredendően premodern dolog. Mert a modern embernek miért kellene bármiben is hinnie, ha nem másban, mint a technikai civilizációban. Ami halad előre, egyre gyorsabb és nagyobb léptekkel, és valameddig talán tudja követni az ember agyban, lélekben, testben.

KTZ: Igen. Most nem akarom reklámozni…

GFG: Tudom, hogy ősszel kijön az új köteted, a Digitális Messiás…

Fotó: Kozma Zsuzsi

KTZ: Igen, az éppen ezt a problémát járja körbe. A könyv történetével válaszolok: a nem is olyan távoli jövőben a Szent Korona megszerzésével az emberiséget egy központi elme uralma alá hajtják. Ami azt jelenti, hogy minden este lehajtjuk a fejünket egy dokkoló párnába és a gonosz gondolatainkat kitörlik, kicserélik, tesznek vele dolgokat. Ez nagyon sokáig fikciónak tűnt. Erre kezembe akadt egy orvosi szaklap nemrég, amiben azt feszegetik, hogy hogyan lehetséges az emberi elmét – mondjuk Gábor elméjét – elmenteni egy pendrive-ra vagy egy számítógépre. És ha azt gondoljuk, hogy kvantumszámítógépek kora lassan beköszön, akkor egyáltalán nem biztos, hogy ez egy őrült gondolat. Illetve, azok a sci-fi történetek, amelyeket Brad Pitt vagy Keanu Reeves eljátszottak különböző filmekben, azok akár meg is valósulhatnak. Innentől kezdve, ha hiszünk ezekben a felső vezéreltségekben, és hiszünk abban, hogy van valamiféle világkormány, akkor egészen biztos, hogy a helyükben valami ilyesmin gondolkodnék…

GFG: Van világkormány?

KTZ: Visszakérdeznék: van világkormány?

GFG: Nem tudom. Én olyan időben születtem és olyan helyen, ami nincs semmivel sem misztikus  összeköttetésben, tehát nem tudom. Gondolom, az emberi elme szeretné azt hinni, hogy van valami. Hogy van valami erő, ami mozgatja ezt az egészet. Nem tudom, hogy van-e, de a feltételezés, hogy elfogadom, hogy kellene lennie valaminek, az inspirálóan tud hatni a dolgok magyarázatára. Én így olvastam például a te könyvedet is, hogy ha engedem, hogy hasson, akkor akár hathatna is.

KTZ: Tökéletes. Nem akarsz a szóvivőm lenni?

GFG: Úgy tűnik, legalábbis a könyveidet olvasva, mintha már a miniszterelnök is csak K. T. Zelenayban bízna – legalábbis ez visszatérő motívum nálad.

KTZ: Jaj, nem, nem. Szerintem a fikció műfajának éppen az lényege, hogy a gondolati maltert használod olyan tégláknak az összepasszintására, amelyek tényeken alapulnak. Az első könyvem 95%-ban abszolút olyan tényekből áll, amelyek tényleges kutatómunkákból tevődtek össze. Jártam számos olyan helyen, köztük a vatikáni levéltárban (nem abban a részben, ahol a Dan Brown regények megfilmesítése történt), Bécsben vagy éppen Sárospatakon, ahol a szövegekben „hazatérésről” beszélnek, nem pedig honfoglalásról. Természetesen a megtalált dolgok között egyedi módon létesítesz összeköttetést. Nyilván egy töri könyv nem járhat el ugyanígy. Ahogy haladtam előre a munkában, muszáj volt kitalálni egy olyan figurát, aki köré szerveződik a cselekmény, és ez lettem én, pontosabban az író, K.T. Zelenay.

Az interjú a következő oldalon folytatódik.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A CDU egyik tartományi szervezete is elutasította az ENSZ migrációs csomagját

A CDU egyik tartományi szervezete is elutasította az ENSZ migrációs csomagját

amerika, london, párizs

Elutasította a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Szász-Anhalt tartományi szervezete az ENSZ globális migrációs csomagját a hét végi kongresszusán, és felszólította a szövetségi kormányt, hogy ne csatlakozzon a tervezett megállapodáshoz.

Ezentúl nem viselhetnek drága kabátot a diákok egy brit középiskolában, mert az kirekesztő

Ezentúl nem viselhetnek drága kabátot a diákok egy brit középiskolában, mert az kirekesztő

amerika, london, párizs

Az igazgató szerint azok a tanulók, akiknek a szüleik nem engedhetik meg az értékesebb ruhadarabok beszerzését, megbélyegezettnek és kirekesztettnek érzik magukat.

Felfegyverkezett antifa horda támadt meg egy idős bácsit, azt hitték, hogy AfD-tag

Felfegyverkezett antifa horda támadt meg egy idős bácsit, azt hitték, hogy AfD-tag

amerika, london, párizs

A 62 éves, ártatlan férfi valószínűleg a bevándorlásellenes jobboldali párt kongresszusán vehetett részt a szászországi városban.

Szervezett politikai akció zajlik a migránskártyákkal

Szervezett politikai akció zajlik a migránskártyákkal

kétharmad

A migránsoknak osztogatott anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba - mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában.

Autista gyermekeket vesznek rá arra, hogy nemet váltsanak Nagy-Britanniában

Autista gyermekeket vesznek rá arra, hogy nemet váltsanak Nagy-Britanniában

bulvár

Egy nevét elhallgató iskolai tanár - akinek intézményében már 17 gyermek jelentkezett nemváltásra - arra hívta fel a figyelmét a brit sajtónak, hogy drámai mértékben nő az olyan autista gyermekek száma, akiket úgynevezett "nemi diszfóriával" félrekezelnek.

Öt járásban választhat a magyar kisebbség Szlovéniában

Öt járásban választhat a magyar kisebbség Szlovéniában

amerika, london, párizs

Megkezdődtek a helyhatósági választások vasárnap Szlovéniában. Reggel hét órakor nyíltak meg a szavazóhelyiségek, ahova valamivel több mint 1,7 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak este hét óráig.

Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

csak neked, csak most

Ukrajnában eddig senkit sem ítéltek el a kárpátaljai magyarokat ért súlyos támadások miatt, pedig ismertek az elkövetők - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyar politikus szerint a magyar ügyekben kettős mércét alkalmazó EU véget vethetne az ukrajnai magyarok elleni durva támadásoknak, ha rákényszerítené az európai értékek betartására Ukrajnát.

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

amerika, london, párizs

November 11-én volt száz éve, hogy lezárult az első világháború. A centenárium kapcsán óriási hepajt rendeztek Párizsban, több mint 70 állam- és kormányfő vett részt a Diadalív öröklángjánál tartott megemlékezésen.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére