Ahogy arról a napokkal ezelőtti felvezetőben is írtam, a 2016 augusztusi koncert után ismét Budapesten lépett fel a Sum41. A tegnapi koncerten a frontember, Deryck Whibley többször is felhozta, hogy tavaly megígérte, hogy hamarosan ismét nálunk koncerteznek majd, így betartotta a szavát. Whibley kiemelte, hogy imádja a magyar közönséget, szabályosan rajong azért a hangulatért, ami Magyarországon fogadja. 

Az Instagram-oldalukon kiemelték, hogy a turnéjuk során nálunk volt legjobb a hangulat és itt volt a legjobb a közönség. Ezt nem is csodálom, hiszen zenészként remek lehet látni, ahogy több ezer rommá szívott tizenéves pogózik előtte. 

A Szigeten tartott koncert véleményem szerint sokkal jobb volt a szervezés szempontjából, ugyanis valahogy sikerült nekik kiszűrni azokat az arcokat, akik vállalhatatlanra füvezték szét az agyukat a koncert előtt. A Szigeten a törzsközönség nem az a korosztály volt, akik akkor születtek, mikor a banda már javában turnézott, ott valahogy sokkal felszabadultabb és vidámabb volt a hangulat. Egy olyan embert nem láttam akkor, aki kábultan szédelgett volna. Ez sajnos most nem így volt, az egyik delikvens addig merészkedett – teljesen kábult tekintettel –, hogy egy lassabb számnál, mikor még pogózás sem volt, a vállamat elkezdte ütögetni teljes erőből. Ezek után éreztem, jobb ha arrébb állok, nem baj ha öt helyett tíz méterre vagyok a színpadtól.

A zenekarra amúgy nem lehet panasz, hiszen ők csaknem két órán át tolták a bulit, a régi kedvencek mellé több számot is betettek az új albumukról. A zene se szólt rosszul, olykor elhalkult az épp éneklő Whibley, de ez belefér, voltam már rosszabb hangzású koncerten is. Ha legközelebb jönnek, mindenképp kimegyek, csak lehet a VIP-be veszek jegyet, hogy elkerüljem a szétcsúszott arcokat.