Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója szerint tavaly is folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, aggodalomra ad okot, hogy március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyermekeket is.

– tette hozzá. 

A bevándorláspárti igazgató sajnálkozva tért ki arra is, hogy a tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drasztikusan csökkent: ma már csak napi 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak. 

Az igazgató továbbá elmondta, hogy a jelentésben kitérnek a terrorizmusellenes intézkedésekre is, így a röszkei zavargással kapcsolatban megvádolt Ahmed H. ügyére is. Kiemelte:

Közölte, nem gondolják, hogy teljesen ártatlan volt Ahmed H., de a bűnösségét csak akkor lehet megállapítani, ha az kétséget kizáróan bizonyítva van. Kitért arra is, ebben az ügyben az is kérdés, a büntetőeljárást tisztességesen folytatják-e le a hatóságok. 

A jelentésben olyan hazugságokat is leírnak, hogy a magyar kormány a felsőoktatási törvény módosításával súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára, a törvénymódosítás elsősorban a Közép-európai Egyetemet (Soros egyetemét) hozta nehéz helyzetbe. 

Iván Júlia szerint "fájó hiányosság", hogy bár Magyarország aláírta az isztambuli egyezményt, az Országgyűlés még mindig nem tette a magyar jog részévé, ezzel pedig nem könnyíti meg a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépést. Arról persze nem beszélt, hogy a kormány 2013-ban már lehetővé tette, hogy a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt.