Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
kétharmad
 
 
 
 

Ismerjétek meg Vona barátját, a pápa elleni merénylet központi figuráját

2018. március 28. 18:30

Vona barátja, Musa Serdar Çelebi mindig is szélsőségesen muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett Német- és Törökországban egyaránt. Már a '80-as években, de a '90-es években is felmerült vele kapcsolatban, hogy a Szürke Farkasok terrorszervezet egyik vezetője. Az Origo most lerántotta a leplet arról, hogy Çelebinek milyen szerepe volt a II. János Pál pápa elleni merényletben.

Vajon azért tagadja mostanában iszlámbarátságát és leplezi szélsőségesekhez fűződő viszonyát Vona Gábor, mert valódi terroristák, merényletszervezők vannak külföldi kapcsolatai között? Nemrég kiderült, hogy a Jobbik elnöke szoros kapcsolatban áll egy török szélsőséges iszlamistával, Musa Serdar Çelebivel. Az Origo kedden leplezte le azt a Vona Facebook-oldalán található képet, amelyen Çelebi szívélyesen, puszival köszönti a Jobbik elnökét.

A Szürke Farkasokról a Népszava korábban „ultranacionalista, újfasiszta” szervezetként írt, „amelynek egykori aktivistája, Mehmet Ali Agca 1981-ben hajtott végre merényletet II. János Pál pápa ellen” – fogalmaz a lap. A Népszava összegzése szerint a szervezet 220 aktivistája összesen 694 gyilkosságot követett el. A lap által pántörök szervezetnek nevezett tömörülés a „tevékenységét később kiterjesztette azokra a volt szovjet tagköztársaságra is, amelyekben jelentősebb török gyökerekkel rendelkező nemzetiség él”. A Népszava szerint a szervezetnek mintegy 10 ezer tagja lehet Németországban. A lap is rámutat, „egyes feltételezések szerint a török titkosszolgálat is kapcsolatban áll a Szürke Farkasokkal. A szervezet kábítószer- és emberkereskedelemből tartja fent magát” – fogalmaz a lap .
Mi köti össze Celebit és a pápa merénylőjét?

Mehmet Ali Agca, a Szürke Farkasok terrorszervezet aktivistája volt II. János Pál pápa merénylője. Törökországban 1979. február 1-jén meggyilkolta az ismert szociáldemokrata publicistát, a Milliyet főszerkesztőjét, Abdi Ipekcit. Agcát el is ítélték, de hat hónappal később megszöktették a katonai börtönből és Bulgáriába menekítették. Több török forrás az Ipekci-gyilkosság kapcsán Musa Serdar Çelebi nevét is megemlíti, mint akinek része volt a bűntényben.

Mehmet Ali Agca

Fotó: ImageForum

A bulgáriai bujkálás után 1981. május 10-én érkezett Rómába az akkor alig 23 esztendős török állampolgárságú Agca. Az ifjú török nem várost nézni érkezett Rómába, hanem II. János Pál pápa meggyilkolására készült. 1981-es kihallgatása során Agca tagadta, hogy lett volna segítője, illetve megbízója, ez azonban előéletére is figyelemmel, több mint valószínűtlen. Fordulat az ügyben akkor állt be, amikor a római államügyész három bolgár és négy török férfi bírósági meghallgatását kezdeményezte a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylettel (1981. május 13.) összefüggésben. A bolgár férfiak: Szergej Ivanov Antonov, Todor Ajvazov és Vasziljev Kolev voltak. A török férfiak pedig: Bekir Celenk, Omer Bagci, Oral Celik és Musa Serdar Çelebi voltak, akiket ekkor már olasz börtönben tartottak fogva. Mehmet Ali Agca ekkor már életfogytig tartó börtönbüntetését töltötte Olaszországban, amit 1981. júliusában szabtak ki rá.

Celenk a cikk szerint drog- és fegyvercsempészetben utazott, és 1,2 millió dollárt kínált Ali Agcának a merényletért. Ehhez a fegyvert állítólag Bagci adta át és Celik szerezhette be. Musa Serdar Çelebi szerepe ekkor még tisztázatlan volt.

Egy '85. május végi New York Times-cikk arról számol be, hogy az akkori tárgyaláson az egyik török (Omar Bakci) vádlott elmondta, hogyan adták át a fegyvert a merénylőnek egy vasútállomás melletti étteremben, Milánóban. Ez azért lényeges, mert ez volt az első vallomás, amely megerősítette Agca újabb nyilatkozatát, amely szerint nem egy magányos elkövetőről van szó. (Agca először ugyanis azt vallotta, egyedül tervezte meg és követte el a merényletet.) Agca elmondása szerint őt szélsőjobboldali törökök segítették, akiket a bolgár titkosszolgálat fizetett. Ez volt az a vallomás, ami alapján a többi vádlottal szemben újraindították a pert.

Bakci részletesen elmondta, hogyan segített Mahmut Inannak, Eyup Erdennek és Musa Serdar Çelebinek, hogy azok eljuttassák Agcához a Browning 9 mm-es pisztolyt, amellyel később rálőttek a pápára.

Musa Serdar Çelebi ekkor 33 éves volt. Vele kapcsolatban azt írják, hogy egy „nyugatnémet szélsőséges török bevándorló csoport elnöke, akit azzal vádolnak, hogy ő szerzett Agcának szállást és juttatott el hozzá pénzt". Az általa akkor vezetett szervezet a Szürke Farkasok utódszervezeteként volt ismert.

Az New York Times '86. június végi cikke arról tudósít, hogy Musa Serdar Çelebi tagadta, hogy szerepe lett volna a pápa elleni merényletben, egyúttal kijelentette, hogy soha nem volt vezetője a Szürke Farkasoknak. Musa Serdar Çelebi azt mondta, azt sem tudja, hogy a Szürke Farkasok szervezet egyáltalán létezik-e, de ha igen, akkor sincs köze az ADÜTDF nevű szervezethez. Musa Serdar Çelebit 1983-ban tartóztatták le Németországban, majd vádolták meg a pápa elleni merényletben való bűnrészességgel.

Musa Serdar Çelebi, Vona Gábor barátja épp a Kurultájon bulizik

Vona barátját, Musa Serdar Çelebit központi figuraként említik a perben, aki mozgósított Agca támogatása érdekében, mielőtt az a pápa elleni akciót végrehajtotta volna.

Çelebit konkrétan azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálatoktól a merényletért cserébe. Çelebi szövetségéről azt írták, hogy török nacionalista nézeteket vallanak, a pápát a törökökkel ellenséges nyugat vezetőjének tartják.

Az NYT '86 márciusában arról tudósított, hogy kétes döntés született az olasz bíróságon, és hat embert felmentettek a perben, öt évvel a pápa elleni gyilkossági kísérlet után. Ennek a pernek az előzménye, hogy 1981. szeptember 22-én az ügyben felkért olasz vizsgálóbíró olyan állásfoglalást adott ki a merényletről, amely fegyveres összeesküvésnek minősíti a történteket. A felmentő ítélet azért volt meglepő Musa Serdar Çelebi kapcsán, mert az ügyész 1986 februárjában azt állította, hogy biztos benne és minden kétséget kizáróan bizonyított is, hogy Musa Serdar Çelebi segített megszervezni és pénzügyileg is támogatta a pápa elleni merényletet. Çelebire éppen ezért életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte.

Egy 1983. február 7-i CIA összefoglaló, amit 2010-ben tettek nyilvánossá, egyértelműen megerősíti, hogy Musa Serdar Çelebinek jelentős szerepe volt a pápa elleni merényletben. Ebben a jelentésben az szerepel, hogy Çelebi gyakorlatilag Celenk összekötője volt, és az amerikai hírszerzés tényként kezeli, hogy Çelebi pénzt kínált Agcának a pápa elleni merényletért, összességében 1,5 millió dollárt. Említést tesznek az említett telefonhívásról is Musa Serdar Çelebi és Agca között. Musa Serdar Çelebi a bíróság előtt tagadta az ellene felhozott vádakat, azt állította, hogy nem volt kapcsolata Agcával. Ugyanakkor módosított a vallomásán, amikor szembesítették az ominózus telefonhívással. Akkor már azt mondta, hogy csupán egy „Morat” nevű törökkel találkozott Zürichben és Milánóban, és csupán 350 dollárt adott neki, mert megsajnálta őt. A dokumentum szerint a Morat nevű személy megegyezik Ali Agcával, II. János Pál pápa merénylőjével.
Hogy kerül a képbe Vona Gábor?

Beszéljünk egyenesen: a török, szélsőségesen nacionalista és iszlamista szervezet, a Szürke Farkasok kézjelével gyakran pózoló Vona Gábor, a Jobbik elnöke kebelbarátja és többszöri vendéglátója egy ismert muszlim szélsőségesnek, a II. János Pál pápa elleni merényletben is kulcsszerepet játszó Musa Serdar Çelebinek, aki mindig török nacionalista szervezetekben, szélsőségesen muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett.

Çelebit a pápa elleni összeesküvés perében több helyen is központi figuraként említik, aki támogatásokat mozgósított Agca érdekében, mielőtt az a pápa elleni akciót végrehajtotta volna. Çelebit azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: először 1980 decemberében Milánóban, másodszor 1981 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálatoktól a merényletért cserébe. Egy 1984-ben Magyarországon lekapcsolt, Szürke Farkasokhoz tartozó csempész azt állította, személyesen ő helyezte el egy bankszámlán a pénzt a bolgár titkosszolgálat megbízásából. A férfi azt is állította, a maffiaügyletek mellett az NSZK hírszerzésének jelent.

Çelebire az ügyész a perben életfogytiglant kért, bizonyítottnak látva, hogy közreműködött a merényletben. A bíróság végül bizonyítottság hiányában mentette fel. Egy azóta nyilvánosságra került 1983-as CIA-jelentés megerősíti, hogy Celebi 1,5 millió dollárt kínált Agcának a pápa megöléséért. Çelebi azóta is aktív szereplője a török nacionalista, iszlamista mozgalmaknak és pártoknak, például az MHP-nak. Ennek militáns szárnya, terrorgyanús szervezete az a Szürke Farkasok, amelynek kézjelével Vona Gábor és politikustársai is rendszeresen pózoltak Törökországban.
Fotó: AFP

Musa Serdar Çelebi németországi szélsőséges iszlamista egyesületek alapításában és vezetésében vállal szerepet a mai napig. A német tartományi belügyminisztériumok, valamint a német szövetségi hírszerzés dokumentumai szerint szervezetei „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tevékenységet” folytatnak, a „török nacionalista MHP és a Szürke Farkasok fiókszervezetei”. Feltehetően több, németországi mecsetben aktív szunnita imám fizetését az egyesületein keresztül finanszírozza a török állam.

Felmerül a kérdés: meddig vállalható egy ilyen ember Vona Gábor számára?

(Origo)

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Orbán: ragaszkodunk a határvédelem jogához

Orbán: ragaszkodunk a határvédelem jogához

kétharmad

Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait - jelentette ki újságíróknak Orbán Viktor szerdán Salzburgban, az európai uniós állam-, illetve kormányfők informális találkozója előtt, a néppárti miniszterelnökök tanácskozására érkezve.

Miért Magyarország? Miért Debrecen?

A BMW és Gyurcsány beszéde.

889
Cseh lap: az EU liberális demokráciája pont olyan, mint a szovjet népi demokrácia volt

Cseh lap: az EU liberális demokráciája pont olyan, mint a szovjet népi demokrácia volt

amerika, london, párizs

Magyarország és az Európai Unió vitájában Csehországnak a saját érdekében ki kell állnia Magyarország mellett - írta szerdán a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.

Rögtön az első meccs sorsdöntő lehet a Vidinek az El-ben

Rögtön az első meccs sorsdöntő lehet a Vidinek az El-ben

hajrá, magyarok!

Csütörtökön a BATE Boriszov ellen kezdi meg szereplését a magyar csapat az Európa-liga csoportkörében.

Évek óta azon dolgoznak Merkelék, hogy átvegyék a határőrizetet

Évek óta azon dolgoznak Merkelék, hogy átvegyék a határőrizetet

amerika, london, párizs

A brüsszeli elit már évek óta arra készül, hogy ők mondják meg a nemzetállamoknak, ki léphet be Európába, így Magyarország területére is, és ki nem.

Elmarad az apokalipszis: közel a Brexit-megállapodás

Az EU bejelentette, hogy tud megoldást az észak-írországi határ kérdésére, vagyis arra a problémakörre, amely a leginkább foglalkoztatja a briteket a Brexit kapcsán. Eközben Theresa May brit miniszterelnök levelet írt az egyik legnagyobb német lapba, a Die Weltbe. A Brexit kérdése az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő, informális találkozóján is szóba kerül.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére