Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Illés Boglárka: "A mai magyar fiatalok nem egy elveszett generáció tagjai"

Vincze Viktor Attila

2019.03.13. 11:17

A magyarországi Y és Z generáció öntudatosan tervezi a jövõjét, a többségük mindenképpen a szülõföldjén dolgozva, házasságban és családban képzeli el a felnõttkori életét - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Illés Boglárka. Az Emmi ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelõs helyettes államtitkára szerint a jelenlegi kormányzat egyáltalán nem a politikai pártok ifjúsági szervezeteirõl meg az úttörõszövetségrõl való gondoskodást tekinti a fiatalok támogatásának, hanem azt, hogy pártpolitikától függetlenül biztosítsa szükséges forrásokat és programokat a fiatalok terveihez.

Vincze Viktor Attila: Igazuk van azoknak, akik szerint a mai Y vagy Z generáció tagjai egy elveszettnek számító korosztályba tartoznak?

Illés Boglárka: A fiatalok most optimisták mind a családi belső viszonyaikat, mind az ország gazdasági helyzetét tekintve. Az ifjúságkutatás alapján elmondhatjuk, hogy a baráti kapcsolataikat is pozitívan ítélik meg, és a 2008-as adatokhoz képest a munkavállalási lehetőségeikkel és az anyagi helyzetükkel kapcsolatban is jóval elégedettebbek. Nem értek egyet tehát azokkal, akik azt mondják, hogy elveszett generáció lennénk.

Mi, fiatalok, akik már demokráciában nőttünk fel, egy olyan tudatos generációhoz tartozunk, amely pontosan tudja, hogy mit akar. A kutatásaink ezt úgy is alátámasztják, hogy a feltett kérdésekre a „nem tudom” válaszok aránya szemmel láthatóan csökkent szinte valamennyi kérdés esetén. Éppen ezért van az, hogy a kormányzati ifjúságpolitikát a fiatalokkal való együttműködésben, a javaslataikra építve, a lehető legrugalmasabban velük tudjuk alakítani, hiszen nekik és róluk szól.

A rendszerváltás utáni generációnak igenis van véleménye a közéletről, és arról, hogy hogyan képzeli el a jövőjét, Magyarországot, csak másképp és más felületeken fejezi ki, mint a megelőző korosztályok. A jó ifjúságpolitika ezt képes becsatornázni és a politikai döntéshozatal nyelvére lefordítani.

Vincze Viktor Attila: Tudjuk, hogy mit akarnak ezek a tudatosan élő magyar fiatalok?

Illés Boglárka: Ha röviden válaszolnék, akkor annyit mondanék, amit mindenki más. Biztonságot jelentő munkát és otthont, amelyre bátran építhetik jövőjüket, családalapítási terveiket.

Ha a fiatalokat megkérdezzük arról, hogy hogyan képzelik el a jövőjüket, akkor a válaszaikból azt láthatjuk, hogy többségük házasságban, családban képzeli el a jövőjét. A magyar fiatalok számára elsődleges fontosságú a család. Õk úgy tekintenek a családra, mint a szülőföldön boldogulás és a maradás legfontosabb zálogára. A kutatási adatok alapján a magyar fiatalok számára a legfontosabb igazodási pont a család, csak ezt követően következnek a barátok és a média.

Vincze Viktor Attila: A rendszerváltás kezdetétől egészen sokáig csak a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek nyújtott állami támogatások jelentették az ifjúságpolitikai támogatásokat. Mostanra maradt még valami ezeknek a politikai szervezeteknek a szerepéből?

Illés Boglárka: Az ifjúságpolitikai intézkedések, programok és támogatások – pártpolitikától függetlenül – a fiatalokat és az ő közösségeiket szolgálják. Amikor mi a fiatalok támogatásáról beszélünk, akkor úgy gondoljuk, hogy a fiataloknak egyedi és egyéni módon szükséges segítséget nyújtani a felnőtté válásukhoz. Emellett a közösségben elfoglalt helyük és társadalmi szerepük kialakításában is segíteni akarjuk őket.

Vincze Viktor Attila: Vannak még egyáltalán úttörők, akik még a 2000-es évek elején is szerepeltek a hírekben a fantomszervezetükkel?

Illés Boglárka: 2016 szeptembere óta látom el ezt a feladatot, eddig nem találkoztam úttörőkkel. Létrehoztunk egy kerekasztalt a fiatalokért. A kerekasztal tagjai közé tartoznak a cserkészek, doktoranduszok, a Rákóczi Szövetség, a Magyar Ifjúsági Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a fiatal gazdák szövetsége, az ifjúsági tanács és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége is. Az úttörők az ifjúságpolitikai területen már nem fejtenek ki aktivitást, nem lehet találkozni velük. A mi területünkről nem kértek támogatást, nem is részesülnek semmilyen támogatásban.

Vincze Viktor Attila: A kilencvenes években még csak pár száz milliós ifjúsági célú állami támogatások összege mostanra mennyi lett és ez milyen változást jelent a 2010 előtti kormányzati költésekhez képest?

Illés Boglárka: Amikor a közvetlen ifjúságpolitikai támogatásokról esik szó, akkor fontos kiemelni azt a tényt, hogy a 2010 előtt évente kevesebb mint egymilliárd forint állt rendelkezésre ilyen célokra. Mára ennek az összegnek több mint hatszorosát fordítja a magyar állam ifjúságpolitikára. Ennek köszönhetően a korábbi, gyakorlatilag nem létező támogatásokhoz képest a jelenlegi kormányzat számos hasznos területen segíti a fiatalokat: a KRESZ-tanfolyamok és vizsgadíjak, valamint a nyelvvizsga díjak visszatérítésével, a Diákhitel 1 összegének megemelésével, a Diákhitel 2 kamatmentességével, a szociális ösztöndíjak 40 százalékos növelésével, a HPV-vírus elleni védőoltások teljes ingyenessé tételével vagy a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő programok támogatásával. Az oktatásra fordított összegek, valamint a civil szervezetek nemzeti együttműködési alapból történő támogatása pedig szintén itt említhető, bár nem közvetlen ifjúságügyi területhez tartozó, de fiatalok számára rendelkezésre álló forrás.

Vincze Viktor Attila: Hány fiatalt érintenek a támogatások és programok?

Illés Boglárka: A fiataloknak elsősorban közvetlen segítséget akarunk nyújtani, és amikor róluk van szó, akkor egy olyan nagyon tág csoportról beszélünk, ami nemcsak a korábban meghatározott, 15 és 25 év közötti korosztályt jelenti, hanem kiterjesztett értelmezésben gondolkodunk, hiszen a digitális gyermekvédelmi stratégia már 10 éves kortól kezdve szólítja meg a fiatalokat, a vállalkozóvá válást segítő programok esetében, pedig 35 éves korig tudjuk a fiatalokat támogatásban részesíteni. Összességében így több mint másfél millió magyar fiatal az, akit érintenek az ifjúságpolitikai intézkedések és támogatások. Több mint 17 milliárd forint áll a rendelkezésére a különböző ösztöndíj-támogatások formájában. Emellett az egyik legfrissebb intézkedés a 9. és 11. évfolyamos diákok számára biztosít új lehetőséget kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokon való részvételre, ami kiváló lehetőség, mivel saját forrásból csak kevés szülő tudja biztosítani ezt a gyermekének, mert ez a nyelvtanulási forma az egyik leghasznosabb, ám legköltségesebb is egyben. A program nagyjából 140 ezer fiatal számára nyújt támogatást 90 milliárd forintos értékben a nyelvtanuláshoz. Ugyanakkor mindezek mellett a szülőföldön maradás támogatása jegyében szorosan együttműködünk számos más ügyben a helyi önkormányzatokkal. Elindítottuk például az Esély Otthon nevet viselő programot, amiben a „fiatalbarát” önkormányzatokkal együtt nyújtunk számos támogatást a fiatal generációknak. A lehetőségek között szerepel egy-egy önálló lakás vagy ingatlan felújítása. Eddig már 66 önkormányzattal működtünk együtt sikeresen az Esély Otthon program megvalósításában. A most kezdődő Magyar Falu Program előkészítésében is részt vettünk, ami az érintett korosztály számára számos lehetőséget kínál majd a helyi önkormányzatokon keresztül.

Vincze Viktor Attila: Mik a legfontosabb a legjelentősebb fiatalokat segítő programok és intézkedések?

Illés Boglárka: A feladatunk, hogy segítsük a fiatalokat a versenyképes tudás megszerzésében, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, a családalapítás előtt álló akadályok lebontásában és az egészséges életmód kialakításában. Feladatunk az is, hogy mindig tudjanak tájékozódni az őket érintő lehetőségekről. Segítjük őket abban, hogy önállóan képesek legyenek a nekik legmegfelelőbb tudatos döntéseket meghozni. Nagyon fontos a fiatalokat érintő programok közül az Ifjúsági Garancia Program, amin keresztül már 135 ezer fiatalnak tudtunk segíteni. Ennek a programnak is betudható, hogy az ifjúsági munkanélküliség megközelítőleg 10 százalék, amit fontos nemzetközi kontextusban is értelmezni, hiszen az EU átlaga még mindig 15 százalék, mi tehát jóval az uniós átlag alatt vagyunk. Kiemelt fontosságú ügy a tehetséggondozás is, ami a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásában testesül meg. Minden ember tehetséges valamiben, mi pedig igyekszünk olyan környezetet biztosítani, ami segít a tehetségek kibontakoztatásában. Már egészen óvodáskortól megpróbáljuk kideríteni, hogy ki miben tehetséges, és ehhez kellő segítséget nyújtani. A tehetségek gondozását szolgálja a pedagógusok továbbképzései mellett a Nemzet Fiatal Tehetsége Ösztöndíj, illetve a minősített tehetséggondozó műhelyeknek támogatása is. Minden adófizetőnek, így Önnek is lehetősége van arra, hogy támogassa a magyar tehetségeket személyi jövedelemadója 1%-ával.

Ugyanakkor az önkéntesség segítése is a fontos feladataink közé tartozik. Az önkéntesség közvetítése és az önkéntes lehetőségek biztosítása is a feladatunk. Ezért indítottuk el az onkentes.gov.hu honlapot, amelyen keresztül megtalálhatják egymást a fogadó szervezetek és az önkéntesnek jelentkezők is, akár a környezetvédelem, az egészségügy és a szociális szféra területén.

Vincze Viktor Attila: Visszatérő ellenzéki kritika Magyarországon, hogy nagymértékű az elvándorlás a fiatalok körében. Van bármi alapja ezeknek a kritikáknak?

Illés Boglárka: Amikor a fiatalok úgy döntenek, hogy hosszabb vagy rövidebb időre másik európai uniós tagállamban vállalnak munkát, akkor nem csinálnak mást, mint élnek azzal a jogukkal, amit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv biztosít. A magyarok több mint 80%-a támogatta ezt 2003-ban a csatlakozás ügyében megtartott országos népszavazáson. Ha megnézzük az Eurostat adatait, akkor azt látjuk, hogy évente mintegy 2,5-3 millióan döntenek hasonlóan, és Magyarországról arányaiban kevesebben próbálnak szerencsét külföldön, mint a németek, az olaszok, a lengyelek vagy a románok. Mégis azt mondom, hogy a statisztikákkal érdemes óvatosan bánni, hiszen sokan érkezéskor sem regisztrálnak, de ha mégis, akkor a távozást nem jelentik be.

Természetes dolognak tartjuk, hogy a magyar fiatalok más uniós államokban tanuljanak vagy éppen dolgozzanak, ezért az éppen más EU-tagországban élő magyar fiatalokkal is igyekszünk folyamatosan tartani a kapcsolatot. Ennek a jegyében például Londonban is létrehoztunk már egy Új Nemzedék Közösségi Teret, London Projekt néven. Ezen az intézményen keresztül jelen vagyunk az angol oktatási intézményekben is, ami azért különösen fontos, mert így naprakészen tudjuk tájékoztatni őket a Magyarországon rendelkezésre álló lehetőségeikről. Ebben a témakörben rendezvényeken is részt veszünk, azok megvalósítását támogatjuk. Cambridge-ben például nemrég tartottuk a Future Hungary című konferenciánkat, amelyen az ottani hallgatói szervezetekkel együttműködve olyan munkáltatókat is megismerhetnek a Nagy-Britanniában tanulók, akik tárt karokkal fogadják őket Magyarországon.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére