Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Így támogatja Soros a drogliberalizációt

2017. november 3. 17:28

Soros György az elmúlt két évtizedben meghatározó alakja volt a marihuána legalizációjáért vívott küzdelemnek. A dollármilliárdos spekuláns a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül öntötte a pénzt a legalizációért küzdő szervezetekbe. Soros a kiterjedt aktivistahálózatával és kifogyhatatlan pénzével átmosta az amerikaiak agyát a drogkérdésben. Mindez katasztrofális következményekkel járt.
  •  Soros György 1994 óta 200 millió dollárt költött el az USA-ban a marihuána legalizációjára. Ez a pénz a droglobbi hálózatának megszervezésére és kampányokra ment el.
  • A droglobbi végigkampányolta az elmúlt 20 évet, helyi népszavazásokon államról államra legalizálták a marihuánát, időnként fiktív, látszólag független szervezeteket hoztak létre, amelyek az ő álláspontjukat támogatták.
  • A Soros által finanszírozott agymosás működött, két évtizednyi folyamatos kampányolás után átfordította a marihuánával kapcsolatos közgondolkodást. Jelenleg az USA államai közül már csak három olyan van, amelyekben illegális a marihuána birtoklása is.
  • Soros egyelőre nem tud hozzáférni a jövedelmező drogpiachoz, jelenleg kénytelen tovább lobbizni a szövetségi törvények megváltoztatásáért.
  • A legalizációs hullám tetőzése pont egybeesik a valaha volt legnagyobb amerikai opiáttúladagolási járvánnyal.
A Soros-hálózat

Soros György 1994 óta küzd a marihuána legalizációjáért. A spekuláns a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül önti a pénzét olyan szervezetekbe, amelyek aktivistákat foglalkoztatnak, kampányokat folytatnak le, lobbiznak és különböző akciókkal próbálják megdolgozni a közvéleményt a drogkérdés kapcsán. A Forbes magazin összesítése szerint Soros 200 millió dollárt osztogatott szét alapítványain keresztül a drog legalizálásának érdekében.

Soros a rá jellemző hálózatot alakította ki a droglobbi létrehozásakor is. Ebben a felállásban az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítványok komoly összegeket osztott tovább néhány nagyobb szervezetnek, majd ezek a szervezetek még tovább osztották a pénzt a helyi csoportoknak. Soros három nagyobb hálózatot pénzelt: a Drug Policy Alliance-t, amely évente legalább 4 millió dollárt kapott a milliárdostól 1994 óta; az American Civil Liberties Uniont (ACLU), amely egy amerikai jogvédő szervezet; és végül a Marijuana Policy Project nevű civil szervezetet, amelynek deklarált célja a közgondolkodás és a politika befolyásolása a drogkérdésben. Ezek azok a szervezetek, amely tovább osztották Soros pénzét helyben, a különböző államokban folytatott népszavazási kampányok során. Ezekre a szervezetekre is igaz az, ami a Soros-hálózatra általában: a bonyolult, szinte átláthatatlan, többszörös átfedésekkel működő szervezeti háló.

A marihuánamozgalmat nem az átlagemberek indították el.

A finanszírozó Soros György és számos híresség népszerűsíti az elképzelést”

– nyilatkozta a kérdésben a Washington Timesnak John Walters, a Fehér Ház Nemzeti Kábítószer-ellenőrző Hivatalának egykori vezetője.

Soros a drogokról

Soros többször is megnyilatkozott már a drogkérdésben, A pénz alkímiája című könyvében például a drogháború kapcsán azt írja: ahelyett, hogy a hatóságok bűncselekményként kezelnék a drogokat, sokkal jobb lenne, ha egészségügyi problémaként tekintenének rá, mivel a jelenlegi helyzetben a „gyógymód gyakran rosszabb, mint a betegség”. Soros szerint legalizálni kellene néhány „kevésbé káros drogot” és az ezek miatt felszabaduló összegeket a kezelésre kellene elkölteni.

"Sok szülőhöz és nagyszülőhöz hasonlóan én is aggódom amiatt, hogy a fiatalok bajba kerülnek a marihuána és más drogok miatt. A legjobb megoldás azonban az őszinte és hatékony felvilágosítás. A legalizáció miatt lehetséges, hogy a felnőttek könnyebben hozzájutnak a marihuánához, azonban ettől nem lesz könnyebben elérhető a fiatalok számára. Inkább a hatékony felvilágosításba fektetnék be, mintsem a hatástalan letartóztatásokba és bebörtönzésekbe– nyilatkozta Soros a The Wall Street Journal című lapnak 2010-ben.

Felvonulás a marihuána rekreációs célú legalizálásáért New Yorkban 2017 májusában.

Fotó: AFP

Ez Soros két legfőbb érve: a drogkérdés csak és kizárólag egészségügyi probléma, valamint a marihuána birtoklása miatti letartóztatás és bebörtönzés felesleges. (Az USA-ban korábban a marihuána birtoklása szabálysértésnek számított, és ha valakit második vagy sokadik alkalommal kaptak el, akkor a bírónak kötelező volt börtönbe küldenie a vádlottat.) Soros ahelyett, hogy egyszerűen a törvények enyhítéséért lobbizott volna, inkább úgy döntött, hogy az Egyesült Államok területén minden államban külön-külön legalizáltatja a marihuánát. Ezt népszavazásokkal és az azokhoz tartozó kampányokkal tudta elérni.

Kampány

A droglobbi tulajdonképpen végigkampányolta az elmúlt, több mint 20 évet, mióta Soros finanszírozza őket. Az alábbiakban néhány helyszínt részletesebben is szemügyre veszünk.

2012-ben a Soros által finanszírozott szervezetek komoly kampányba kezdtek Washington és Colorado államban a legalizálásért, és a kérdésben tartott népszavazást végül meg is nyerték. A Soros-féle szervezetekre jellemző módon a magasabb szinten kapott pénzeket tovább osztották, helyi szervezeteket hoztak létre, amelyek végül helyben lebonyolították a kampányt. Ilyen volt a New Approach (Új Megközelítés) nevű csoport Washingtonban – de számos más államban is feltűntek. A szervezetet az elérhető adatok alapján 68 százalékban Soros szervezetei finanszírozták. A New Approach a pénzből aktivistákat fizetett, megszervezte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést, majd a teljes államra kiterjedően kampányolt. A New Approach számos helyi szervezetet hozott létre a tagállamokban a legalizációról szóló népszavazások nyomán.

Felvonulás a marihuána rekreációs célú legalizálásáért New Yorkban, 2017 májusában.

Fotó: AFP

Coloradóban egy kis cselt is bevetettek a Sorosék. Létrehoztak egy kamuszervezetet, a Moms and Dads for Marijuana Regulation (Anyák és Apák a Marihuána Szabályozásáért), amely a legalizáció mellett tett hitet, és a nevéből kiindulva egy szülői szervezetnek látszott, ám a valóságban csupán a kampányban használt hirdetőtáblákon lehetett találkozni a szervezettel és néhány sajtóközleményt is kiadtak. A droglobbi azt próbálta meg elhitetni, hogy van egy olyan, szülőkből álló szervezet, amely szintén támogatja a fű legalizációját – írja a Washington Times. Utóbb a tagállami nyilvántartásból kiderült, hogy ilyen nevű szervezet nem volt bejegyezve az államban a kampány alatt. A nevet és a logót a kampány hatékonyságának növelésére a droglobbi használta fel.

2016 végén Kaliforniába ömlött Soros pénze, hiszen ekkor tartották a második népszavazást a marihuána legalizációjáról, rekreációs célú használatának engedélyezéséről. A droglobbi ezúttal biztosra ment, mivel 2010-ben a hasonló kezdeményezésük kudarcot vallott. 2016-ban négyszer annyi pénz gyűlt össze, mint a 6 évvel korábbi kampányban, ráadásul Soros szervezetei fáradhatatlanul a közvélemény puhításán dolgoztak. A „64-es számú javaslat” (Proposition 64) szerint minden 21 évnél idősebb kaliforniai polgár szabadon tarthat, használhat és szállíthat egy uncia füvet. Ez a javaslat volt a népszavazás tárgya. Soros 4 millió dollárral járult hozzá a kampányhoz, azonban a Facebook korábbi igazgatója, Sean Parker vitte a pálmát ezúttal, ő 8,5 millió dollárt adományozott. És a másik oldal? A legalizáció ellen küzdők mindössze 1,3 millió dollárt tudtak összegyűjteni, főként kisebb adományokból. Számos helyi rendőri szakszervezet adakozott nekik, főként azért, mert meredeken megnőtt azoknak az autósoknak a száma, akikről az igazoltatás során bebizonyosodott, hogy drogot fogyasztottak.

Kampánytáblák Washington D.C-ből. A droglobbi pénze elsöpört minden ellenállást.

Fotó: AFP

A finanszírozásbeli különbségek miatt az eredmény természetesen borítékolható volt, a droglobbi ezúttal is átfordította a közgondolkodást a „filantróp” milliárdosok pénzének segítségével.

A másik oldalnak elképesztően sok pénze van és mindez egy maroknyi embertől származik, akik meg akarják változtatni a közpolitikát”

– mondta Calvina Fay, a Save Our Society From Drugs (Mentsük meg gyermekeinket a drogoktól) nevű civil szervezet vezetője, amely a marihuána legalizációja ellen küzd.

Fay szerint míg a Soros-szervezetek gyorsan dollármilliókhoz jutnak hozzá, addig a legalizáció ellen küzdő szervezetek, akik valóban az emberektől gyűjtenek pénzt, szerencsésnek számítanak, ha egy kampányra össze tudnak kalapozni 100 000 dollárt. Fay szerint gyakorlatilag átmossák az emberek agyát egy-egy helyi kampány során, és a szokásos felületeken kívül a liberális média is komoly hátszelet biztosít nekik.

Győzelem

20 évnyi küzdelem és pénzdömping megtette hatását, a Soros-hadsereg nyerésre áll a csatában. 2013-ban egy negyven éve tartó trend fordult meg a Pew Research Center közvélemény-kutató cég adatai szerint, ugyanis ekkor már az amerikaiak több mint fele támogatta a marihuána legalizációját. Összehasonlításképpen: a 2000-ben mért adatok szerint még csupán a felnőtt lakosság 30 százaléka támogatta a legalizációt.

San Francisco 2017. 04. 20-án, a "betépés napján", amely egy évente megrendezett esemény.

Fotó: AFP

A Soros-pénzzel kitömött droglobbi lehengerelte az Egyesült Államokat. Jelenleg csupán három olyan állam van, amelyben még a marihuána birtoklása is tiltott: Idaho, Dél-Dakota és Kansas. Az USA nyugati partjainál lévő államokban, valamint Coloradoban, Alaszkában, Maine és Massachusetts államban rekreációs célokra is lehet füvet kapni. Az egyelőre vonakodó államokban a következő években szintén sor kerülhet a népszavazásra és várhatóan a droglobbi ezekben is lehengerlő győzelmet arathat.

A hiányzó profit

Soros György egyik érve a legalizáció mellett a börtönök túlzsúfoltsága, ugyanis rengeteg embert ítéltek az USA-ban rövidebb börtönbüntetésre a drog birtoklásáért. Érdekes, ahelyett, hogy Soros Washingtonban lobbizott volna a drogbirtoklás dekriminalizálásáért, inkább egy országos aktivistahálózatot létrehozva, helyi népszavazásokon keresztül, államról államra legalizálta – különböző fokon – a marihuánát.

2017-ben a legális drogpiac 8,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, amely 2020-ra 22 milliárd dollár körül alakul majd az előrejelzések szerint. Soros vélhetően ebbe a bizniszbe szeretne beszállni, így érthető az is, hogy miért fektetett be 200 millió dollárt a legalizációba: mert megtérül. Ahhoz, hogy beszálljon az üzletbe, két nagy akadályt kell legyőznie: egyrészt el kell érnie, hogy szövetségi szinten is legalizálják a füvet, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy míg az egyes államokon belül – 3 állam kivételével – legális a marihuána birtoklása, szövetségi szinten nem az. Másrészt azért kell lobbiznia, hogy csökkentsék a marihuánára kivetett adókat, ugyanis aki legálisan akar kereskedni a marihuánával, annak jelenleg – egy szövetségi adójogszabály miatt – 60-90 százaléknyi adót kell befizetnie.

"Orvosi marihuánát" árusító bolt polca Los Angelesben, Kaliforniában.

Fotó: AFP

A Soros körüli droglobbi jelenleg minden követ megmozgat, hogy a központi kormányzat megváltoztassa ezeket a szabályokat. A Soros által pénzelt Hillary Clinton elnökjelöltként megígérte a marihuánára vonatkozó szabályok enyhítését, amennyiben megválasztják. Ám végül Trump került az elnöki székbe, ami keresztülhúzta Soros számításait.

Jelenleg egy Soros kitartottjaiból álló szervezet dolgozik Washington puhításán. Ez a National Cannabis Industry Association (Nemzeti Kannabiszipari Egyesület), amely a marihuánatermesztők egyfajta kamarája és érdekvédelmi szervezete. A szervezet vezetésében számos olyan egykori aktivista vesz részt, akik a Soros által finanszírozott Marijuana Policy Projectben is szerepet vállaltak.

Következmények

Érdekes, hogy a legalizációs hullám betetőzése egybeesik az Egyesült Államok történetének legnagyobb opiáttúladagolási járványával.

Az amerikai droghelyzetet súlyossá teszik az olcsó dizájnerdrogok, amely a drogkartellek válasza a legalizációra. Ezek a szerek az olcsóságuk mellett sokszor legálisak is, hiszen ha a jogalkotók betiltanak egy bizonyos szert, akkor a kémikusok gyorsan átvariálják annak képletét, és máris kész az újabb típusú, legális drog.

A heroin használata szintén riasztó méreteket öltött. A szer alapanyaga főként Afganisztánból származik, ám Mexikó is egyre nagyobb máktermesztő. A heroin terjedése miatt a duplájára nőtt a hepatitis C-vel fertőzöttek száma.

Drogtanya az Egyesült Államokbeli Huntingtonban, Nyugat-Virginia államban. A földön a drog befecskendezéséhez használható felszerelés.

Fotó: AFP

Az opiátok jelentős része teljesen legális forrásból származik: a fájdalomcsillapítókból. Csak 2015-ben mintegy 250 millió receptet váltottak ki, amellyel erős, opiátalapú fájdalomcsillapítót vásároltak. Egy év alatt mintegy 10 milliárd dolláros forgalmat generáltak az opiátalapú fájdalomcsillapítókból.

Míg 2015-ben 52 000 túladagolásos haláleset történt, addig 2016-ban a legóvatosabb becslések szerint is 64 000 ember lelte halálát túladagolás miatt. Soha nem szedett még ennyi áldozatot a drogfüggőség.

Ebben a folyamatban Soros György felelőssége is felmerül. A marihuána melletti agresszív kampányolási technikák, amelyeket ő finanszírozott, átalakították az amerikaiak droghoz való viszonyát. A droglobbi kampányainak célja nem a tájékoztatás, hanem a meggyőzés volt. A közvélemény számára a drog többé már nem valami távoli, függőséget okozó, tudatmódosító szer volt, hanem egy veszélyektől mentesen elpöfékelhető kis zöld növény. A marihuána legalizációjáért folytatott kampányok kedvezőbb fényben tüntették fel a drogokat, elbagatellizálták a függőséget és a káros pszichológiai hatásokat.

Soros súlyos milliókkal finanszírozta a rendkívül ellentmondásos tűcsereprogramokat is. 1997-ben és 1998-ban 1-1 millió dollárt költött csak az amerikai tűcsereprogramokra, az elmúlt évtizedekben azonban ez a pénz dollártízmilliókban mérhető. A gyógyszerekből kinyert opiátokat is sokan tűvel "lövik be" maguknak. Soros évtizedek óta gátlástalanul nyomja a tűcsereprogramok melletti propagandát, miközben a téma rendkívül ellentmondásos: a tanulmányok egy része szerint hasznosak az ilyen programok, a másik részük szerint viszont nincsen számottevő hatásuk sem a fertőzések megállításában, sem a függőség leküzdésében.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Nagy előrelépés történt a rák diagnosztizálásában

Nagy előrelépés történt a rák diagnosztizálásában

century-on

Ha minden jól megy, a jövőben vértesztből is diagnosztizálni lehet majd a leggyakoribb ráktípusokat.

Civilnek hazudott spanyol szervezet több száz migránst hajóztatott át a Földközi-tengeren

Civilnek hazudott spanyol szervezet több száz migránst hajóztatott át a Földközi-tengeren

amerika, london, párizs

Háromszázötvenhat migránst és három halottat emelt hajójára a Földközi-tengeren és szállított a szicíliai Pozzallo kikötőjébe pénteken a Proactiva Open Arms (POA) álcivil szervezet egyik hajója.

Pont azok támadják a Stop Soros törvénycsomagot, akik a migránsok betelepítését szerveznék

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint azok mozdultak meg a "Stop Soros" törvénycsomag ellen, akik kezdettől támadják a kormány bevándorláspolitikáját.

El kellett távolítani a keresztet a bíróságról egy afgán rab miatt

El kellett távolítani a keresztet a bíróságról egy afgán rab miatt

amerika, london, párizs

Ez volt az első alkalom, hogy le kellett venni a tárgyalóteremben lógó keresztet.

Brüsszel szerint sikeres a közösségi média cenzúrája

Brüsszel szerint sikeres a közösségi média cenzúrája

amerika, london, párizs

A német kormány és az Európai Bizottság (EB) az önszabályozás irányába igyekeznek eltolni a közösségi médiumokat. Önszabályozás: ez a legújabb polkorrekt neve a cenzúrának. Az EB adatai szerint a dolog működik, a közösségi médiát a saját képükre formálják.

Törökország elismerte: támadást indított az afríni kurd terület ellen

Törökország elismerte: támadást indított az afríni kurd terület ellen

amerika, london, párizs

A török tüzérség elmúlt napokban leadott lövéseivel "gyakorlatilag megkezdődött" a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térsége elleni hadművelet - jelentette ki Nurettin Canikli török védelmi miniszter pénteken az A Haber török kormányközeli televíziónak adott interjújában.

Megszűnt a sajtószabadság, nem lesz politis.hu

Úgy tűnik, ezen a héten is kicsit megszűnt a sajtószabadság, mert nem jött össze Dudás Gergely közösségfinanszírozott projektje.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei a 888-on!

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére