Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
amerika, london, párizs
 
 
 
 

Így támogatja Soros a drogliberalizációt

2017. november 3. 17:28

Soros György az elmúlt két évtizedben meghatározó alakja volt a marihuána legalizációjáért vívott küzdelemnek. A dollármilliárdos spekuláns a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül öntötte a pénzt a legalizációért küzdő szervezetekbe. Soros a kiterjedt aktivistahálózatával és kifogyhatatlan pénzével átmosta az amerikaiak agyát a drogkérdésben. Mindez katasztrofális következményekkel járt.
  •  Soros György 1994 óta 200 millió dollárt költött el az USA-ban a marihuána legalizációjára. Ez a pénz a droglobbi hálózatának megszervezésére és kampányokra ment el.
  • A droglobbi végigkampányolta az elmúlt 20 évet, helyi népszavazásokon államról államra legalizálták a marihuánát, időnként fiktív, látszólag független szervezeteket hoztak létre, amelyek az ő álláspontjukat támogatták.
  • A Soros által finanszírozott agymosás működött, két évtizednyi folyamatos kampányolás után átfordította a marihuánával kapcsolatos közgondolkodást. Jelenleg az USA államai közül már csak három olyan van, amelyekben illegális a marihuána birtoklása is.
  • Soros egyelőre nem tud hozzáférni a jövedelmező drogpiachoz, jelenleg kénytelen tovább lobbizni a szövetségi törvények megváltoztatásáért.
  • A legalizációs hullám tetőzése pont egybeesik a valaha volt legnagyobb amerikai opiáttúladagolási járvánnyal.
A Soros-hálózat

Soros György 1994 óta küzd a marihuána legalizációjáért. A spekuláns a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül önti a pénzét olyan szervezetekbe, amelyek aktivistákat foglalkoztatnak, kampányokat folytatnak le, lobbiznak és különböző akciókkal próbálják megdolgozni a közvéleményt a drogkérdés kapcsán. A Forbes magazin összesítése szerint Soros 200 millió dollárt osztogatott szét alapítványain keresztül a drog legalizálásának érdekében.

Soros a rá jellemző hálózatot alakította ki a droglobbi létrehozásakor is. Ebben a felállásban az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítványok komoly összegeket osztott tovább néhány nagyobb szervezetnek, majd ezek a szervezetek még tovább osztották a pénzt a helyi csoportoknak. Soros három nagyobb hálózatot pénzelt: a Drug Policy Alliance-t, amely évente legalább 4 millió dollárt kapott a milliárdostól 1994 óta; az American Civil Liberties Uniont (ACLU), amely egy amerikai jogvédő szervezet; és végül a Marijuana Policy Project nevű civil szervezetet, amelynek deklarált célja a közgondolkodás és a politika befolyásolása a drogkérdésben. Ezek azok a szervezetek, amely tovább osztották Soros pénzét helyben, a különböző államokban folytatott népszavazási kampányok során. Ezekre a szervezetekre is igaz az, ami a Soros-hálózatra általában: a bonyolult, szinte átláthatatlan, többszörös átfedésekkel működő szervezeti háló.

A marihuánamozgalmat nem az átlagemberek indították el.

A finanszírozó Soros György és számos híresség népszerűsíti az elképzelést”

– nyilatkozta a kérdésben a Washington Timesnak John Walters, a Fehér Ház Nemzeti Kábítószer-ellenőrző Hivatalának egykori vezetője.

Soros a drogokról

Soros többször is megnyilatkozott már a drogkérdésben, A pénz alkímiája című könyvében például a drogháború kapcsán azt írja: ahelyett, hogy a hatóságok bűncselekményként kezelnék a drogokat, sokkal jobb lenne, ha egészségügyi problémaként tekintenének rá, mivel a jelenlegi helyzetben a „gyógymód gyakran rosszabb, mint a betegség”. Soros szerint legalizálni kellene néhány „kevésbé káros drogot” és az ezek miatt felszabaduló összegeket a kezelésre kellene elkölteni.

"Sok szülőhöz és nagyszülőhöz hasonlóan én is aggódom amiatt, hogy a fiatalok bajba kerülnek a marihuána és más drogok miatt. A legjobb megoldás azonban az őszinte és hatékony felvilágosítás. A legalizáció miatt lehetséges, hogy a felnőttek könnyebben hozzájutnak a marihuánához, azonban ettől nem lesz könnyebben elérhető a fiatalok számára. Inkább a hatékony felvilágosításba fektetnék be, mintsem a hatástalan letartóztatásokba és bebörtönzésekbe– nyilatkozta Soros a The Wall Street Journal című lapnak 2010-ben.

Felvonulás a marihuána rekreációs célú legalizálásáért New Yorkban 2017 májusában.

Fotó: AFP

Ez Soros két legfőbb érve: a drogkérdés csak és kizárólag egészségügyi probléma, valamint a marihuána birtoklása miatti letartóztatás és bebörtönzés felesleges. (Az USA-ban korábban a marihuána birtoklása szabálysértésnek számított, és ha valakit második vagy sokadik alkalommal kaptak el, akkor a bírónak kötelező volt börtönbe küldenie a vádlottat.) Soros ahelyett, hogy egyszerűen a törvények enyhítéséért lobbizott volna, inkább úgy döntött, hogy az Egyesült Államok területén minden államban külön-külön legalizáltatja a marihuánát. Ezt népszavazásokkal és az azokhoz tartozó kampányokkal tudta elérni.

Kampány

A droglobbi tulajdonképpen végigkampányolta az elmúlt, több mint 20 évet, mióta Soros finanszírozza őket. Az alábbiakban néhány helyszínt részletesebben is szemügyre veszünk.

2012-ben a Soros által finanszírozott szervezetek komoly kampányba kezdtek Washington és Colorado államban a legalizálásért, és a kérdésben tartott népszavazást végül meg is nyerték. A Soros-féle szervezetekre jellemző módon a magasabb szinten kapott pénzeket tovább osztották, helyi szervezeteket hoztak létre, amelyek végül helyben lebonyolították a kampányt. Ilyen volt a New Approach (Új Megközelítés) nevű csoport Washingtonban – de számos más államban is feltűntek. A szervezetet az elérhető adatok alapján 68 százalékban Soros szervezetei finanszírozták. A New Approach a pénzből aktivistákat fizetett, megszervezte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést, majd a teljes államra kiterjedően kampányolt. A New Approach számos helyi szervezetet hozott létre a tagállamokban a legalizációról szóló népszavazások nyomán.

Felvonulás a marihuána rekreációs célú legalizálásáért New Yorkban, 2017 májusában.

Fotó: AFP

Coloradóban egy kis cselt is bevetettek a Sorosék. Létrehoztak egy kamuszervezetet, a Moms and Dads for Marijuana Regulation (Anyák és Apák a Marihuána Szabályozásáért), amely a legalizáció mellett tett hitet, és a nevéből kiindulva egy szülői szervezetnek látszott, ám a valóságban csupán a kampányban használt hirdetőtáblákon lehetett találkozni a szervezettel és néhány sajtóközleményt is kiadtak. A droglobbi azt próbálta meg elhitetni, hogy van egy olyan, szülőkből álló szervezet, amely szintén támogatja a fű legalizációját – írja a Washington Times. Utóbb a tagállami nyilvántartásból kiderült, hogy ilyen nevű szervezet nem volt bejegyezve az államban a kampány alatt. A nevet és a logót a kampány hatékonyságának növelésére a droglobbi használta fel.

2016 végén Kaliforniába ömlött Soros pénze, hiszen ekkor tartották a második népszavazást a marihuána legalizációjáról, rekreációs célú használatának engedélyezéséről. A droglobbi ezúttal biztosra ment, mivel 2010-ben a hasonló kezdeményezésük kudarcot vallott. 2016-ban négyszer annyi pénz gyűlt össze, mint a 6 évvel korábbi kampányban, ráadásul Soros szervezetei fáradhatatlanul a közvélemény puhításán dolgoztak. A „64-es számú javaslat” (Proposition 64) szerint minden 21 évnél idősebb kaliforniai polgár szabadon tarthat, használhat és szállíthat egy uncia füvet. Ez a javaslat volt a népszavazás tárgya. Soros 4 millió dollárral járult hozzá a kampányhoz, azonban a Facebook korábbi igazgatója, Sean Parker vitte a pálmát ezúttal, ő 8,5 millió dollárt adományozott. És a másik oldal? A legalizáció ellen küzdők mindössze 1,3 millió dollárt tudtak összegyűjteni, főként kisebb adományokból. Számos helyi rendőri szakszervezet adakozott nekik, főként azért, mert meredeken megnőtt azoknak az autósoknak a száma, akikről az igazoltatás során bebizonyosodott, hogy drogot fogyasztottak.

Kampánytáblák Washington D.C-ből. A droglobbi pénze elsöpört minden ellenállást.

Fotó: AFP

A finanszírozásbeli különbségek miatt az eredmény természetesen borítékolható volt, a droglobbi ezúttal is átfordította a közgondolkodást a „filantróp” milliárdosok pénzének segítségével.

A másik oldalnak elképesztően sok pénze van és mindez egy maroknyi embertől származik, akik meg akarják változtatni a közpolitikát”

– mondta Calvina Fay, a Save Our Society From Drugs (Mentsük meg gyermekeinket a drogoktól) nevű civil szervezet vezetője, amely a marihuána legalizációja ellen küzd.

Fay szerint míg a Soros-szervezetek gyorsan dollármilliókhoz jutnak hozzá, addig a legalizáció ellen küzdő szervezetek, akik valóban az emberektől gyűjtenek pénzt, szerencsésnek számítanak, ha egy kampányra össze tudnak kalapozni 100 000 dollárt. Fay szerint gyakorlatilag átmossák az emberek agyát egy-egy helyi kampány során, és a szokásos felületeken kívül a liberális média is komoly hátszelet biztosít nekik.

Győzelem

20 évnyi küzdelem és pénzdömping megtette hatását, a Soros-hadsereg nyerésre áll a csatában. 2013-ban egy negyven éve tartó trend fordult meg a Pew Research Center közvélemény-kutató cég adatai szerint, ugyanis ekkor már az amerikaiak több mint fele támogatta a marihuána legalizációját. Összehasonlításképpen: a 2000-ben mért adatok szerint még csupán a felnőtt lakosság 30 százaléka támogatta a legalizációt.

San Francisco 2017. 04. 20-án, a "betépés napján", amely egy évente megrendezett esemény.

Fotó: AFP

A Soros-pénzzel kitömött droglobbi lehengerelte az Egyesült Államokat. Jelenleg csupán három olyan állam van, amelyben még a marihuána birtoklása is tiltott: Idaho, Dél-Dakota és Kansas. Az USA nyugati partjainál lévő államokban, valamint Coloradoban, Alaszkában, Maine és Massachusetts államban rekreációs célokra is lehet füvet kapni. Az egyelőre vonakodó államokban a következő években szintén sor kerülhet a népszavazásra és várhatóan a droglobbi ezekben is lehengerlő győzelmet arathat.

A hiányzó profit

Soros György egyik érve a legalizáció mellett a börtönök túlzsúfoltsága, ugyanis rengeteg embert ítéltek az USA-ban rövidebb börtönbüntetésre a drog birtoklásáért. Érdekes, ahelyett, hogy Soros Washingtonban lobbizott volna a drogbirtoklás dekriminalizálásáért, inkább egy országos aktivistahálózatot létrehozva, helyi népszavazásokon keresztül, államról államra legalizálta – különböző fokon – a marihuánát.

2017-ben a legális drogpiac 8,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, amely 2020-ra 22 milliárd dollár körül alakul majd az előrejelzések szerint. Soros vélhetően ebbe a bizniszbe szeretne beszállni, így érthető az is, hogy miért fektetett be 200 millió dollárt a legalizációba: mert megtérül. Ahhoz, hogy beszálljon az üzletbe, két nagy akadályt kell legyőznie: egyrészt el kell érnie, hogy szövetségi szinten is legalizálják a füvet, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy míg az egyes államokon belül – 3 állam kivételével – legális a marihuána birtoklása, szövetségi szinten nem az. Másrészt azért kell lobbiznia, hogy csökkentsék a marihuánára kivetett adókat, ugyanis aki legálisan akar kereskedni a marihuánával, annak jelenleg – egy szövetségi adójogszabály miatt – 60-90 százaléknyi adót kell befizetnie.

"Orvosi marihuánát" árusító bolt polca Los Angelesben, Kaliforniában.

Fotó: AFP

A Soros körüli droglobbi jelenleg minden követ megmozgat, hogy a központi kormányzat megváltoztassa ezeket a szabályokat. A Soros által pénzelt Hillary Clinton elnökjelöltként megígérte a marihuánára vonatkozó szabályok enyhítését, amennyiben megválasztják. Ám végül Trump került az elnöki székbe, ami keresztülhúzta Soros számításait.

Jelenleg egy Soros kitartottjaiból álló szervezet dolgozik Washington puhításán. Ez a National Cannabis Industry Association (Nemzeti Kannabiszipari Egyesület), amely a marihuánatermesztők egyfajta kamarája és érdekvédelmi szervezete. A szervezet vezetésében számos olyan egykori aktivista vesz részt, akik a Soros által finanszírozott Marijuana Policy Projectben is szerepet vállaltak.

Következmények

Érdekes, hogy a legalizációs hullám betetőzése egybeesik az Egyesült Államok történetének legnagyobb opiáttúladagolási járványával.

Az amerikai droghelyzetet súlyossá teszik az olcsó dizájnerdrogok, amely a drogkartellek válasza a legalizációra. Ezek a szerek az olcsóságuk mellett sokszor legálisak is, hiszen ha a jogalkotók betiltanak egy bizonyos szert, akkor a kémikusok gyorsan átvariálják annak képletét, és máris kész az újabb típusú, legális drog.

A heroin használata szintén riasztó méreteket öltött. A szer alapanyaga főként Afganisztánból származik, ám Mexikó is egyre nagyobb máktermesztő. A heroin terjedése miatt a duplájára nőtt a hepatitis C-vel fertőzöttek száma.

Drogtanya az Egyesült Államokbeli Huntingtonban, Nyugat-Virginia államban. A földön a drog befecskendezéséhez használható felszerelés.

Fotó: AFP

Az opiátok jelentős része teljesen legális forrásból származik: a fájdalomcsillapítókból. Csak 2015-ben mintegy 250 millió receptet váltottak ki, amellyel erős, opiátalapú fájdalomcsillapítót vásároltak. Egy év alatt mintegy 10 milliárd dolláros forgalmat generáltak az opiátalapú fájdalomcsillapítókból.

Míg 2015-ben 52 000 túladagolásos haláleset történt, addig 2016-ban a legóvatosabb becslések szerint is 64 000 ember lelte halálát túladagolás miatt. Soha nem szedett még ennyi áldozatot a drogfüggőség.

Ebben a folyamatban Soros György felelőssége is felmerül. A marihuána melletti agresszív kampányolási technikák, amelyeket ő finanszírozott, átalakították az amerikaiak droghoz való viszonyát. A droglobbi kampányainak célja nem a tájékoztatás, hanem a meggyőzés volt. A közvélemény számára a drog többé már nem valami távoli, függőséget okozó, tudatmódosító szer volt, hanem egy veszélyektől mentesen elpöfékelhető kis zöld növény. A marihuána legalizációjáért folytatott kampányok kedvezőbb fényben tüntették fel a drogokat, elbagatellizálták a függőséget és a káros pszichológiai hatásokat.

Soros súlyos milliókkal finanszírozta a rendkívül ellentmondásos tűcsereprogramokat is. 1997-ben és 1998-ban 1-1 millió dollárt költött csak az amerikai tűcsereprogramokra, az elmúlt évtizedekben azonban ez a pénz dollártízmilliókban mérhető. A gyógyszerekből kinyert opiátokat is sokan tűvel "lövik be" maguknak. Soros évtizedek óta gátlástalanul nyomja a tűcsereprogramok melletti propagandát, miközben a téma rendkívül ellentmondásos: a tanulmányok egy része szerint hasznosak az ilyen programok, a másik részük szerint viszont nincsen számottevő hatásuk sem a fertőzések megállításában, sem a függőség leküzdésében.

OLVASTAD MÁR?

amerika, london, párizs
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Soros termálfürdőzéssel és "Trump-buktatással" piheni ki a brüsszeli fáradalmakat

Soros termálfürdőzéssel és "Trump-buktatással" piheni ki a brüsszeli fáradalmakat

amerika, london, párizs

A múlt hét végén szorgosan dolgozott Soros György, akkor éppen az Európai Parlamentbe látogatott, ahol találkozott kitartottjaival és megszavaztatta a parlamenttel az elképzeléseit. A migráció lezsírozása és a pénzügyi spekuláció egész embert kíván, ezért Soros a hétvégére kímélő programokat válogatott össze és az amerikai liberális elittel Trump megbuktatásán munkálkodott.

Egy furcsa barátság kezdete: Izrael akár Szaúd-Arábiával is összefog Irán ellen

Egy furcsa barátság kezdete: Izrael akár Szaúd-Arábiával is összefog Irán ellen

amerika, london, párizs

Izrael hajlandó együttműködni és megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal - jelentette ki Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.

Ferenc pápa életére törne az Iszlám Állam

A keresztények és a Vatikán elleni fenyegetést, a pápa meggyilkolásának tervét is tartalmazza az az új videó, amelyet interneten terjeszt az Iszlám Állam terrorista szervezet - hozták nyilvánosságra az olasz hatóságok szombaton.

Ettől a Gyurcsány-felkonferálástól a tarkódig szökik fel a szemöldököd

Ettől a Gyurcsány-felkonferálástól a tarkódig szökik fel a szemöldököd

kinyílott a pitypang

Nem gondoltam volna, hogy az "Egy válság vágóképei" című Gyurcsány-felszopásnál van lejjebb. Pedig van, mutatjuk.

Trump még mindig óriásit tud kontrázni Hillaryre

Trump még mindig óriásit tud kontrázni Hillaryre

amerika, london, párizs

Twitteren reagált az amerikai elnök a volt demokrata elnökjelölt vergődésére.

Roskadozik Merkel integrációs kártyavára

Roskadozik Merkel integrációs kártyavára

amerika, london, párizs

Alsó-Szászország tartományban három város is úgy döntött, hogy egy darab migránst sem enged be - még azokat sem, akiknek elfogadták menedékkérelmét.

Lengyelország 10 milliárd dollárnyi amerikai fegyvert vásárolt pénteken

Lengyelország 10 milliárd dollárnyi amerikai fegyvert vásárolt pénteken

amerika, london, párizs

Lengyelország 10,5 milliárd dollár értékben vásárol az USA-tól Patriot rakétaelhárító-rendszereket.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére