Így õrültek meg a világ vezetõi
Sümeghi Lóránt
2016.07.27. 13:58
Az elmúlt hetekben, hónapokban bekövetkezett európai terrorcselekmények igencsak próbára tették a nyugati világ politikusait azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán képesek-e potens módon, vezetõkhöz méltóan reagálni a kihívásokra.
Főként annak kapcsán, hogy a négy terroristából három úgynevezett "menekült" volt, míg a negyedik pedig iráni származással bírt.
A világ tehát megérett a pusztulásra?
Az elmúlt hetekben, hónapokban bekövetkezett európai terrorcselekmények igencsak próbára tették a nyugati világ politikusait azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán képesek-e potens módon, vezetőkhöz méltóan reagálni a kihívásokra.
Vitathatatlan, hogy a politikai kommunikáció - ezen belül különösképpen a válságkommunikáció - legfontosabb ismérvei közé tartozik többek között a kontextus teremtés és az időzítés is. Lévén, hogy a merényletsorozatok elveszik a politikai vezetők időzítéssel kapcsolatos lehetőségeiket, számukra nem marad más, mint a klíma megteremtése, a hallgatóság szóbeli felkészítése és "felfegyverzése".
Csakhogy az elmúlt hónapokban történt tragikus események valamelyest felfedték a magukat vezetőknek aposztrofáló politikusok abszolút gyenge pontjait, miszerint nagy nyomás alatt, sorozatos vészhelyzetek esetén, józan gondolataikat felváltja a meghátrálás és a politikai vákuum jelensége.
Angela Merkel - német kancellár
A németországi vérengzések kapcsán súlyosan megrendült az állampolgárok bizalma a hatóságok erejében. Nem is csoda, hiszen mindössze hét nap leforgása alatt, négy olyan támadás következett be, amely ilyen vagy olyan formában magán hordozta a Közel-Kelet kézjegyét.
Természetesen ezen tragikus támadások után, Európa fő migráns-instruktorának, Merkelnek is nyilatkoznia kellett, hogy mégis hogyan értékeli Németország politikai és nemzetbiztonsági jövőjét.
A Bundesmutti reakciója maga volt az európai, liberális és legfőképpen magatehetetlen gőg kvintesszenciája:
mindenkit meg tudok érteni, aki mostantól szorongva közelít nagyobb csoportosulásokhoz, és az a kérdés jár a fejében, hogy biztonságban vagyok-e?"
Magyarán Angela Merkel megérti, ha a saját országukban félnek és szoronganak a németek. Micsoda vezető, igazi vezéregyéniség, nemde?
A Merkel-féle Németországban a halálfélelem érzetét tehát nem leküzdeni kell, hanem szimplám megérteni és elfogadni.
Manuel Valls - francia miniszterelnök
Franciaország kormányfője sem alkotott maradandót, amikor a 84 halálos áldozatot követelő nizzai vérfürdő után az állampolgárok idegeit próbálta megnyugtatni. Mint ismert, a franciák többszörösen is szenvedő alanyai voltak - és sajnálatos módon, feltehetően lesznek is - a terrortámadásoknak. Kezdve a
- tavaly januári Charlie Hebdo-val kapcsolatos merénylettel,
- a szintén tavalyi, novemberi párizsi mészárlásokon át,
- az idén, júniusban a rendőrparancsok és feleségének leszúrásán keresztül,
- a júliusi nizzai vérfürdővel folytatva,
- egészen a 84 éves pap leszúrásáig.
A megdöbbentő összegzés után egy francia állampolgár jogosan várhatná el, hogy a nép által megválasztott vezető potens módon, választ tudjon adni arra, hogy miként képzeli el az ország jövőjét és milyen stratégiát vizionál a terrorelhárítás hatékonyságának növelésére. Ennek ellenére Manuel Valls a következőképp reagált:
szörnyű kimondani, de változnak az idők és mostantól együtt kell élnünk a terrorizmussal."
Amennyiben a lakosok szemében Manuel Valls a legalkalmasabb személy arra, hogy Franciaországot és a francia népet vezesse, akkor vajon milyen lehet a választópolgárok véleménye szerint egy erre alkalmatlan jelölt?
Barack Obama - amerikai elnök
Miután június 12-én, vasárnap, egy az Iszlám Államra felesküdő dzsihadista több mint ötven személyt likvidált a Pulse nevű homoszexuális bárban, az USA elnöke, Barack Obama elfelejtette megemlíteni a "radikális iszlamista" jelzőt hivatalos sajtótájékoztatóján.
Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy az elmúlt tizenöt év alatt - tehát leszámítva szeptember 11-i terrorcsapást - a radikális muszlimok összesen 94 embert öltek meg az USA-ban. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni a tavalyi San Bernardino-i támadást, ahol 14-en, és a 2009-es Fort Hood-i merényletet, ahol 13-an vesztették életüket.
Ennek ellenére, Barack Hussein Obama bevallottan kerüli a radikális iszlám kifejezést, indoklása szerint azért, mert
mi a fenét érnénk el azzal, ha e támadásokat megbélyegeznénk ezzel a szókapcsolattal? Változtatna ez egyáltalán valamin? [...]Ez nem más, mint egy politikai elterelő hadművelet."
Amíg az Egyesült Államok egyik legnagyobb szövetségese, Európa lényegében a radikális iszlám okozta vérfürdőben fuldokol, addig az amerikai elnök szerint a dolgok nevén nevezése csupán egy politikai értelemben vett elterelő hadművelet.
Ha szerencsénk van, akkor még nem. Ugyanis mind Európában, mint az Egyesült Államokban is akadnak még olyan politikusok, akik józan gondolkodását nem váltotta fel a liberális cselekvésképtelenséggel átitatott politikai vákuum.
Theresa May - brit miniszterelnök
A britek számára sem ismeretlen sajnos a terror. Nemcsak az Ír Republikánus Hadsereg okozta szeparatista merényletek kapcsán, hanem a dzsihadisták által elkövetett 2005-ös, londoni metró- és buszrobbantások által is első kézből tapasztalhatták meg a kíméletlen támadások szörnyűségeit.
Ennek fényében Theresa May konzervatív miniszterelnök a jelenlegi, európai terrorhullámmal összefüggésben megfelelő testtartással közelített a dzsihadista veszélyhez:
egy dolgot muszáj tisztáznunk, hiszen nagyon fontos, hogy mindenki megértse: a terroristák soha nem fognak felettünk győzelmet aratni!"
Érdemes hozzátenni, hogy Theresa May elődje, David Cameron is igencsak erős álláspontot képviselt a globális terrorellenes fellépések kapcsán. Beszédei nem tartalmaztak megalkuvásról, gőgről, vagy tehetetlenségről árulkodó nyomokat.
Orbán Viktor - magyar miniszterelnök
A magyar kormányfő regnálása alatt már több ízben említette a beszédeiben és nyilatkozataiban Európa jelenlegi helyzetét és jövőbeni perspektíváját, melyekben nagy hangsúlyt helyezett a migrációs hullám és a terrorizmus okozta veszélyekre.
Legutóbb a Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában tért ki arra, hogy Európának milyen létfontosságú kérdésekben kellene kijózanodnia:
a bevándorlás rossz és veszélyes; fejleszteni kell a titkosszolgálatokat, illetve fel kell hagyni a demokráciaexporttal."
A kormányfő szerint az utóbbi állítás azért is rendkívül fontos, mert ha stabil viszonyok uralkodnak a Közel-Kelet országaiban, akkor eleve kisebb arra az esély, hogy a gazdasági és politikai okokból Európa felé tartó migránsok és terroristák egyáltalán útnak indulnak.
Beata Szydlo - lengyel kormányfő
A lengyel nemzeti konzervatív kormány nemcsak hosszú idő óta bírálja a német menekültpolitikát és az azzal járó terrorveszélyt, hanem emellett Varsó határozottan elutasítja a menekülteknek az Európai Bizottság által javasolt kvóta szerinti befogadását.
Beata Szydlo ennek okán azonnal számon is kérte Németországon, hogy tisztázza, miféle kaotikus állapotok uralkodnak a "szomszédban":
a lengyel állam kötelessége, hogy magyarázatot, őszinte tájékoztatást követeljen az eseményekkel kapcsolatban, azok ugyanis a közvetlen szomszédságunkban történtek.”
Lengyelország a migrációshullám által kevésbé érintett országok közé tartozik, azonban a kényszerbetelepítéssel kapcsolatos kvóta a lengyel nemzetre is vonatkozna, mely magában hordozná a potenciális terroristák beszivárgását az országba.
Donald Trump - amerikai republikánus elnökjelölt
A Republikánus Párt elnökjelöltjének egyik legerősebb hívószava a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságának növelése. Trump határozott állásfoglalásait Amerika-szerte üdvözölték azok a józan gondolkodású szavazók, akiknek elegük lett abból, hogy állandó célkereszté vált a nemzetük.
Be kell látnunk, hogy a politikai korrektség dogmája megbénítja a válasz lehetőségeinket. Ha nem válunk erőssé és potensebbé, akkor hirtelen arra ébredünk, hogy nem lesz már otthonunk."
- fejtette ki Donald Trump egy pár héttel korábban megtartott sajtótájékoztatón, az Egyesült Államokban.
Tisztán látható, hogy Európában és az Egyesült Államokban is paradigmaváltásra lesz szükség amennyiben a politikai vezetők komolyan le szeretnék küzdeni a terror okozta fenyegetettséget. Azonban kulcsfontosságú, hogy a választópolgárok ráeszméljenek, hogy akadnak olyan vezető pozícióban lévő személyek, akik teljességgel alkalmatlanok feladatukra.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
