Támogatja az Európai Bizottság (EB), hogy minősített többséggel döntsenek bizonyos ügyekben. Szakértők szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tiltakozásuk ellenére is ráerőltethetnének a tagállamokra különböző jogszabályokat, így például az illegális bevándorlók befogadását.

A módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szavazásokon elég lenne, ha a tagállamok 55 százaléka, azaz 28-ból 16 állam támogatna egy adott javaslatot, amennyiben a támogató országok népessége legalább az Európai Unió 65 százalékát kiteszi. Blokkolni akkor lehet a javaslatot, ha legalább négy tagállam ellene van, amennyiben a népességük együttesen eléri az EU 35 százalékát – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.

Az új szabályozást az adópolitikára, energetikai és szociális kérdésekre is kiterjesztenék. Ezekhez eddig egyhangú támogatás kellett. A szakértő szerint a javaslat alapján a magyar választók ellenében is dönthetne az Európai Tanács.

Ez azt jelentené, hogy ha Magyarországnak például lenne valamilyen kifogása, és Németország vagy Franciaország összefogna, kialakítva egy szövetségesi tábort, akkor bizonyos döntéseket ráerőltethetnek Magyarországra, annak ellenére is, hogy azt a magyar választópolgárok és a magyar kormány nem akarja – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Brüsszel minden jel szerint azt akarja elérni, hogy az Európai Unió minél inkább föderatívabb szervezetté váljon, vagyis egyértelműen birodalomépítési törekvései vannak. Ez ellen a magyar kormány már számtalan alkalommal felszólalt, és a magyar álláspontot osztó tagállamok is azt mondják, nem szabad a minősített többségi szavazást minden területre ráerőltetni.

Ezzel ugyanis azt érnék el, hogy számos tagállam, mondjuk a V4-ek, vagy a V4-ek szövetségesi tábora sok kérdésben alulmaradhatna, és a nemzetállami törekvésekkel, az itt élő emberek akaratával szemben hoznának meg számos döntést – magyarázta Deák Dániel.

Az EB indoklása szerint többek közt Nagy-Britannia távozása miatt kell módosítani több uniós jogszabályt, amihez új feltételrendszer kell.

Pócza István, a Századvég vezető elemzője azt kifogásolja, hogy olyan uniós testületek akarják meghatározni Európa jövőjét, amelyek egyre inkább elveszítik az európai állampolgárok bizalmát. Ezért lehet fontos a jövő évi európai parlamenti választás.

Úgy véli, két olyan testület akar beleszólni, és kívánja meghatározni Európa jövőjét, amely nemcsak egy ciklusra, vagy egy évre lenne igaz, hanem a közösség hosszú távú jövőjére terjedne ki. Hozzátette, már jól látszik azonban, hogy az európai állampolgárok egyre inkább veszítik el a hitüket és a támogatottságukat, és várják az európai parlamenti választást, ahol új politikusokat választhatnak meg, akik remélhetőleg jobban képviselik érdekeiket.

Felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a kelet-európai tagállamok mellett egyre több nyugat-európai ország állampolgárai ragaszkodnak ahhoz, hogy minél több kérdésben maguk dönthessenek a nemzetállamok.