Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkanikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan lecsökkent.

A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy a térség kőkorszaki emberei nem csak túlélték a katasztrófát, de azt követően "virágzott" is az élet településeiken.

Egy nemzetközi kutatócsoport végzett feltárásokat a Dél-Afrika déli partvidékének két helyszínén. A leletek alapján ebben a térségben a vulkánkitörés előtt és után is volt emberi tevékenység. A kutatás megerősítette a korábbi, a Malawi-tó fenekén folytatott vizsgálat eredményét, amely nem találta a nyomát a globális klímakatasztrófának.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzője, Curtis Marean rámutatott, hogy a kutatás révén sikerült valódi válaszokat találni a Toba vulkán kitörésével kapcsolatos kérdésekre. A katasztrófa hatása Afrikában számított igazán – emlékeztetett a tudós.

A tanulmány szerint a kutatók a dél-afrikai ásatásokon apró, vulkáni tevékenységből származó üvegszemcséket találtak az üledékes talajban. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a szilánkok egyeznek a 9 ezer kilométerrel távolabb fekvő Toba-kráternél talált szilánkokkal. Úgy tűnik, először sikerült a forrásától ilyen távol azonosítani vulkánkitörés maradványát. A hatalmas távolság szintén az óriási erejű kitörésre utal.

Marean szerint erős bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy a vizsgált kőkorszaki települések túlélték a vulkánkitörést. Archeológiai módszerekkel nehéz megbecsülni, hogyan nőtt vagy csökkent a korszakban egy adott település népessége, azt azonban meg lehet mondani, hogy milyen intenzitással használták a területet az emberek – mondta. A kutatók ételkészítésből származó kagylómaradványokat és szerszámkészítésből származó kőlemezeket is találtak.

A Toba kitörése után az emberi tevékenység megnőtt. Nagyobb embercsoportok éltek vagy tartózkodtak hosszabb ideig a területen" – jelentette ki a tudós.

A kutatás eredményeit egy új technika alapozta meg, amellyel pontosan meg tudták állapítani az üvegszilánkok korát. Marean elmondta: arra biztatnak más kutatókat is, hogy használjanak hasonló módszereket az afrikai régészeti helyszíneken, s így kiderül majd, hogy más populációk is erősödtek-e a Toba kitörése után.