Így borult fel Európa politikai egyensúlya
Horváth József György
2016.03.10. 17:38
Európa-szerte egyre népszerûbbek a bevándorlást ellenzõ, elitellenes protesztpártok. Fokozódó támogatottságukat leginkább annak köszönhetik, hogy a legtöbb kormánypárt bevándorlási válságra adott válasza teljesen szembement a társadalmi elvárásokkal. Ma már az európaiak ötöde protesztpártokkal szimpatizál.
A bevándorlási válság kezdete óta az európai államok politikai palettájának jobb- és baloldalán egyaránt megerősödtek az elitellenes protesztpártok"
- írja a Nézőpont Intézet csütörtöki elemzésében, melyet az európai közvélemény-kutatási eredmények alapján összesített.
Protesztpártok: találhatóak köztük baloldali és jobboldali radikális, illetve populista pártok is. Közülük a jobboldali politikai erők jellemzően bevándorlásellenes és euroszkeptikus attitűddel bírnak, míg a baloldaliak zömmel újonnan alakított radikális baloldali és anti-kapitalista pártok.
Az elemzés alapján egyértelműen kimutatható a bevándorlásellenes politikai erők az elmúlt egy év során Ausztriában, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban és Szlovákiában is stabilizálták pozícióikat vagy tovább erősödtek.
Az osztrák bevándorlásellenes Szabadságpárt 2013 óta 11 százalékponttal növelte támogatottságát; a bevándorlást ellenző Dán Néppárt már megelőzte a kormányzó liberális pártot; Hollandiában a kormánykoalíciós pártok támogatottsága két százalékkal marad el a migrációellenes Szabadságpárttól. Bevándorlásellenes retorikájuk miatt egyre népszerűbbek a protesztpártok Olaszországban, Svédországban és Németországban is.
A baloldali protesztpártokkal is számolva ma már közel 60 millió főre tehető az EU-tagállamokban protesztpártokat támogatók száma. Ez az európai választók egyötödét jelenti. A számadat ráadásul közel 6 millióval több a bevándorlási válság előtti, tavaly februári időszakhoz képest. Ez a szám meghaladja például Szlovákia teljes lakosságszámát.
A Nézőpont elemzése szerint a protesztpártok megerősödését elsősorban két tényező okozta: a hatásait máig éreztető gazdasági válság még le sem zárult, az Európai Unió máris szembetalálta magát a bevándorlási krízissel; másrészt, az európai hatalmi pozíciók többségét birtokló hagyományos nyugati elitpártok véleménye egyre távolabb került a társadalmi elvárásoktól.
Az elitpártok szembefordulása a társadalom elvárásaival leginkább a bevándorlás-ügyben érzékelhető.
A politikai vezetők sok esetben ideologikus megközelítést alkalmazva a bevándorlók szempontjait helyezik előtérbe, míg az átlagpolgárok a migrációs nyomás mérséklését, illetve megszüntetését várják el.
A protesztpártok erősödését a közvélemény-kutatási adatokon túl már választási eredmények is visszaigazolják. Finnországban tavaly áprilisban kormányzati tényezővé vált a Finnek Pártja, Franciaországban pedig a Nemzeti Front nyerte a novemberi regionális választás első fordulóját. Emellett már a lengyel és a szlovák parlamentbe is jutottak be protesztpártok, a március 13-i baden-württembergi, rajna-vidék-pfalzi és szász-anhalti tartományi választás pedig a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) megerősödését hozhatja Németországban.
Az európai politika szempontjából továbbra is kulcsfontosságú kérdés, hogy képes-e változni a hagyományos politikai elit"
- írja a Nézőpont.
"Ellenkező esetben ugyanis a következő évek nemzeti választásain tovább erősödhetnek a protesztpártok, alapvetően veszélyeztetve a hagyományos politikai erők pozícióit. Ehhez mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan valóságalapú politizálást folytassanak és a reálpolitika jegyében lépjenek fel, például a bevándorlási válság kezelésében. Dánia, Svédország, Ausztria és Franciaország vezetése már változtatott az ország bevándorlás-politikáján, míg Németországban a fordulatot a tartományi választás Merkel kancellárra nézve esetleg lehangoló eredménye hozhatja meg."
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
