A svéd bevándorlásügyi miniszter szerint a 2018-as választásokig több bevándorlót kell aktivizálni a politikai életben, mert ez a választásokra is befolyással lehet. 

Európa-szerte egyre több ország ismeri fel azt a tényt, hogy a bevándorlók bizony hatással vannak a politikára. Ezt láthatjuk például Ausztriában, ahol a szavazásra jogosult bevándorlók csoportja mintegy ötszázezerre tehető, amelyet semmiképp sem hagyhatnak figyelmen kívül a pártok a választási kampány során. 

Most pedig Svédország is kénytelen foglalkozni a bevándorlókkal, hiszen a skandináv ország 2018-ban választ. 

Tudni kell azt, hogy Svédországban a legmagasabb a szavazáson résztvevők aránya, ám a részvétel tekintetében mégis óriási különbség van az őslakos svédek és a bevándorlók között: míg a svédek 90 százaléka él szavazati jogával, addig a bevándorlóknál ez mindössze 75 százalék. 

Főleg az Európán kívülről érkező bevándorlókra igaz ez, ami pedig a jelenleg is kormányzó szociáldemokratáknak és zöldeknek kedvez (a szociáldemokrata párt jelenleg 113 ülést birtokol a Riksdagban, a velük koalícióban lévő zöldek pedig huszonötöt).

A bevándorlásügyi miniszter szerint ugyanakkor a külföldi születésű lakosság „alulreprezentált” a svéd parlamentben: a legutóbbi választáson a parlamentbe bejutó külföldi származású képviselők aránya nyolc százalék, ám a szavazásra jogosult külföldiek aránya tizenkét százalék. 

Továbbá mintegy 250 000 embert fogadott be Svédország a migrációs válság alatt, ezzel mintegy 10 millió főre duzzasztva a skandináv állam lakosságát. Várhatóan tehát a szociáldemokraták a „menekültek” felé fognak nyitni választási kampányuk során. Ezzel egyébként hasonló cipőben járnak, mint a német SPD: Schulzék a németországi török kisebbség szavazataira számítottak, mivel rengeteg török gondolta úgy, hogy nem fog szavazni, ezért igen elkeserítő eredménnyel zárták a német választásokat a szociáldemokraták.