Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
kétharmad
 
 
 
 

Így állt talpra Magyarország az elmúlt 8 évben

2018. április 7. 13:15

A Mandiner összeszedte az elmúlt nyolc év legfontosabb gazdaságpolitikai trendfordulóit. Ezeknek köszönhetően Magyarországnak sikerült kitörnie a két évtizedes kudarcok sorozatából. A sokak által csak "unortodox gazdaságpolitikai felfogást" ma már a nemzetközi szakmai közvélemény is elismeri. Hogy miért számít hatalmas sikernek az elmúlt nyolc év? Azért, mert a 2008-as válság hazánkat még súlyosabban érintette, mint a szomszédainkat, s mert Magyarországon a baloldali kormányzat egy saját belső válságot idézett elő már 2006-ra, ami miatt hazánkra duplán hatott a 2008-as összeomlás.

#1 - Az államadósság csökkentése

2010-ig az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság, így a magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához.

Ehelyett a magyar államadósság 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.

Az elmúlt években tapasztalt csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a költségvetés hiánya 7 éve nem emelkedett az uniós hiánycél, azaz 3 százalék fölé.

#2 - Megszűnőben van a devizaadósság

2010 előtt a hazai gazdaságpolitika a külföldi tulajdonú bankrendszerrel karöltve devizában adósították el a magyar háztartásokat, a cégeket és a magyar államot.

A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé. 

A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között azonban megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít. A háztartások mellett a magyar állam is devizában adósodott el 2010 előtt, a második és a harmadik Orbán-kormány gazdasági intézkedéseinek köszönhetően azonban ez átkonvertálódott hazai valutára, így növekedett a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség.

#3 - Van elég devizatartaléka

A devizatartalék szintén azért fontos, hogy az ország megfelelően tudjon reagálni a külső sokkhatásokra. A gazdaságpolitikában van egy erre szánt mutató (Greenspan-Guidotti mutató), amely azt mutatja, hogy egy adott államnak mekkora az ellenállóképessége a devizatartalék függvényében. Ha a külső finanszírozás leáll, akkor a devizatartalékból kell biztosítani a lejáró külső adósság visszafizetését.

Ha a mutatószám 1 feletti értéket vesz fel, az pozitív az ország szempontjából. 2006 és 2010 között ez a szám egyszer sem érte el a kívánt szintet, vagyis nem volt kellő tartalék a rendszerben. 2011 után azonban végig 1 felett volt Magyarország Greenspan-Guidotti mutatója.

#4 - Egy átlagos magyar középvállalat kevesebbet adózik, mint a többi V4-es országban

A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelországban már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként az IMF mentőcsomagjára kényszerült.

Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után. Mára Magyarországon az adóterhelés jelenleg 39,1 százalékos a korábbi 57 százalék helyett, egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben.

Cél, hogy a cégek terhei tovább csökkenjenek.

György László: "Ilyen gondolattal, hogy féltudású magyar elit irányítja az országot, nem lehet mit kezdeni"

#5 - A munkaerőt is támogatja a gazdaságpolitika

Míg az átlagbéren tízezer forintos emelés esetén az állam elvont 7200 forintot 2010 előtt, 2018-ban már csak 4300-at, és a cél, hogy a következő négy évben ez az összeg jóval 4000 alá csökkenjen.

A marginális adó [ez azt mutatja, ha egységnyivel emelkedik egy munkavállaló teljes bérköltsége, akkor abból a munkaadónak és a munkavállalónak összesen hány forintot kell a közterhek megfizetésére fordítania – a szerk.] ezzel 72 százalékról 43 százalékra csökkent (családi adókedvezmények figyelembevételével).

A többi visegrádi ország 2010 előtt csak legrosszabb esetben vonta el a béremelés felét. Nem csoda, hogy régiós versenytársaink könnyebben átvészelték a 2008-as válságot, míg Magyarország sokszorosan egyensúlytalan gazdasággá vált.

#6 - 750 ezer új munkahely 20 év stagnálás után

A rendszerváltáskor 1,5 millió munkahely szűnt meg Magyarországon, a hibás átállást pedig egészen 2010-ig nem sikerült kijavítani.

Az 1987-es 5 millió 371 ezer fős foglalkoztatási szintről 1996-ra 3 millió 778 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, majd 2006-ra 3 millió 930 ezer főre bővült, hogy 2010-ben újra 3 millió 781 ezer főre csökkenjen. Ez a kétezres évek legalacsonyabb, 44,8 százalékos foglalkoztatási rátáját jelentette, amelyet 2017-re 59,3 százalékos, a kilencvenes évek óta sosem látott magasságba sikerült emelni. 2018-ban a foglalkoztatottak száma akár 4 és fél millió főre is növekedhet, ezzel a két évtizeden keresztül elképzelhetetlennek számító teljes foglalkoztatás megvalósul.

A munkahelyek többségét a piac hozta létre.

#7 - Rég nem látott reálbér-emelkedés

A munka és a munkáltatók terheinek csökkentése, a válságkezelés után beinduló gazdasági növekedés és a 2010 előtti tendencia megfordítása, melynek értelmében a munkavállalók részesedése a megtermelt jövedelemből fokozatosan csökkent, lehetővé tette a fizetések emelését.

A teljes foglalkoztatás gazdaságpolitikai célja 1990 óta nem látott bérnövekedést hozott, mivel drasztikusan csökkentette a munkanélküliek segélyeken gyámolított tartalékseregét. Így a munkaerő alkuereje a piacon nőtt. A nettó reálbérek öt éve megtorpanás nélkül nőnek.

Míg 2002 és 2010 között mindössze 13 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek, 2010-től 2017 végéig családi adókedvezményekkel számítva 36 százalék volt az emelkedés, ami 2018 végére elérheti a 48 százalékot.

A minimálbér bruttó összege 2010 óta 88, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal nőtt, ez a gazdaság fehéredését és a termelékenység javulását is nagyban támogatja majd.

#8 - Több gyermek születik (de még nem elég)

A népességcsökkenés megállításához szükséges demográfiai fordulat első lépéseit a kilencvenes évek hanyatlása és a kétezres évek stagnálása után 2010 után sikerült megalapozni. 2012-re emelkedett a termékenységi arány (ez megmutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik), hogy aztán folytatódó növekedés után elérje az 1,53-as értéket, ami már közelíti az 1995-ös számot.

#9 - A hazai és a külföldi tulajdon arányában bekövetkező fordulat

Míg 2002 és 2010 között az állam működő vagyona GDP-arányosan 27 százalékponttal csökkent, addig 2010 és 2018 között – zömében az 1994 és 1998 között elhibázottan külföldi kézre játszott közműcégek és banki tulajdonhányadok visszavásárlásával – 5 százalékponttal nőtt.

Végre magyar kézben vannak azok a közműcégek, amelyek a világ minden pontján nemzeti tulajdonban vannak, és a bankrendszer 80:20-as külföldi: hazai aránya is 50:50-re módosult. Látható azonban, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben külföldi tulajdonba lehet juttatni a működő vagyont, mint visszaépíteni azt.

OLVASTAD MÁR?

kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Finnek kipipálva, nyert a magyar válogatott

Finnek kipipálva, nyert a magyar válogatott

hajrá, magyarok!

A magyar válogatott Finnország ellen zárta a Nemzetek Ligája C divíziójának 2. csoportjában a küzdelmeket. Győzelemmel!

Most már politikai lúzerképzést is kaphatsz Vona Gábortól

Most már politikai lúzerképzést is kaphatsz Vona Gábortól

kinyílott a pitypang

A Jobbik egykori bukott elnöke, Vona Gábor politikai tanfolyamot tart december 8-án.

Szanaszét hazudják a vörös terrort a balos történészek

Szanaszét hazudják a vörös terrort a balos történészek

kinyílott a pitypang

Vörös terror. Ha kell, ha nem: jobbról és balról is ugranak a témára. Most épp a baloldali történetírás ragadta meg az alkalmat, hogy egy történelemhamisítással felérő mosdatást vigyen véghez Szamuely Tiborék "munkássága" kapcsán. Felkészül a jobboldal.

Merkel ellenfele sincs kibékülve az ENSZ globális migrációs csomagjával

Miután a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Szász-Anhalt tartományi szervezete elutasította az ENSZ globális migrációs csomagját a hét végi kongresszusán és felszólította a szövetségi kormányt, megszólalt a leköszönő CDU-elnök lehetséges utódja, Jens Spahn is.

Merkelnél bujkált Macron, majd programot hirdetett

Merkelnél bujkált Macron, majd programot hirdetett

amerika, london, párizs

Miközben Franciaországban polgárháborús állapotok uralkodnak, addig a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron Németországban pitizett a német kancellárnál, Angela Merkelnél.

Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön

Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön

amerika, london, párizs

Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.

Mozgalmat indított a hazug polgármester

Mozgalmat indított a hazug polgármester

kinyílott a pitypang

Márki-Zay Péter, aki azzal vétette magát észre, hogy két orbitális hazugsággal szállt be a hódmezővásárhelyi kampányba, most mozgalmat alapított egy csapatnyi értelmiségivel. Végre egy új, "független" mozgalom, amely az EU-s és az önkormányzati választáson is darálja az ellenzéki pártokat az összefogás-mantrával.

Trump Soros migránsairól: ha valóban utálják az országokat, ahonnan jöttek, miért lengetik a zászlóikat?

Trump Soros migránsairól: ha valóban utálják az országokat, ahonnan jöttek, miért lengetik a zászlóikat?

amerika, london, párizs

Az USA felé tartó migránskaraván tagjai elvileg azért indultak útnak, mert félnek saját hazájukban élni, mégis milyen büszkén lengetik nemzetük zászlóit - írta Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére