Igazán szórakoztató, ahogyan az amerikai külügy vergõdik
Sümeghi Lóránt
2016.12.07. 13:58
A liberális hisztériakeltés ellenére le kell szögezni: a Mark Toner helyettes külügyi szóvivõ által jóváhagyott közleményt - amely a röszkei terrorista ítéletét bírálja -, nemhogy nem kell komolyan venni, hanem egyenesen ki kell nevetni.
Köztudott, hogy már nagyon az utolsókat rúgja a nemzetközi "demokráciaexportra" szakosodott amerikai Demokrata Párt.
Donald Trump megválasztott republikánus elnök január végi eljöveteléig – és még kevéske időre az utánig –, azonban még sok víz le fog folyni a Dunán. Így a legfrissebb amerikai külügyi hisztéria után is érdemes még további, hasonló jellegű szoft hadviselésre számítania Magyarországnak az Egyesült Államok jóvoltából.
Mint ismert, tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Törvényszék első fokon a röszkei közúti átkelőnél tavaly ősszel történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt, Cipruson élő szír férfit. Egy héttel ezelőtt a bíróság a vádlottat a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. Továbbá a szabadságvesztés mellett a törvényszék a férfit végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és arról is döntött, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A liberális álcivil szervezeteket leszámítva, a magyar emberek többségének elméjében máig élnek azok a képsorok, melyekben több száz "menekült" kövekkel, palackokkal és égő szeméttel kezdte el dobálni szeptember 16-án, a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely magyar oldalára kivezényelt rendőri egységeket.
Az összecsapásokban mintegy húsz magyar rendőr sérült meg. A kaotikus zavargások közepette a hatóságok – nem meglepő módon – nem tudtak érdemben azonosítani, majd kiemelni minden egyes zavargót, hiszen egyrészt többnyire szerb fennhatóságú területen zajlott a migránsok rendbontása, másrészt pedig a névtelen, tucatnyi Ahmed közül nem volt egyszerű kiszűrni, hogy ki az autentikus, és ki nem.
Ennek ellenére a magyar hatóságok mégis sikeresen beazonosították, majd elfogták az egyik hangadót, aki nemcsak azzal biztatta erőszakra a tömeget, hogy megafonba beszélt, hanem a kordont rázta, háromszor tárgyakkal dobálta a rendőrsorfalat, majd a káosz közepette illegálisan Magyarország területére lépett.
A Btk. értelmében tehát Ahmed H. röszkei zavargó terrorcselekményt követett el, hiszen az állami szerv kényszerítése céljából erőszakos bűncselekményt hajtott végre. Magyarán a rendőrséget arra kényszerítette, hogy engedjék be Magyarországra a szerb határon összegyűlt tömeget.
Csakhogy amióta Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata megváltozni látszik Donald Trump jövőbeni elnöksége révén, a jelenlegi Obama-adminisztráció mindenáron ki szeretné üríteni a "demokráciaexport" nevű puskába tárazott töltényeit.
Furcsamód, nekünk magyaroknak, ezt az amerikai találmányt sem kell bemutatni, amióta kiderült, hogy az amerikai kitiltási botrány nemcsak egy ordas nagy hazugság volt, hanem súlyos kormányzati visszaélésekre mutatott rá, amelyek az amerikai hírszerzés az USA külügyminisztériuma között húzódik.
Ezen történések fényében a mai, külügyi közleményben bujtatott újabb zavarkeltés az amerikaiak részéről már sokkal inkább a komédia műfajához hasonlít, mintsem a komoly, érdemi hadviselésről.
Mint ismert, Mark Toner helyettes külügyi szóvivő írta alá azt a mai rövid közleményt, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott ki a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt Ahmed H. ügyében. Az amerikai külügyi közlemény megjegyzi, sürgetik a magyar kormányt, hogy
független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson"
a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét. Továbbra is szoros figyelemmel kísérjük majd az ügyet – fenyegetőzik az USA külügyminisztériuma.
Hogy mióta szerepel az amerikai terrorelhárítás praxisában az a direktíva, miszerint független, civil társadalmi csoportok bevonásával vizsgálják meg a terrorgyanús személyek ügyet, nagy kérdés.
Emlékezzünk csak vissza, az amerikaiak által működtetett guantanamói fogolytábor pontosan annak érdekében került a Guantánamói-öbölben található Kuba déli részére, mert ebben a térségben már nem érvényesek az amerikai törvények. Sőt, még az amerikai alkotmány is csak közvetetten, a katonai szabályzatokon keresztül tudja rendszabályozni az ott történő eseményeket. Így sok esetben az oda kerülő terrorgyanús személyeket vádemelés nélkül, esetenként statáriális módon megkínozhatnak – amelyet tilt a nemzetközi jog –, és fogva is tarthatnak.
Természetesen vitatható, hogy ez az eljárástechnika valójában kimeríti-e a leghatékonyabb terrorelhárítási gyakorlat fogalmát, ugyanis számtalan neves honvédelemmel és pszichológiával foglalkozó kutató hangsúlyozta már, hogy a kínzás esetében gyakran olyan bűnök és információk megvallására is sor kerül, amelyek félrevezetőek és hamisak.
Ennek ellenére, egyetlen olyan esetről sem tájékoztatta az Egyesült Államok a világot, amelynek kapcsán – ahogyan ők fogalmaztak – "független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytattak" volna egyetlen guantanamói fogvatartottal kapcsolatban.
A leghírhedtebb, ám meg nem erősített gauntanamói kínzások közé tartozott a végbélen keresztül felvezetett etetés módszere, a jeges vizes fürdetés, a pelenkázás, a vizes vallatás, a fehér szoba alkalmazása és az alvás megvonás.
Ennek fényében a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnökének, Menczer Tamásnak a válasza, miszerint "felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál" teljes mértékben helytálló. Mi több, a magyar Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata is kellőképpen határozott, amely kifejti, hogy
Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába."
Végezetül Menczer Tamás Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnökének a szavaival élve valóban kijelenthető, furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába.
Hozzátennénk, lehet, hogy ez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az, sőt itt nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
