Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Horváth Zsófia: "A PC egy saját maga farkába harapó kígyó"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. május 10. 12:28

Rendhagyó beszélgetés a Mindset Pszichológia fiatal szakújságírójával, Horváth Zsófiával a PC-radikalizmusról és az elfelejtett középről, Trump győzelméről és a szókimondás erejéről, a politikai manipulációról és az énvédő mechanizmusokról és arról, hogy vajon mi van akkor, ha "a liberálisok elülső cinguláris kérge fejlettebb, mint a konzervatívoké"

Ha tudom, hogy egy liberális inkább a tényekre és az adatokra figyel, akkor inkább ilyen kampányt csinálok”

GFG: Bár a politikai pszichológia mint tudomány állításai figyelmet követelnek maguknak, de azért alkalomadtán a megfogalmazott tézisek enyhén szólva is vitathatóak, illetve ütköznek a józan ésszel, gondolok itt a konzervatív és liberális gondolkodás különbségeit tárgyaló cikkedre.

Horváth Zsófia a liberális és konzervatív gondolkodás különbségeiről:

Több, a liberálisok és konzervatívok gondolkodásának különbségeit vizsgáló, neurológiai kutatás is született az elmúlt években. Az eredmények alapján azt már biztosan tudjuk, hogy valóban van különbség az ellentétes politikai oldalakon állók agyi struktúráiban.

Dr. Ryota Kanai és munkatársai azt találták, a liberálisok elülső cinguláris kérge fejlettebb, mint a konzervatívoké.  Ennek az agyi területnek több funkciója közül az egyik a viselkedésünk irányítása úgy, hogy szabályozza az ösztönös impulzusaink és a valódi szándékaink ütközéséből eredő konfliktusokat. A politikai kérdések esetén a liberálisok ezért kevésbé reagálhatnak ösztönszerűen, inkább érzékenyebben közelítik meg azokat.

A „konzervatív agy” amygdalája átlagosnál nagyobbnak tűnt. Ez a mandula formájú szerv, a limbikus rendszer része, az érzelmi reakciók feldolgozásában és a félelem alapú tanulásban van szerepe. Ez arra enged következtetni, hogy a konzervatívok viselkedése inkább félelem- és jutalom vezérelt.

Schreiber egy kutatásában magukat republikánusnak és demokratának vallott csoportokat vizsgált. Különböző kártyajátékok közben MRI-vel vizsgálta agyi működésüket. Vizsgálatából kiderül, hogy kockázatos helyzetekben a konzervatívok amygdalája magasabb hatásfokon működik, mint a liberálisoké. Ebből láthatjuk, a republikánusok döntéshozatalaiban nagyobb szerepet játszanak az érzelmeik, és érzékenyebbek az érzelem alapú ingerekre.


http://mindset.co.hu/piros-es-bal-felteke-avagy-a-partpreferencia-neuropszichologiaja/

Horváth: Ezt a cikkemet keményen kritizálták, hogy vajon nem meredek-e azt állítani, hogy a konzervatívok inkább érzelmeikre hallgatva döntenek, míg a liberálisok inkább a tényekre figyelnek. Én erre azt mondom, hogy lehet erre azt mondani, hogy ez jó vagy rossz, de ez egy kutatás, ráadásul egy ellenőrzött, megismételt, agyi képalkotó eljárásokon alapuló kutatás, és ezek a következtetések jöttek ki a vizsgálatból. Talán inkább azon kellene gondolkodni, hogy tudjuk felhasználni ezeket az eredményeket például egy kampány során. Ha tudom, hogy egy liberális inkább a tényekre és az adatokra figyel, akkor inkább ilyen kampányt csinálok. A konzervatív meg a sajátnak gondolt értékekre figyel jobban, ezt akarja kihallani a politikai szövegekből.

Fűrész: A kutatások zömének érdekes módon pejoratív következtetése van a konzervatívokra nézve. Azt állítják, hogy a konzervatívok vagy hülyék, vagy túlságosan is érzelemvezéreltek és vonzódnak az autoriter eszmék iránt, szemben a liberálisokkal, akik nyitottabbak és racionálisabbak. Az evolúciós pszichológiával foglalkozó, Jonathan Haidt New York-i professzor viszont érdekes módon azt találta, hogy a liberálisok morális gondolkodása kevésbé komplex, míg ezzel szemben a konzervatívok – a Haidt által beazonosított öt alapvető morális dimenzióra vetítve – egyszerre három-négy morális dimenzióban képesek értelmezni az életüket.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: Sőt, olyan kutatások is vannak – erről írtunk is a 888-on –, hogy a konzervatívok legalább olyan mocskosan szeretik a szexet, mint a liberálisok (nevetés). Ez is egy kutatás. Nincs-e hatalma és egyben felelőssége a tudománynak, legyen az akár a pszichológia tudománya, amikor szelektív eredményeivel előáll, és azt mondja: ezt mondja a tudomány. Például a pszichológia mint tudomány nem elfogult-e – politikusan fogalmazok – a liberális előfeltevésekkel kapcsolatban?

Horváth: Ha az lenne, az rossz lenne. Én azt gondolom, hogy a tudományban nincs helye ideológiáknak. Az egy érdekes kérdés, hogy a kutató ideológiai beállítódása befolyásolja-e, hogy a végén milyen eredmény jön ki. Ha azért mondja, hogy a konzervatívok nem tudnak logikusan gondolkodni, az érzelmeik elviszik őket, mert bezzeg a liberálisok. Akkor az baj.

GFG: Te arról írtál, hogy a konzervatívok félelemorientáltak.

Horváth: Ezt a következtetést egy agyi képalkotó eljárás segítségével egy rizikós döntési helyzetben vonták le, mert azt látták, hogy az amygdalájuk azon az oldalon aktívabb ebben a helyzetben, ami ezért felel. Ráadásul ez nem az egyénekre vonatkozik, hanem csoportbeli különbségeket világít meg. Ezen kívül a környezetnek is komoly szerepe van, nem beszélve az agyi plaszticitásról. Egyáltalán nem determinált az, hogy liberális vagy konzervatív leszek a születésemtől fogva, hiszen mindenféle inger ér, ami formálja a gondolkodásomat

GFG: Nem beszélve arról, ha hazudok. A kutatás előtt azt mondom, hogy liberális vagyok, miközben...

Horváth: Aki pszichológiával akar foglalkozni, annak állandóan késznek kell lennie arra, hogy kételkedjen. A másik fontos dolog, amit megtanulunk a képzésünk során, hogy nem szabad általánosítani. Ha leírom egy kutatás eredményeit, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy hányszor ellenőriztem azt, mennyire steril környezetben vizsgáltam, vannak-e más eredmények, egyáltalán milyen mintából merítettem, tehát sok összetevős ez, az egyéni különbségekről nem is beszélve. Abban azért bízunk, hogy aki részt vesz egy kutatásban, az nem hazudik – sokszor egyébként ez ki is derülne.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A PC egy saját maga farkába harapó kígyó”

GFG: Szerinted milyen személyiség boldogul a politikában?

Horváth: Aki tűri a médianyilvánosságot, elbírja, hogy ismert és folyamatosan a középpontban van. Nem mondom, hogy nárcisztikus, de lehet, hogy vannak ilyen vonásai.

GFG: Másként fogalmazva: mit gondolsz a politikáról, milyen a politika világa?

Horváth: Aki politikára adja a fejét, annak nagy fokú érzékenységgel kell bírnia a társadalmi kérdések iránt, illetve a politikában sem árt a kételkedés, hogy ne higgyünk el mindig mindent. Különben szélsőségekbe lehet csúszni. A szélsőség pedig nem jó, mert az egyik szélsőség kiváltja a másik szélsőséget.

GFG: Biztos, hogy egyértelműen rossz dolog a szélsőségesség? Elvinni egy helyzetet a szélső pontjáig, például elkezdek veled ordibálni, ez téged kibillent és őszinte leszel. Akkor ez most jó vagy rossz?

Horváth: Ha elkezdesz velem ordibálni, az abúzus.

GFG: Gondoltam, hogy valami olyasmi, amit nem értek és a-val fog kezdődni (nevetés).

Horváth: Szóbeli bántalmazás. Te szélsőségekben gondolkodsz.

GFG: A szélsőséges pontokon következik be az áttörés, ami kimozdítja a megmerevedett helyzeteket. Ez mozgatja a történelmet. A szélsőséges helyzetek teremtik meg a lehetőséget a társadalmi változásokra. 100 évvel ezelőtt az is szélsőség lett volna, hogy egy fiatal pszichológusnő ül egy szerkesztőségben és interjút ad.

Horváth: Ezzel egyetértek, valószínűleg ez így is van. Egyébként nyilván, ha kilépsz a komfortzónádból, akkor történni fog valami. Nem gondolom tehát, hogy a szélsőségesség mindig rossz, mert az megint csak egy szélsőséges gondolat lenne.

GFG: Ami pedig rossz a te érvelésed szerint.

Horváth: Persze, ugyanakkor minden rosszban valami jó. A szélsőséges helyzetek, például a háborúk révén előrébb jutott az orvostudomány. Azzal a gondolattal értek egyet, hogy a szélsőség hosszú távon változást okozhat, de nem feltétlenül jó az adott pillanatban, és mindenképpen áldozatokat követel. Én mindenesetre nem tudom megmondani, hogy mi a jó, de azt sem, hogy mi a rossz. Mert ez is szélsőség volna. Itt egyéni különbségek vannak. Például én hiszek abban, hogy a PC alapgondolata, hogy ne becsméreljük egymást, az jó, de hogy korlátozzuk egymás gondolatait, az már rossz, az a PC túlhajtása.

Ketipisz: Hogyan vált szélsőséges törekvéssé a PC?

Horváth: Azzal, hogy több mindenre mondják azt, hogy oké, ez belefér, ez elfogadható, azzal egyúttal mennek is tovább, kijjebb tolják a határokat...

GFG: A PC esetében nem fordított logikáról van szó, hogy ez már nem fér bele, és ez sem fér bele, és akkor már ez sem fér bele?

Horváth: A PC egy saját maga farkába harapó kígyó, azzal, hogy azt mondja toleráns. Elfogadom XY-t olyannak, amilyen. Mert például semlegesneművé műtött űrlény szeretne lenni, hát akkor ok. De ha én erre azt mondom, „hogy néz ez már ki, ez már nem emberi”, akkor velem meg intoleráns lesz, az én elítélő véleményem számára már nem lesz tolerálható. Tehát csak azt hazudja magáról, hogy toleráns, és ezzel saját magának mond ellent. Akárcsak a kígyó, aki a saját farkába harap.

Fotó: Kozma Zsuzsi

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Katasztrofális a svéd határvédelem

Katasztrofális a svéd határvédelem

amerika, london, párizs

Egy, a választásokig visszatartott jelentés szerint katasztrofális az, ami jelenleg Svédország határain zajlik.

Juncker helyére pályázik a bukott osztrák kancellár

Juncker helyére pályázik a bukott osztrák kancellár

amerika, london, párizs

Visszavonul az osztrák belpolitikától Christian Kern, mivel a szociáldemokraták színeiben kíván elindulni a jövő évi EP-választásokon.

"Orbán az, aki megvédi a nemzeti szuverenitást"

"Orbán az, aki megvédi a nemzeti szuverenitást"

kétharmad

Nem sokkal azután, hogy az Európai Parlamentben elfogadták a Soros-Sargentini-jelentést, Nadine Morano francia jobboldali politikus kitett egy posztot az Instagram-oldalára, melyben hosszasan méltatta a magyar miniszterelnököt, amiért megvédi a nemzeti szuverenitást.

Nem hagyja szó nélkül a Soros-Sargentini-jelentés hazugságait a kormány

Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt világossá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul, és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható ma.

Hé, EU! Lógtok egy csomó pénzzel!

Hé, EU! Lógtok egy csomó pénzzel!

kétharmad

Brüsszel "elfelejtette" elküldeni azt a pénzt, amelyet a magyar határvédelemre szántak.

Agyrém: abortuszellenes kiállása miatt akarják megbuktatni a finn külügyminisztert

Agyrém: abortuszellenes kiállása miatt akarják megbuktatni a finn külügyminisztert

amerika, london, párizs

Úgy tűnik, hogy a haladó Finnországban a lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillet, kivéve azt, aki katolikus meggyőződése alapján elutasítja a magzatgyilkosságokat.

"Radikális ideológia húzódik a Sargentini-jelentés hátterében"

A Sargentini-jelentés hátterében egy olyan radikális ideológia húzódik meg, amelyet uniós politikai nyomásgyakorlással akarnak érvényesíteni, s amelynek célja a régi európai nemzeti identitások felbomlasztása, és helyettük egy új páneurópai identitás kialakítása a migráció révén - írta keddi kommentárjában Pawel Lisicki, a DoRzeczy című lengyel konzervatív hetilap főszerkesztője.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére