Az erdélyi magyar politikusok által kiadott közös autonómianyilatkozatot a román politikusok mereven elutasították. 

A keddi román lapok többsége Liviu Dragneának, a kormányzó Szociáldemokrata Párt  elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya. Tág teret kapott a sajtóban Ludovic Orban ellenzéki pártvezető, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke elutasító nyilatkozata is, aki szintén az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva utasította el a magyar politikusok követelését.

Volt olyan román politikus is, aki "felesleges feszültséget szító durva provokációnak" nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát.

A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pirvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem "kommunista örökség" – érvelt a politológus.

Erdélyi politikusok közös állásfoglalást írtak alá, amelyben területi autonómiát kérnek Székelyföldnek, sajátos jogállást Partiumnak és kulturális autonómiát a romániai magyarság egészének. A közösségi autonómiák megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.

"Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet" – írták.