Helyi idő szerint hétfőn délután kettőkor áll egy különleges bíróság –a Cour de Justice de la Republique – elé Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Lagarde-ot egy korábbi cselekedetéért vonják felelősségre, amelyet még francia pénzügyminiszterként követett el. Habár elméletileg elképzelhető, hogy börtönbüntetést kap, amennyiben a bíróság bűnösnek találja, ám a per nem veszélyezteti az IMF-ben betöltött pozícióját. Lagarde tagadja a vádakat.

Összeszedtük a perrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Lagarde-ot azzal vádolják, hogy nem próbálta megakadályozni közpénz kifizetését egy korrupt üzletembernek, Bernard Tapie-nek. Tapie beperelte a Credit Lyonnais-t és egy másik, állami bankot azzal vádolva őket, hogy helytelenül jártak el cége, az Adidas AG eladáskor. Az ügy egy választottbírósági-eljárásba torkollt – amelyet nem próbált megakadályozni Lagarde. A jogi testület 300 millió dollárt ítélt meg Tapie javára. Az ítélet ellen szintén nem nyújtott be fellebbezést. Az összeg végül nem került kifizetésre, ugyanis kiderült: a fellebbviteli bíróság egyik bírájának "megkérdőjeleződött a pártatlansága". Az ügy során francia vizsgálóbírók vetették fel Lagarde felelősségét.

Végső soron azzal vádolják Lagarde-ot, hogy nem tett eleget, hogy megakadályozza Tapie kifizetését. Közpénzek súlyosan gondatlan kezelése a vád hivatalos megnevezése. Ezzel akkor vádol meg valakit az ügyészség, ha a bizonyítékok alapján nem lehet azzal vádolni az alperest, hogy tudatosan okozott kárt az államnak. A vádirat szerint Lagarde két esetben hibázott. Először 2007 októberében, amikor áldását adta egy választottbírósági-eljárás lefolytatására, annak ellenére, hogy a Agence des Participations de l’Etat francia befektetési ügynökség többször is ennek az ellenkezőjét tanácsolta. Másodszor akkor, amikor lemondott a fellebbezés jogáról, annak ellenére, hogy tudta, van arra lehetősége.

A legsúlyosabb esetben egy év börtönbüntetés és 15 000 eurós bírság jár ezért a cselekményért. A legtöbb jogi szakértő egyetért abban, hogy Lagarde-nak nem kell majd börtönbe vonulnia. Amennyiben mégis a legsúlyosabb büntetés mellett dönt a bíróság, akkor az IMF-vezér fellebbezhet a semmítőszékhez.

A különleges bíróságot 1993-ban hozták létre. A bíróság az olyan miniszterek ellen jár el, akiknél felmerül a gyanú, hogy bűncselekményt követtek el hivatali idejük alatt. A jogi testület három bíróból, hat parlamenti képviselőből és hat szenátorból áll. Eddig összesen hat ex-miniszternek kellett helyt állnia a hivatali ideje alatt elkövetett szabálytalanságok miatt a testület előtt. Segolene Royal (a jelenlegi francia államfő, Francois Hollande ex-élettársa) rágalmazás miatt, és Laurent Fabius volt miniszterelnök egy bizarr üggyel kapcsolatban – a transzfúziós botrány miatt – került a bíróság elé. Mindkettőjüket felmentették. Edmond Herve egészségügyi miniszter elmarasztaló ítéletet kapott a transzfúziós botrány miatt, de nem kellett börtönbe vonulnia. Hollande meg akarta szüntetni a bíróságot, ám végül erre nem került sor.

Lagarde három ügyvéddel megy a tárgyalásra, köztük a Franciaországban igen ismert és sikeres Patrick Maisonneuve-vel.