Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#sport
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

Hétfőn a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk

2018. április 15. 10:30

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Holokauszt Emlékközpontban megemlékezést, a "Cipők a Duna-parton" emlékműnél mécsesgyújtást tartanak hétfőn Budapesten.

A kormány oldalán közzétett program szerint a Holokauszt Emlékközpont hétfőn egész nap (10 és 18 óra között) ingyenesen látogatható lesz. A IX. kerületi Páva utcában található épület kertjében félóránként művészeti előadásokkal is várják a megemlékezőket.

Szintén az emlékközpontban tartják délután 4 órakor a központi megemlékezést, amelyen beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete és Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

A "Cipők a Duna-parton" emlékműnél este 7 órakor tartanak ünnepélyes mécsesgyújtást. Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-ei megnyitása.

Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Az emléknap háttere

Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították "bevett vallásnak", azaz az állam által elismertnek, a többi bevett vallással egyenrangúnak. A Nemzetgyűlés az első világháború után, 1920. szeptember 26-án elfogadta a numerus claususként ismert 1920. évi XXV. törvénycikket, amely előírta, hogy az országban élő "népfajok, nemzetiségek" nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk. Az intézkedés elsősorban a zsidóságot sújtotta.

A második világháború küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról". A jogszabály szerint a sajtó-, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, valamint az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett izraelita vallású. Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" már faji alapon minősítette zsidónak azt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett harmadik zsidótörvény "a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről" megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, és "fajgyalázásnak" minősítette a nem zsidók és zsidók közötti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939. évi honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait, később a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.

Fotó: AFP

A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt. A német SS 23 ezer zsidót végzett ki, többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. 1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet, melynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították. A városi és budapesti zsidó közösségeket elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás a Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án hajnalban megkezdődött. Az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották, Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án leállította.

Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült "nemzetvezető" felújította a deportálásokat: novemberben és decemberben mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat novemberben két gettóba zárták, nyilas fegyveresek pedig zsidók ezreit gyilkolták meg. Számos diplomata és egyházi személy - köztük a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius - igyekezett menteni az üldözötteket. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradtakat 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.

Az emléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeum 2018. április 15-én koncerttel egybekötött megemlékezést tart, amelyen a Jad Vasem kitüntetéssel rendelkező Ádám László szalézi szerzetesről, tartományfőnökről is megemlékeznek. A hagyományos Élet Menetét idén Budapesten május 13-án, a győzelem napjához kapcsolódva rendezik meg.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Amikor már Dagadt Bejmüller sem tud segíteni

Amikor már Dagadt Bejmüller sem tud segíteni

piszkostizenkettő

Ilyen ellenzéki összeomlást még sohasem láttunk. Rokker Zsoltti, két t-vel meg a nyolcvan százalék. Nem, nem ti jöttök.

Orbán Viktor Izraelbe utazik

Orbán Viktor Izraelbe utazik

kétharmad

Kétnapos izraeli hivatalos látogatásra utazik szerdán a miniszterelnök.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható ma.

Trump: álhírekkel próbáltak éket verni az Egyesült Államok és Oroszország közé

Trump: álhírekkel próbáltak éket verni az Egyesült Államok és Oroszország közé

amerika, london, párizs

Az amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott találkozó után adott interjút a Fox News-nak Helsinkiben, ahol kifejtette, hogy az éket a hétfői találkozóval valószínüleg sikerült kiütni.

Bámulatos: engedélyezték az iráni nőknek, hogy meccsekre járjanak

Haszan Róháni iráni elnök engedélyezte, hogy nők is látogathassák a labdarúgó mérkőzéseket - közölte a ISNA félhivatalos helyi hírügynökség hétfőn.

Geert Wilderst nem engedték be Nagy-Britanniába

Geert Wilderst nem engedték be Nagy-Britanniába

amerika, london, párizs

Geert Wilders bevándorlásellenes holland politikus óriáskivetítőn üzent a hétvégén a szólásszabadságért tüntető briteknek, ugyanis nem engedték be az országba.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ezek voltak a mai nap legfontosabb történései!

Erről szólt Putyin és Trump találkozója

Erről szólt Putyin és Trump találkozója

amerika, london, párizs

Lezajlott a nagy találkozás Donald Trump és Vlagyimir Putyin között Helsinkiben. Több mint két órán át tartott a találkozó, ahol a két elnök rengeteg témát körbejárt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére