Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
szabad vasárnap
 
 
 
 

Hétfőn a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk

2018. április 15. 10:30

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Holokauszt Emlékközpontban megemlékezést, a "Cipők a Duna-parton" emlékműnél mécsesgyújtást tartanak hétfőn Budapesten.

A kormány oldalán közzétett program szerint a Holokauszt Emlékközpont hétfőn egész nap (10 és 18 óra között) ingyenesen látogatható lesz. A IX. kerületi Páva utcában található épület kertjében félóránként művészeti előadásokkal is várják a megemlékezőket.

Szintén az emlékközpontban tartják délután 4 órakor a központi megemlékezést, amelyen beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete és Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

A "Cipők a Duna-parton" emlékműnél este 7 órakor tartanak ünnepélyes mécsesgyújtást. Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti, Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-ei megnyitása.

Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Az emléknap háttere

Magyarországon 2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították "bevett vallásnak", azaz az állam által elismertnek, a többi bevett vallással egyenrangúnak. A Nemzetgyűlés az első világháború után, 1920. szeptember 26-án elfogadta a numerus claususként ismert 1920. évi XXV. törvénycikket, amely előírta, hogy az országban élő "népfajok, nemzetiségek" nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk. Az intézkedés elsősorban a zsidóságot sújtotta.

A második világháború küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról". A jogszabály szerint a sajtó-, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, valamint az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett izraelita vallású. Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" már faji alapon minősítette zsidónak azt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett harmadik zsidótörvény "a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről" megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, és "fajgyalázásnak" minősítette a nem zsidók és zsidók közötti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939. évi honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait, később a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.

Fotó: AFP

A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt. A német SS 23 ezer zsidót végzett ki, többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. 1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet, melynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították. A városi és budapesti zsidó közösségeket elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás a Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án hajnalban megkezdődött. Az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották, Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án leállította.

Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült "nemzetvezető" felújította a deportálásokat: novemberben és decemberben mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat novemberben két gettóba zárták, nyilas fegyveresek pedig zsidók ezreit gyilkolták meg. Számos diplomata és egyházi személy - köztük a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius - igyekezett menteni az üldözötteket. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradtakat 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.

Az emléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeum 2018. április 15-én koncerttel egybekötött megemlékezést tart, amelyen a Jad Vasem kitüntetéssel rendelkező Ádám László szalézi szerzetesről, tartományfőnökről is megemlékeznek. A hagyományos Élet Menetét idén Budapesten május 13-án, a győzelem napjához kapcsolódva rendezik meg.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

A migránsok kiakadtak, mert nekik kell takarítaniuk a lakhelyüket

A holland kisvárosban fekvő migránstábor lakói mérgesek, mert takarítaniuk kell saját maguk után.

Nógrádi: Európa egységes még soha, sikeres pedig már régóta nem volt

Nógrádi: Európa egységes még soha, sikeres pedig már régóta nem volt

kétharmad

Emmanuel Macron egy olyan programmal lett Franciaország köztársasági elnöke, amely szerint egy "egységes, sikeres Európát akar", erre azonban kevés esély mutatkozik - jelentette ki Nógrádi György.

Az olaszok egymással marakodnak a kormányalakítás helyett

Az olaszok egymással marakodnak a kormányalakítás helyett

amerika, london, párizs

Senki sem akar összefogni a másikkal. Ismerős? De ezúttal nem a magyarországi ellenzékről van szó, hanem az olasz pártokról, akik egyre távolabb kerülnek a kormányalakítástól.

Az osztrákok nem viccelnek a kiutasításokkal

Függetlenül attól, hogy Ausztriában született vagy sem, a migrációs háttérrel rendelkező terrorgyanús személyeket kidobhatják az országból.

Óriási: Euroliga-döntőben a Sopron!

A soproni csapat a hazai pályán rendezett final fouron harcolta ki a döntőbe jutást!

"Azért csúfolnak Berlinben az osztálytársaim, mert sertést eszem és német vagyok"

"Azért csúfolnak Berlinben az osztálytársaim, mert sertést eszem és német vagyok"

amerika, london, párizs

Egyre több tősgyökeres német diákot csúfolnak, zaklatnak az iskolában olyan migrációs hátterű gyerekek, akik nem arra törekednek, hogy alkalmazkodjanak a német és az európai kultúrához, hanem sokkal inkább arra, hogy környezetüket a hozott kultúrájukhoz igazítsák.

Főnyeremény

A tüntetések margójára.

889
Csak látszatkivonulásra készülhetnek Sorosék

Csak látszatkivonulásra készülhetnek Sorosék

kétharmad

Csütörtökön kürtölte világgá a Die Presse osztrák lap, hogy a Soros György által fenntartott Nyílt Társadalmak Alapítvány (OSF) Budapestről Berlinbe helyezi át székhelyét. Az ellenzéki sajtó egyből diktatúrát kiáltott és a szervezet érdemeit méltatta, miközben még nem is biztos, hogy az OSF elhagyja Budapestet, de ha ez így is lenne, a többi Soros-katonáról még senki sem szólt.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére