Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Hatalmas kiállítás nyílt Hitler legfontosabb mûkereskedõjének titokzatos gyûjteményébõl

Horváth József György

2017.11.03. 14:28

Dupla kiállítás nyílt csütörtökön Svájcban és Németországban Adolf Hitler egyik legfontosabb mûkereskedõje, Hildebrand Gurlitt (1895-1956) tisztázatlan eredetû mûgyûjteményébõl, amelynek létezésére véletlenül, egy vámvizsgálat eredményeként derült fény öt évvel ezelõtt.

A volt nyugatnémet fővárosban, a bonni Szövetségi Műcsarnokban (Bundeskunsthalle) az 1500 darabos kollekció kétes eredetű példányait, köztük Cranach, Dürer, Monet, Manet és Degas műveit, mintegy 250 alkotást mutatnak be, míg a gyűjteményt megöröklő berni Szépművészeti Múzeumban a nácik által elfajzottnak minősített művészi irányzatok tisztázott eredetűnek vélt darabjait, köztük Beckmann, Dix, Kandinsky, Klee és Macke műveit tették közszemlére, kereken 150 képet.

Ez az első eset, hogy a nagyközönség is megtekintheti a titokzatos, és felfedezésekor óriási szenzációnak számító műgyűjtemény egy részét.

A festményeket, grafikákat, nyomatokat, szobrokat és más műalkotásokat 2012-ben, a műkereskedő remeteként élő fiánál, Cornelius Gurlittnál végrehajtott vámvizsgálat során fedezték fel és foglalták le a tulajdonjogok tisztázása céljából. Gurlitt 2014-ben, 81 évesen elhunyt, és az egész gyűjteményt a berni múzeumra hagyományozta.

A tisztázatlan eredetű műgyűjteménynek eddig hat darabjáról állapították meg, hogy nácik által elkobzott javakról van szó, négy festményt vissza is adtak a törvényes örökösöknek. A rendkívül nehézkesen folyó eredetvizsgálatot a gyűjtemény felénél sikerült eddig elvégezni.

Bonnban a nácik Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan, szervezett műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, üldözött zsidó műkereskedők életrajzai és levelek, üzleti könyvek alapján az idősebb Gurlitt náci műkereskedőként játszott kétes szerepét dolgozzák fel.

A kollekciót megöröklő berni múzeum csak jogtiszta műalkotásokat hajlandó befogadni, ezért a festmények fele egyelőre Németországban marad eredetvizsgálat céljából. Az óvatoskodás ellenére a svájci intézménynél máris jelentkeztek Paul Cézanne leszármazottai, akik a kollekció legértékesebb darabját, a jogtisztának hitt La Montagne Sainte-Victoire című festményt követelik maguknak.

Az elért eredmények ellenére még mindig vannak múzeumok és műgyűjtők, akik nem firtatják a birtokukban lévő műkincsek eredetét – nehezményezte Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke egy interjúban, amelyet a Die Zeit című német hetilapnak adott a tárlatok megnyitása alkalmából.

Monika Grütters kulturális államminiszter bejelentette, hogy háromszorosára, több mint hatmillió euróra növelik a szövetségi támogatást, "így egyetlen németországi múzeum sem tagadhatja meg pénzhiányra hivatkozva az eredetkutatást".

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére