Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#focivébé
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
Big pikcsör
 
 
 
 

György László: "Ilyen gondolattal, hogy féltudású magyar elit irányítja az országot, nem lehet mit kezdeni"

Fűrész Gábor - GFG - Ketipisz Sztavrosz

2017. április 12. 17:58

Rendhagyó beszélgetés György Lászlóval, a Századvég Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjével az objektív és az eretnek közgazdaságtanról, a versenyképességről és a kényszerpályákról, a magyar modellről és arról, amit annak gondolnak, na meg arról, mit is jelent az, ha azt mondják az Orbán-kormány teljesítményére, hogy "wow".

„Arra, hogy mi történik Magyarországon, csak ennyit mondanak: wow”

GFG: Csapjunk bele a közepébe. Még ha jók is az Orbán-kormány gazdasági eredményei, mindig jönnek úgynevezett „független közgazdászok”, akik azt mondják, nincs mozgástér, úgysem fog sikerülni, lehet, hogy most éppen emelkedő pályán vagyunk, de előbb vagy utóbb a növekedés úgyis megáll, és így tovább. Nem igazán látni olyan „független közgazdászt”, aki megértően közelítene a kormány szándékai felé. Ilyen ez a popszakma?

György: Ilyen. A mai irányadó közgazdaságtan indoktrinált, vagyis hamis  fogalmi keretre épül. Ezért érte váratlanul a közgazdász társadalom 90 százalékát a 2008-as világpénzügyi válság, és ezért nem értették és értik meg nagyon lassan a 2010 utáni magyar gazdaságpolitikát. Mondok egy példát, hogy a hamis fogalmi keret és a PC hogyan korlátoz bennünket a megoldások megtalálásában. Amikor a doktorimat a társadalmi felzárkózás egyes gazdaságpolitikai aspektusaiból írtam, vagyis a magyarországi romakérdésből, akkor az szépen be lett csomagolva, hogy a társadalomtudomány számára politikailag korrekt legyen. Az az általános vélekedés a társadalomtudományokban, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportokban a hátrányt, a mélyszegénység újratermelődését a többségi társadalom kirekesztő magatartása okozza. Az iskolai szegregáció, a munkahelyi diszkrimináció, a munkaerőpiaci diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés együtt. Szingapúrban viszont rájöttek arra, és ezt a maláj közösségek mondták ki, hogy vannak bizonyos hátráltató viselkedésminták magukon a hátrányos helyzetben lévő csoporton belül is. Na ez aztán az igazi szentségtörés. Nemrég kint voltam az ENSZ-ben, részt vettem egy panelbeszélgetésen egy női egyenjogúságról szóló fórumon, ahol Bogdán László, a „köcsögmentesítő” polgármester tartott előadást. Bogdán arról beszélt, hogy a hímsoviniszta, macsó pasasoknak köszönheti részben azt a cigány társadalom, hogy el van maradva. Mert a nőket már 12 évesen szülésre buzdítják. 17 éves korukra különböző becslések szerint 50-70-80%-uknak már van gyermeke. Na most aki 12 évesen megszüli az első gyerekét, az az oktatástól is elesik, és a gyermekét is megfosztja attól, hogy megfelelő ingerek érjék. Az a poén, hogy Bogdán László elismerte a saját felelősségét ebben a történetben és ezzel elindította a lavinát. Az ott lévő nigériai, szomáliai nők mondták, hogy náluk nem is a férfiak az okai annak, hogy a lányok korán szülnek, hanem az idősebb nők, akik megcsonkítják a lányok klitoriszát és odaadják őket gyakorlatilag rabszolgának a férfiaknak. És ekkor a PC fellegvárában, az ENSZ-ben elindult egy ilyen politikailag inkorrekt beszélgetés arról, hogy mi az oka annak, hogy a nők elnyomásban élnek vagy nem elég egyenjogúak.

Fotó: Kozma Zsuzsi

GFG: De ha az ENSZ-ben sikerül léket ütni a PC-n, akkor talán a te szakmádban is lehet arról beszélni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság, mit tett Orbán?

György: Amikor kint voltam, akkor vettem magamnak a bátorságot, és írtam Dean Bakernek. Ő egyébként liberális, baloldali érzelmű közgazdász, rangos folyóiratokban publikál, írt egy könyvet Rigged címmel. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy a globalizációnak köszönhetően a társadalmi rétegek közötti határok megmerevedtek a világban – globalizáció alatt egyébként az elmúlt negyven év gazdaságpolitikáját értjük. Baker azt írja le, hogy melyek voltak azok a szabályok és gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek a megmerevedéséhez vezettek és milyen intézkedésekkel tudunk visszatérni a normalitásba. Itt van az újabb poén: a könyvből az derül ki, hogy pontosan azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a magyar gazdaságpolitika 2010 után alkalmazott. Dean Baker olyan jövedelemátcsoportosítást javasol, amely a globális felső 10 ezertől, a tőketulajdonosoktól csoportosít át jövedelmeket a bérből és fizetésből élőknek.

Fűrész: Tehát azt mondod, hogy ez a nagyfokú felhalmozás, vagyis, hogy a tőketulajdonosoknak egyre nagyobb a nyeresége, ez önmagában visszafogja a növekedést?

György: Így van. Az Apple-nek van 250 millliárd dollárja készpénzben. Ez a magyar GDP kétszerese. Annyi pénze van, amit mi mindannyian, ahányan vagyunk, két év alatt összesen megtermelünk, és ezt nem költi el semmire. Mondom tovább. A világ öt legnagyobb techcégének több mint 500 milliárd dollárja van készpénzben, és vannak olyan monopol-, oligopol-helyzetben lévő cégek, olajtársaságok, gáztársaságok, vagy éppen hadiipari cégek, amelyek brutális méretű készpénzállománnyal rendelkeznek, amit nem költenek el semmire. Hogy mit mond erre Dean Baker? Azt, hogy az elmúlt 40 év szabályai és természetes világgazdasági átalakulásai miatt létrejött oligopóliumokat és monopóliumokat törjük meg és csoportosítsunk át jövedelmet a bérből és fizetésből élőknek.

Fűrész: A baloldalnak igaza van abban, gondoljunk csak akár Pikettyre vagy Zizekre, hogy valami baj van a kapitalizmussal. Mi jobboldaliak azt gondoljuk, hogy a kapitalizmusnak nincs alternatívája. Alapjaiban egy jó dolog. Viszont mi is látjuk, hogy gondok vannak vele. Például, hogy a pénz óriási mértékben halmozódik fel egy nagyon szűk rétegnél. Egyébként ezért is furcsa nekem az, hogy Magyarországon Soros Györgyöt a baloldaliak védik, ami elég abszurd bizonyos szempontból, mert Soros György a szimbóluma ennek az elképzelhetetlen méreteket öltő tőkekoncentrációnak. Mi jobboldaliak amellett vagyunk elkötelezettek, hogy a kapitalizmusnak valahogy meg kell próbálnia rendszeren belül megoldani ezt az antagonizmust. Ugye, erről beszélsz?

Fotó: Kozma Zsuzsi

György: Pontosan. A tökéletes piacokon tökéletes árazás van, nem tud lejjebb menni az ár. Ahol viszont oligopol- vagy monopolhelyzet alakul ki, tehát kevés versenyző verseng egymással, ott a tökéletes piachoz képest magasabb ár alakul ki. Ez a társadalom szempontjából, a bérből és fizetésből élők szempontjából, mindenki szempontjából, aki a társadalomnak része, úgynevezett holtteher-veszteség. Ami az egyik oldalon holtteher veszteség, az a másik oldalon extra profit. Lehet, hogy az utóbbi egy marxi fogalom, nem tudok rá jobb szót használni. Az egy többletprofit.

Fűrész: Az óriási mértékű vagyonok felhalmozódása egy idő után értelemszerűen egy plutokratikus rendszert hoz létre, ami azt jelenti, hogy a gazdagok elkezdik a politikát befolyásolni. Egy Soros György nem fogja hagyni, hogy a nagypolitika belekavarjon az üzleti érdekeibe.

György: Vagy ott vannak a Koch-testvérek, akik több, mint 100 milliárd dolláron ülnek. A Trumpcare nem azért bukott meg, mert túlságosan nagy visszalépés lett volna az Obamacare-hez képest, hanem mert a Koch-testvérek úgy ítélték meg, hogy nem elég nagy visszalépés. (nevetés)

Fűrész: Az igazán releváns kérdésfelvetés történelmileg az, hogy akarunk-e plutokráciákat? Tehát akarjuk-e, hogy a világ egy olyan állapotba kerüljön, amikor ez a globális elit határoz meg minden játékfeltételt, egészen a legapróbbakig. Éppen a 888-cal történt, hogy a Zuckerberg-féle Facebook gondol egyet és azt mondja, hogy nem felelsz meg bizonyos kritériumoknak, akkor egész egyszerűen lecenzúrázza az oldalt. Azt gondolom, hogy ez egy világos előjele annak, hogy mi fog következni.

GFG: Kiegészíteném ezt egy olyan kérdéssel, hogy egyáltalán van-e erőnk akarni vagy nem akarni, hogy legyen plutokrácia. Tehát mit tehetnek a nemzetállamok? Kik lehetnek a releváns szereplők ebben a játékban a plutokrácia ellen vagy a plutokrácia kialakulásának megakadályozásáért folytatott küzdelemben?

György: Nagyon érdekes, hogy amerikai beszélgetőtársaim, Dean Baker, Jeffrey Sachs, akik egyébként az ottani liberális gondolkodók közé tartoznak, és egyébként New York Timest, Wall Street Journalt, Washington Postot olvasnak, arra, hogy mi történik a magyar gazdaságpolitikában, hogy a nettó bérhányad (a nettó bér részesedése a teljes megtermelt jövedelemből) 6,15 százalékponttal nőtt 2010-2016 között, csak ennyit mondanak: ’wow”.

GFG: Mert amit te mondtál nekik, azt a Washington Postban nem írják meg. (nevetés)

György: Úgy kezdődtek a beszélgetések, hogy írtam egy emailt, és erre válaszolt az egyik kolléga, hogy gyere, akkor beszélgessünk, de azt azért ugye tudod, hogy nagyon rossz médiátok van itt kint. Elkezdtünk beszélgetni, és szóba került a civil szervezetek szabályozása. Kiderült, hogy náluk mindenkinek kötelező jeleznie, aki külföldről pénzt kap, hogy honnan kapott pénzt, és azt mire költötte el. Aztán: nálunk a kritikus infrastruktúrát – ahogy azt egy Állami Számvevőszéki jelentés tartalmazza a kétezres évek közepén – a világon egyedülálló módon adtunk el külföldiek kezébe. Amerikában ezt törvények védik. Ilyenek a repülőterek, közüzemek, víz, gáz, villany. Ezt Amerikában nem lehet külföldiek kezébe adni, de még a hazai magántulajdonba vétel is bizonyos korlátokba ütközik. Van egy magyar cég, a Magnus Aircraft, amely 14 liter benzinnel megy, míg a konkurencia minimum 40 litert fogyaszt ráadásul kétszer olyan drága kerozinból, tehát a fenntartása negyedannyi. Szóval a Magnus Aircraft létrehozott egy gyáregységet Kínában, és tudjátok, hogy tudta ezt megtenni? Csak jointventure-t hozhattak létre, kínai többségi tulajdonnal, közös vállalkozásban, Amerikában pedig be kellett venniük 1%-os tulajdonrésszel, 75%-os szavazati aránnyal egy amerikait. Ennyit a felháborító magyar gyakorlatokról.

GFG: Nem kellene felháborodni a liberális sajtónak attól, hogy mi történik Amerikában? (nevetés)

György: Ezért mondom azt, hogy indoktrinált a közgazdaságtan. Ezekről ugyanis semmit nem tanultunk. Azok, akik minket tanítottak a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, tisztelet a kivételnek, lelkesen tanították a marxizmust. Aztán cinikusan tanították a marxizmust, amikor fordították a pad alatt Milton Friedman éppen irányadó elméletét. De akkor is volt a világban legalább 3-4 elmélet, amely vetekedett egymással. A kilencvenes évektől pedig lesöpörték a marxizmust, el is felejtették, hogy abban mi volt – pedig egyébként baromira fontos a marxizmussal tisztában lenni – és elkezdték a neoliberális megközelítést, mint egyetlen kizárólagosságot tanítani. Ebből azonban nem jön ki az, hogyha majd kimegy egy magyar repülőgépgyártó cég Amerikába, akkor ott ilyen piacvédelmi szabályozással szembesül vagy hogy ott a kritikus infrastruktúrát keményen védik. Fehér holló ritkasággal akkoriban is voltak azért olyan közgazdászok, akik ezekre a jelenségekre felhívták a figyelmet és a közgazdaságtant a maga teljességében tanították.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Senkik országa

Különös élménnyel gazdagodtam a hétvégén, ugyanis személyesen is áldozatul estem annak a mindent átszövő felsőbbrendűségi érzésnek, amelyről idáig többnyire csak közéleti szereplők tapasztalatai alapján volt alkalmam írni. Szubjektív beszámoló egy szürreális találkozóról és a liberális lelkületről.

889
A németek háromnegyede kihátrált Merkel mögül

A németek háromnegyede kihátrált Merkel mögül

amerika, london, párizs

Nem mintha eddig a helyzet magaslatán lett volna, de a Horst Seehofer által adott kéthetes ultimátum gőzerővel tolja Merkelt a teljes politikai megsemmisülés felé. Ezt igazolja egy frissen publikált kutatás is, amiből az látszik, hogy a németek háromnegyede elfordult már a kancellártól.

Spanyol kollégistákat túrtak ki helyükről az Aquarius migránsai miatt

Spanyol kollégistákat túrtak ki helyükről az Aquarius migránsai miatt

amerika, london, párizs

Nagylelkű és humanitárius gesztust akart tenni Madrid azzal, hogy úgy döntött, befogadja az Aquarius fedélzetén ragadt migránsokat. A gond csak az, hogy ezzel saját őshonos állampolgárait hozta kényelmetlen helyzetbe: azt mondták a spanyol tanulóknak, hogy 24 órájuk van kiköltözni kollégiumukból.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Lássuk, mi várható a mai nap.

Trump: az illegális bevándorlás szörnyű dolog

Trump: az illegális bevándorlás szörnyű dolog

amerika, london, párizs

Donald Trump amerikai elnök " szörnyű dolognak" nevezte az illegális bevándorlást, védelmébe vette a gyermekeket bevándorló szüleiktől elválasztó gyakorlatot, de leszögezte, hogy a határon kialakult válságot meg kell oldani.

Kilép az USA az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint a tanács nem méltó a nevére.

Ennyi: bevándorlási különadót kell fizetniük a bevándorlást segítő szervezeteknek

Amit Nyugaton nem tudnak megoldani a bürokraták, azt Magyarországon lazán megoldja a kormány.

Pár tucat afrikai migráns kitúrja a helyieket Amszterdamból

Pár tucat afrikai migráns kitúrja a helyieket Amszterdamból

amerika, london, párizs

A magát "We are here" névvel illető csoport lakásokat, raktárakat, gyárakat, sőt iskolákat is elfoglalt már.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére