Egy dokumentumfilm leleplezte a Haribo gumicukor készítésének borzasztó körülményeit. Az egyik fontos hozzávaló kitermelésében gyermekrabszolgák is részt vettek, egy másik hozzávaló készítése során pedig brutális állatkínzásnak voltak szemtanúi a dokumentumfilm készítői.

A német édességkészítő óriás, a Haribo csütörtökön kénytelen volt magyarázkodni, miután kiderült, hogy a gumicukrokhoz felhasznált két kulcsfontosságú hozzávalót horrorisztikus körülmények között termelik ki – írja a Deutsche Welle.

Az ARD közszolgálati televízió által vetített Markencheck (Márkaellenőrzés) című dokumentumfilm durva visszaéléseket mutat be a karnaubaviasz kitermelése kapcsán.

A viaszt, amelyet azért adnak hozzá a világhírű gumimacikhoz, hogy azok fényesek legyenek és ne ragadjanak össze, a karnaubapálma leveléből nyerik ki. A növény csupán Brazília északkeleti részén található meg, ami az ország legszegényebb vidéke. A viaszt más termékekhez is felhasználják, például az autókban használt olajhoz, a cipőtisztító krémekhez, a fogselyemhez. Évente körülbelül 100 millió eurónyi értékű karnaubaviaszt exportál Brazília, főként az USA-ba, Japánba és Németországba.

A film készítői elmentek abba a régióba, ahol a karnaubaviaszt termelik ki. A munkásokat itt átlagosan 40 realért (kb. 3300 forint) dolgoztatják naponta. A feladatuk az, hogy a növények levelét egy hajlított késsel levagdossák, amely egy hosszú botra van rögzítve. A munkások számára a legalapvetőbb körülmények sincsenek biztosítva, általában a szabad ég alatt vagy teherautókon alszanak, és szűretlen, tisztítatlan vizet kell inniuk, amelyet a közeli folyóból nyernek. A munkások egy része kiskorú vagy gyermek.

A brazil Munkaügyi Minisztérium szerint növekvő számú panasz érkezik hozzájuk a karnaubaviasz-ipar tevékenysége miatt. A hatóságok számos esetben olyan munka- és életkörülményeket találtak az ültetvényeken, amelyeket a leggyakrabban a rabszolga, rabszolgamunka kifejezéssel írtak le.

– mondta a munkaügyi minisztérium egyik tisztségviselője.

A dokumentumfilmesek ellátogattak azokra az észak-németországi disznófarmokra is, ahonnan a Haribo gumicukor másik fontos hozzávalóját nyerik, a disznóbőrt. A riportban nem nevezték meg a farmot, ám a céget, amelyik az állatokat neveli és tartja igen: ez a Westfleisch. A cég az állatok levágása után eljuttatja a nyers disznóbőrt a zselatin előállítójához, a Gelitához. A farmról készült felvételeken jól látszik, hogy az állatok testét sokszor nyílt sebek és tályogok borítják, beltéri ólakban élnek, ahol a saját ürülékükben sétálgatnak naphosszat, és a viszontagságoktól kiszenvedett egyedeket sem távolítják el az ólakból. Számos állattól megtagadták az ivóvizet is.

A stáb által meginterjúvolt állatorvosok szerint egyértelmű, hogy a cég megsérti a német törvényeket. A felvételeket a Tierretter nevű állatvédő csoport adta át a dokumentumfilmeseknek, akik betörtek a disznófarmra és titokban filmre vették a körülményeket.

– írta közleményében az állatvédő csoport.

A vádakra és a filmre reagálva a Westfleisch azt írta közleményében, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy megszegték volna a német állatvédelmi törvényeket a farmjaikon. A Gelita szerint ők támogatták a "fajnak megfelelő állattenyésztést". A Gelita azt is elmondta, hogy kizárólag az egészséges egyedek bőrét használja fel a zselatin előállításához, olyanokét, amelyeket a megfelelő engedéllyel rendelkező vágóhidakon vágnak le és meg is vizsgálnak ezt követően.

Az ARD dokumentumfilmjéhez a Haribónak is volt egy-két szava. A cég szerint nem voltak tisztában azzal, hogy a beszállítóik megszegik a szabályaikat, és azt ígérték, hogy ezután proaktívan lépnek fel a kihágások ellen.

– írta a cég közleményében.

A Haribo megígérte, hogy átvizsgálják a teljes beszállítói láncukat, és megteszik a szükséges lépéseket. A bonni székhellyel rendelkező cég azt is megerősítette, hogy fogalmuk sincs, hogy hol van az a disznófarm, amelyet a videóban bemutattak, de azt sem tudták megerősíteni, hogy ez a farm is az édességgyár beszállítója.