Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#bevándorlás
#belföld
#Soros György
#külföld
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
szabad vasárnap
 
 
 
 

Guy Ritchie legújabb akciófilmje nem okozott csalódást, sőt

2017. május 11. 17:58

Csütörtökön rajtol a mozikban Guy Ritchie legújabb filmje, az Arthur király: A kard legendája. Filmkritika egy kis spoilerrel fűszerezve.
Arthur mondakör

Arthur király mondakörének feldolgozása már évtizedek óta lázban tartja az angolszász filmkészítőket és forgalmazókat. A legutóbbi, említésre méltó próbálkozás a Clive Owen és Keira Knightley főszereplésével készült, 2004-es Arthur király, amely a realizmus jegyében született. Az alkotás abban különbözött az eddig megszokottól, hogy Arthurt abba a korba helyezték, amikor valóban élhetett: a Római Birodalom összeomlása utáni időszakba, ami messze esik a szokásos lovagkori verzióktól. A misztikum és a mágia helyett a feldolgozás inkább a történelmi és politikai kontextusra koncentrált.

Guy Ritchie új filmje egyrészt visszatér a történet eredeti, misztikus kontextusához, másrészt pedig egy középkori gengszterfilmre hajaz. Habár ez elsőre furcsán hangozhat, hiszen a középkor és a gengszterek első pillantásra nem igazán férnek meg egymással, ám az a helyzet, hogy ebben az időszakban sokkal inkább dominált az erőszak, és sokkal kiszámíthatatlanabbak voltak az életkörülmények, mint akár a 20. század első felében – a gengszterek virágkorában –, vagy mondjuk akár 19. századi vadnyugaton.

Guy Ritchie beveti régi trükkjeit

Az Arthur király: A kard legendája számos ponton Guy Ritchie korábbi, Blöff című filmjére emlékeztet, és a rendező beveti régi, jól bevált trükkjeit, amelyek odabilincselik a nézőt a székbe.

Amit talán a leginkább ki lehetne emelni, az például a Blöffben is megjelenő, áthidaló jelenetek, amelyekben gyors egymásutánban villannak be az események. Ilyen például, amikor Avi kuzin elutazik Londonba. Ennek a technikának több neve is van, például quick jump cut sequences vagy hip-hop montage.

A filmben központi szerepet kap a Guy Ritchie-re oly jellemző magas fordulatszámon pörgő akció. A rendező kedveli a lőfegyverek nélküli közelharcot, a Blöffben és a Sherlock Holmesban is számos példát láthatunk erre, és a többé-kevésbé puskapormentes korban játszódó film ehhez remek terepet kínál.

Ritchie filmjeinek egyik sajátossága, hogy egy olyan központi esemény köré épülnek, amely komoly traumát, vagy bonyodalmat jelent a főszereplőnek. A rendező ehhez újra és újra visszatér a történetben. Arthur életében ez apja halála, amely álmaiban jelenik meg, és ahol apja megküzd egy démonnal. Ezek a jelenetek a főszereplő legmélyebb félelmeit jelenítik meg, és az ezzel a félelemmel való szembenézés hozhat egy olyan jellemfejlődést a karakter életében, ahol a film végén Arthur, az utcakölyök és bandavezér Arthur királlyá válhat.

Guy Ritchie filmjeinek szereplői általában színes egyéniségek, ez talán ebben a filmben kevésbé jelenik meg. A gonoszok kezdettől fogva gonoszok, a bajtársak mindig bajtársiasak stb. A filmben a forgatókönyvírók ötletességén múlt, hogy ezek a karakterek mégis életteliek a párbeszédeknek köszönhetően.

A történet

Hogyan kerül Arthur király a gengszterek közé? A film elején megismerhetjük Uther történetét, aki Arthur apja. Őt megpuccsolja a gonosz Vortigen. A puccs során Uther megöli magát az Excaliburral, hogy fia megmenekülhessen. Uther holtteste kővé válik, amelyből kiáll az Excalibur, a legendás kard, amelyet természetesen csak Arthur tud majd kihúzni a sziklából.

Arthur úgy menekül meg Vortigen elől, hogy kisgyermekként egy csónakba kerül, amely végül egy közeli városban köt ki, és utcagyerekként nevelkedik. A gyorsan egymásutánban bevillanó hip-hop montage-ok segítségével végigkísérhetjük, ahogy utcagyerekként felnő egy kegyetlen világban. Míg a csónakban a veszély elől kijuttatott kisgyermek legendája bibliai utalásnak tűnik, a gyerek utcakölyökként való felcseperedése leginkább a New York bandái című filmet juttatja eszembe.

Arthur felcseperedve egy banda vezéreként tengeti életét, mígnem a sors különös szeszélye folytán oda nem kerül az Excalibur elé, amelynek kihúzása ott és akkor a saját halálos ítéletével ér fel.

Mágia

Az Arthur király: A kard legendájának világában központi szerepet játszik a mágia. A gonosz Vortigen például egy olyan "mágustornyot" építtet magának, amelynek befejezése után legyőzhetetlen lenne. Arthurt pedig egy varázslónő segíti, akiről egyébként nem derül ki, hogy ő-e a híres-neves Merlin.

Karakterek

A Charlie Hunnam által alakított Arthur király szerencsére nem a vagány szépfiús vonalon mozog. A történetben nincs meg a hollywoodi csöpögős, romantikus szál, ami szinte már kötelező elem az akciófilmek esetében is. Ennek ellenére úgy tudnám jellemezni a filmet, hogy "férfiasan érzelmes", tehát a főbb szereplőknek inkább a saját félelmeiket kell legyőzni a végső győzelem eléréséhez. Mint említettem a karakterek kissé egydimenziósak, a főhős talán kivételt képez ez alól. Esetében többféle érzelmi dilemma is felfedezhető: például, hogy akar-e egyáltalán apja örökébe lépni; sikerül-e felülkerekedni gyerekkori félelmein, stb. Charlie Hunnam remekül hozta a figurát, és a jellemfejlődése is igen kiegyensúlyozottra sikerült, ami egyébként a nagy költségvetésű filmek esetében általában nem mondható el.

Talán a legrémisztőbb, de korántsem egyedülálló karakterfejlődést a Mennyei királyság című "filmben" lehetett nyomon követni, ahol egy kovácslegényből 15 perc alatt harcos, szónok és hadvezér vált a sötét középkorban. Sajnos ez az egyik leggyakrabban előforduló problémám a blockbusterekkel.

A többi karakterről részletesen nem érdemes beszámolni: a Jude Law által alakított Vortigen a leggonoszabb gonosz, a varázslónő rejtélyes stb. De mindezek ellenére a szövegkönyv remekül van megírva, így unalmasnak nem nevezném őket.

Összegzés

A film tempója végig feszes, így nem hagyja elkalandozni a néző figyelmét. A színészek hozták a kötelezőt, a főszereplő még annál is többet, a sztori teljesen jó, a film képi világa, a kameramozgás pedig helyenként lenyűgöző.

Személy szerint az akciófilmek nagy kedvelője vagyok, de sajnos az elmúlt években a nagy filmforgalmazók nem tudtak előállni igazán nagy durranással ebben a műfajban. Ez most az lett. Kissé közhelyesen fogalmazva:

ez az évtized egyik legjobb akciófilmje.

Legalábbis én biztosan meg fogom nézni még egyszer. Pluszpontot jelent, hogy két szereplő is játszik a filmben a Trónok Harcából, egyikük az abszolút kedvencem: Aiden Gillen.

Az Imdb.com csalódást jelentő 7,2/10-es értékelésével nem értek egyet.

Szerintem a maga műfajában ez a film simán 7/8.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Húzzuk ki a család szót az értelmező kéziszótárból?

Húzzuk ki a család szót az értelmező kéziszótárból?

piszkostizenkettő

Az elmúlt időszakban egyre többen csatlakoztak a kormány családpolitikáját szidalmazók táborához, miközben az idén van a családok éve és hamarosan nemzeti konzultáció is indul családalapítás tematikában. De mi az oka annak, hogy a kormány egyre inkább támogatni kívánja a gyermekvállalást?

Soros a magyar bíróságokra pályázik

Soros a magyar bíróságokra pályázik

kétharmad

Az egyik Soros-féle szervezet több mint száz bírónak és igazságügyi alkalmazottnak tartott "érzékenyítő" tréninget.

A német keresztény egyházak mentik meg a kitoloncolás elől a migránsokat

A német keresztény egyházak mentik meg a kitoloncolás elől a migránsokat

amerika, london, párizs

A német protestáns és katolikus egyházak idén eddig közel 500 migránst mentettek meg a kitoloncolástól. Az AfD emiatt már szót emelt az egyházak "humanitárius" akciói miatt.

Ismét tízezrek tüntetnek Macron ellen

Mintegy nyolcvan helyszínen, több mint hatvan francia civil szervezet, egyesület, szakszervezet vonult utcára Franciaországban, hogy Emmanuel Macron gazdaságpolitikája ellen tiltakozzon.

Fucsovics megnyerte a genfi tenisztornát

Fucsovics megnyerte a genfi tenisztornát

hajrá, magyarok!

Fucsovics Márton megszerezte pályafutása első ATP-trófeáját az 501 ezer euró (159 millió forint) összdíjazású genfi salakpályás férfi tenisztornán.

A hét karikatúrája a 888-on

A hét karikatúrája a 888-on

8)8)8

Mellár Tamás, a független politikus

Csak a hülyék nem félnek

Csak a hülyék nem félnek

piszkostizenkettő

Bennünk, akik jártunk már Párizsban, Gábor László sorai semmiféle megütközést nem keltettek. Mi, akik láttuk, milyen volt, és most milyenné vált, az Origo főszerkesztőjének minden egyes sorával egyetértünk.

Váratlanul ismét találkozott a két koreai elnök

Szombaton a Dél-, és Észak-Korea határán húzódó demilitarizált zónában találkozott a két ország vezetője. A váratlan személyes tárgyalás a második alkalom Mun Dzsein és Kim Dzsongun között. A megbeszélés a Trump-Kim találkozó előkészítése érdekében zajlott.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Az oldal a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató itt. Elfogadom.
Vissza az oldal tetejére