Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Frank Füredi: "Orbán nagyon is 21. századi"

Bertha László - Ketipisz Sztavrosz - Sümeghi Lóránt

2018. január 31. 09:01

Rendhagyó beszélgetés a magyar származású brit szociológussal, Frank Füredivel a brüsszeli elit és a hétköznapi emberek konfliktusáról, a multikulturalizmus és az identitáspolitika veszélyeiről, a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdéséről, valamint arról, hogy miért is 21. századi politikus Orbán Viktor.

Én voltam ott az egyetlen szociológus, aki mosolygott."

Bertha: Beszélhetünk ezek alapján egyfajta nyugati elitválságról? Láthattuk Amerikában is, hogy sokan erre vezették vissza Donald Trump megválasztását.

Füredi: A probléma az, hogy nagyon erős a régi elit. Ha most körülnézek, és meg kellene mondanom, hogy ki nyer a kultúrháborúban, akkor azt kellene mondanom, hogy nekünk hozzájuk képest nincs elég újságunk, nincs elég televíziónk, nincsen annyi jó beszédképességű emberünk, a klasszikus értelmiségből is kevesen vannak velünk. Például amikor én a Brexit-szavazás után bementem reggel az egyetemre, akkor ott mindenki csak sírt. Én voltam ott az egyetlen szociológus, aki mosolygott. Emiatt egy bizonyos ideig el fog tartani az, amit válságnak nevez, mert szükség van egy új értelmiség megjelenésére is. Lehet látni például Amerikában, hogy Trump mellett nagyon kevés ember van, aki tud igazából harcolni a kulturális és szellemi réteggel, szóval ez még problémát fog jelenteni egy ideig. De én eléggé optimista vagyok. Ahhoz képest, hogy mi volt 15-20 évvel ezelőtt, a helyzet most sokkal jobbnak néz ki.

Ketipisz: Azt mondja, mindenképpen történnie kell valaminek. Az egyik neves publicistánk szintén pontosan ugyanezt mondta nálunk nemrég. Mi lesz, ha mégsem történik meg? Mi történik akkor, ha ezek a – ahogy Ön fogalmazott – zombipártok mégsem tűnnek el a színről?

Füredi: Ez egy nagyon nehéz kérdés. A nap 24 órájában ettől félek, hogy mi lesz, ha minden csak megy tovább úgy, ahogy eddig. Az emberek többször azt hiszik, hogy a régi politika képviselőinek van ideológiájuk. De nekik pont hogy nincs semmi ilyenjük. Attól félek, hogy a fiatalok és az új generációk úgy nőnek fel, hogy nem lesznek értékeik. De igazából ezt mégsem tudom elképzelni, mert bizonyosan lesznek kulturális forradalmak a régi elit ellen. Vegyük csak a feminizmus és a MeToo-mozgalom viszonyát: többen a korai feministák közül jelezték, hogy azért lettek feministák, hogy egyenlőek legyenek a férfiakkal, nem pedig azért, hogy áldozatkultúrát alapítsanak. Látható, hogy vannak ilyen észrevételek mindenütt, de ez egyelőre csak egy ellenreakció. Még nincs rendszere. Nem kell, hogy sokan legyenek a rendszerben, csak annyi szükséges, hogy akik így gondolkodnak, azok bátrak legyenek.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Sümeghi: Ezek szerint Ön is úgy gondolja, hogy van egyfajta kultúrháború Európában.

Füredi: Sokszor mondják, hogy nincs kultúrháború, de az igazság az, hogy már 1980 óta évről évre látni lehet, hogy amit nem lehetett mondani az előzőben, azt a következőben már igen. Olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy az emberek teljesen elfelejtik, mi volt korábban. Ezért olyan fontos a kultúrháború, mert egyik percben senki sem hallott a melegházasságról, két hónap múlva pedig már adott esetben a parlament szavaz róla. A transzszexualitásról sem hallott senki évekkel ezelőtt, most pedig mindenki beszél róla.

Sümeghi: Amit mond, az nagyon érdekes, hogy bizonyos dolgok úgy változtak, hogy már ki lehet mondani, míg korábban nem lehetett. De nekem van egy olyan érzésem, hogy ugyanakkor vannak olyan témák, melyekről régen lehetett beszélni, de most már nem. Emlékszem, hogy még David Cameron mondta egyszer Nagy-Britanniáról, hogy ez egy keresztény ország – melyből hatalmas felháborodás lett. Orbán Viktor ugyanezt próbálja mondani, de mintha ez már nemkívánatos téma lenne Brüsszelben. Ön hogy látja?

Füredi: Így van, nagyon fontos az Ön észrevétele. Számos olyan dolog van napjainkban, amit egyszerűen nem lehet kimondani. Erre van egy angol kifejezés: „you can’t say that”, amit gyakran hall az ember. Olykor már úgy tűnik, mintha bátorság kellene ahhoz, hogy az ember kimondjon egy normális dolgot. Annyi minden van már, amit nem lehet kimondani. Ha valakinek azt mondom például, hogy te egy lány, te pedig egy fiú vagy, akkor egyesek rám néznek és azt mondják: „Te valami reakciós hülye lehetsz, hát hogy tudsz ilyen hülyeséget mondani? Hiszen a világ ennél sokkal komplexebb és bonyolultabb.”

Ezek az emberek különféle gettókat építenek, ahol csak ők lehetnek."

Sümeghi: Ön szerint ez hova fog vezetni? Ha marad ez a tendencia, hogy bizonyos dolgokat már nem illik kimondani, ez a fajta politikai korrektség továbbfejlődik, már a vallásról, a gyökerekről, a nemzetállamokról, a szuverenitásról sem beszélhetünk, akkor vajon mi lesz ennek a vége?

Füredi: Ha így marad, mentálisan a rabjai leszünk valaminek, amitől kifejezetten tartok. Ha többé képtelenek vagyunk egyenesen beszélni, akkor a legnagyobb blődségek lesznek teljesen normálisnak elkönyvelve. Ez a bizonyos identitáspolitika örökké, megállás nélkül egyre több és több identitáshoz fog vezetni. Ma reggel olvastam a Telegraphban, hogy nagy konfliktus bontakozott ki az egyetemi hallgatók körében. Történt ugyanis, hogy a nagy homoszexuális és leszbikus közösségek elhatározták, hogy a fehér homoszexuális férfiaknak túl jó az életük, úgyhogy el kell tőlük különülni, hiszen majdnem olyan rosszak, mint a fehér heteroszexuális férfiak. Úgy tűnik, hogy napról napra egyre több identitás lesz, amivel nemes egyszerűséggel meghülyítik az embereket. Ez egy nagyon fontos ügy, ugyanis ha beszélsz 14-15 éves gyerekekkel, akik minderről már hallottak hatévesen, aztán elérik a gimnáziumot vagy a főiskolát és valami problémájuk akad – nem tudnak a bőrükben élni –, akkor lehet, hogy azt fogják mondani, én valójában ez meg az vagyok. Felveszel valamilyen identitást, mintha egy üzletbe mennél, csak éppen ruha helyett egy új identitást veszel fel. Lehet látni a fiataloknál, hogy számukra ez már normális.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Bertha: Mekkora veszélyt jelent valójában az identitáspolitika? Láthatjuk a különféle identitáspolitikát folytató szervezeteknél – például a feketéknél vagy az LMBT-közösségeknél –, hogy azt hangoztatják, ők a közösség teljes értékű tagjaivá akarnak válni, mégis pont az ellenkezőjét teszik, azaz elválasztják magukat a közösségtől. Hiszen végül nem az lesz számukra az elsődleges indentitás, hogy ők például britek vagy magyarok, hanem az, hogy ők milyen identitáscsoportokhoz tartoznak.

Füredi: Így van, és ezek az emberek különféle „gettókat” építenek, ahol csak ők lehetnek jelen. Nagyon érdekes ebből a szempontból ez a „safe space” dolog, mert hónapról hónapra több és több safe space jön létre, még a jobboldalon is, merthogy kell nekik egy hely, ahol senki sem kritizálja őket. Ez azt jelenti, hogy bármiféle szolidaritás, közösségépítés is egyre inkább lehetetlenné válik, mivel semmi sincs, ami összekötne bennünket, mint egy nemzetet.

Minden baj forrása a multikulturalizmus."

Ketipisz: Ön szerint mi a legnagyobb probléma az iszlám és a bevándorlás esetében? Orbán Viktor arról szokott beszélni, hogy nem azzal van a gond, hogy emberek érkeznek, hanem hogy tömegesen érkeznek, és ezt nem tudjuk feldolgozni, illetve megfelelő mintázataink sincsenek rá, hogy hogyan kezeljük mindezt. Mit gondol az iszlám és az európai civilizáció vegyíthetőségéről?

Füredi: Ha úgy tetszik, a fiatal iszlám radikalizmus szintén egy identitáspolitikai forma, elég csak megnézni a különféle propagandavideóikat. Láthatjuk, hogy az identitásukat keresik, csak épp az iszlámon keresztül. Én némileg másképp közelíteném meg a kérdést. Véleményem szerint a legfőbb probléma nem az iszlám és nem is bevándorlók. Nyugat-Európában ma már az a szó, hogy asszimiláció, egyszerűen szalonképtelen. Amikor arról beszélek, hogy az országunkba érkező embereket asszimilálni kell a saját kultúránkhoz, értékeinkhez, akkor azt mondják, hogy ez egy nagyon reakciós, borzalmas gondolat, sőt, igazából egy fasiszta vagy. Ha megnézzük azonban a történelmet, akkor azt láthatjuk, hogy bizony asszimilálták az embereket. Amikor megérkeztünk Kanadába, mi igyekeztünk megtanulni angolul, kanadainak kellett lennünk. Magyarok voltunk természetesen, de ennek ellenére kanadaiak is.

Az a tragédia manapság Európában, hogy teljesen elhagyták az asszimilációt mint eszközt, ehelyett multikulturalizmus van. Ennek köszönhetők a párhuzamos társadalmak, melyeket Brüsszelben vagy angol városokban is megtapasztalhatunk. Utóbbiak esetében jól el lehet különíteni például, hogy hol élnek a fehérek és hol élnek a pakisztániak. Ezek az emberek azonban nem beszélnek, nem vitatkoznak egymással. Szerintem ez a legnagyobb tragédiája annak, ami történik. Az iszlám pedig ebből a szempontból fontos. Ha nem asszimilálódik, akkor bizony nagy a probléma. Minden baj forrása a multikulturalizmus. Jó példa erre Németország esete is, ahol a török elnök úgy gondolja, jogában áll beszélni az ott élő törökökkel, hogy szavazatukkal támogassák. Ez számomra elfogadhatatlan. Mi lenne például, ha Benjámin Netanjahu jönne Magyarországra, hogy a magyar zsidóságot mobilizálja? Ez szembemegy a szuverenitással.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Bertha: Kijelenthetjük, hogy ez a gyengeség jele? Nyugat-Európában azt tapasztalhatjuk, hogy meggyengült a nemzetek saját identitása. Ennek következményeképp egy olyan negatív tendencia is kibontakozott, hogy egyfajta öngyűlöletet éreznek a saját kultúrájuk, történelmük vonatkozásában.

Füredi: Nem használom az öngyűlölet kifejezést, ám egy bizonyos mértékben persze létezik. Talán a megfelelő szó az eltávolodás. Ezalatt azt értem, hogy bizonyos emberek eltávolodnak a saját értékeiktől, nem érzik jól magukat a saját országukban. Amikor a felsőbb osztályhoz tartozó angolokkal beszél az ember, azt tapasztalja, hogy úgy beszélnek a saját hazájuk múltjáról, mintha egy másik országról lenne szó. Annak dacára, hogy mindez az ő szüleik, nagyszüleik tapasztalata volt. Ám valahogy nem érzik jól magukat az országukban, így a nemzeti értékeket sem tudják bizalmasan továbbadni az utánuk következőknek. Emiatt van az, hogy képtelenek embereket asszimilálni. Sőt, nemcsak hogy nem tudnak, nem is akarnak. Félnek tőle. És ha ez így van, Európa természetesen tönkremegy. Számos olyan ország volt a történelemben, ahol rengeteg bevándorló volt. Ilyen volt a Római Birodalom is. Ott azonban rómainak kellett lenned, hiszen nem mehettél úgy oda, hogy te ezt meg azt nem tartod magadra nézve kötelezőnek. Ez a fajta politika Rómát megerősítette. Régen, amikor Amerika behozta az embereket, az szintén megerősítette őket. Ott Rómához hasonlóan amerikainak kellett lenned. Mi ezt vesztettük el Európában.

Végre a magyarok dönthetik el, hogy mi történjen."

Sümeghi: Nagyon sokszor hallottuk, főleg politikusoktól, hogy a Magyarországról elvándoroltakat, elmenekülőket is megpróbálták a gazdasági bevándorlókkal összemosni, hogy az emberekben valahogy együttérzést váltsanak ki, amit én személy szerint sosem értettem. Önnek mi a véleménye erről, össze lehet-e hasonlítani valakit, aki ’56-ban menekült el Magyarországról – mert rákényszerült – azokkal, akik gazdasági okok miatt jönnek Európába és nem akarnak a multikulturalizmus miatt asszimilálódni?

Füredi: Csak egyvalamiben közös a kettő: hogy emberek vándorolnak egyik helyről a másikra. Nagyon fontos ebben az esetben is a kontextus. Ez egy komplikált dolog. Amikor elmentünk Magyarországról – mert el kellett –, az is közrejátszott, hogy abban reménykedtünk, végre jobb életünk lesz. Ez is fontos volt. Mi nemcsak azért mentünk el, mert nekünk kellett, hanem azért is, mert új életet akartunk kezdeni. A kontextus azonban egészen más. Az a legfőbb különbség, hogy Magyarország nagyon régen volt igazán önálló ország, hiszen átment egy borzalmas időszakon. Most azonban végre a magyarok dönthetik el, hogy mi történjen. És ebből a szempontból teljesen megértem, hogy így reagálnak a bevándorlásra, hogy miért csinálja így a dolgokat a kormány. A kontextus mindig nagyon fontos. Láthattuk a fotókat például a Keletiből kiérkező migránsokról, melynek kapcsán az egyik lap a zsidók tragédiájával vont párhuzamot, amikor mentek Auschwitzba. Hasonlított, hiszen mindkét esetben vonaton mentek. Másban természetesen nem. Ezért fontos mindig a kontextus.

Ketipisz: Mit tehetünk mi személy szerint, hogy ez a változás megtörténjen?

Füredi: Nagyon fontos, hogy sokat tanuljunk, és tudjunk megtanulni vitatkozni, ez nagyon fontos. Pláne a fiatal embereknek. A fiatalokkal kell vitázni, mert a kulturális élet propagandája főleg a fiatalok felé irányul. Magyarországon is látom, hogy ha nézed az MTV-t, meg lehet érteni belőlük az úgynevezett amerikai „soft powert”. És ez egy nagyon erős behatás a fiatalok számára. Magyarországnak ez ellen kell valahogy bátran kiállnia és érdekes értékeket felmutatnia. De az a legfontosabb, hogy optimisták legyünk és ne adjuk fel. Ne féljük kimondani az igazságot sem. Ne engedjük, hogy azt mondják, erről nem lehet beszélni vagy ezt nem lehet kimondani. Magyarországon elég érdekes a helyzet ebből a szempontból. A fiam is azt mondta, hogy valahogy más az élet itt Magyarországon. Bizonyos dolgokban Magyarország nagyon régimódi, másrészt azonban teljesen 21. századi. Ez teszi igazán érdekessé.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Szijjártó: Magyarország sürgeti, hogy Európa minél többet tegyen a határvédelemért

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az Automotive Logistics Közép- és Kelet-Európa 2018 Fórumon tartott sajtótájékoztatót.

Egyre többen utasítják el az ENSZ migrációs paktumát az EP-ben is

Több felszólaló határozottan bírálta az ENSZ migrációs csomagját, de voltak olyanok is, akik támogatták a bevándorlást ösztönző paktumot az Európai Parlament (EP) kedd esti vitáján.

Macron és Zuckerberg együtt cenzúrázhatja a Facebookot

Macron és Zuckerberg együtt cenzúrázhatja a Facebookot

amerika, london, párizs

A francia kormány emberei lehetnek az első külső cenzorok a Facebook történetében.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Ez várható a szerdai nap folyamán!

A migránskaraván leggyorsabb tagjai már az amerikai kerítést másszák

A migránskaraván leggyorsabb tagjai már az amerikai kerítést másszák

amerika, london, párizs

Felmászott az amerikai-mexikói határon lévő kerítésre mintegy húsz közép-amerikai migráns, akik az egyik migránskaravánnal indultak útnak Hondurasból egy hónappal ezelőtt, hogy eljussanak az Egyesült Államokba - közölték szemtanúk és a helyszínen tartózkodó újságírók.

Századvég: a magyarok nagy többsége ellenzi az államilag finanszírozott genderképzést

Századvég: a magyarok nagy többsége ellenzi az államilag finanszírozott genderképzést

kétharmad

A megkérdezettek 60 százaléka inkább egyetért az Emmi és az Igazságügyi Minisztérium azon előterjesztésével, melynek keretében megszűnik a gender szak állami finanszírozása - derül ki a Századvég Alapítvány által a 888.hu számára készített közvélemény-kutatásból.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére