Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
Big pikcsör
 
 
 
 

Frank Füredi: "Orbán nagyon is 21. századi"

Bertha László - Ketipisz Sztavrosz - Sümeghi Lóránt

2018. január 31. 09:01

Rendhagyó beszélgetés a magyar származású brit szociológussal, Frank Füredivel a brüsszeli elit és a hétköznapi emberek konfliktusáról, a multikulturalizmus és az identitáspolitika veszélyeiről, a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdéséről, valamint arról, hogy miért is 21. századi politikus Orbán Viktor.

Az emberek Európa-szerte látják, hogy van lehetőségük, létezik alternatíva egy önálló politika eléréséhez."

Sümeghi: Hogy egy aktualitással kezdjünk, nemrég olvashattuk a Brexit kapcsán, hogy már nemcsak a maradáspártiak szeretnének egy új népszavazást tartani a kérdésben, hanem az olyan keményvonalas kilépéspártiak is, mint Nigel Farage – értelemszerűen pont ellenkezőleg, hogy megerősítse a kilépés szándékát. Van okunk azt feltételezni, hogy politikai káosz uralkodik Nagy-Britanniában? Van-e felelőssége ebben Brüsszelnek?

Füredi: Eléggé érdekes dolog ez az egész. Emlékszem arra a reggelre, amikor nyertünk, azaz bekövetkezett a Brexit, és senki sem akarta elhinni, hogy – végül minden propaganda ellenére mégis – a nép így szavazott. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy nem lesz könnyű, mert Angliában a két domináns párt, a Konzervatív és a Munkáspárt vezetője a Brexit ellen volt. Az emberek nagy része pedig a kilépés mellett. Azóta a média – beleértve a BBC-t is – megállás nélkül rémpropagandát gyárt az ügyben, hogy borzalmas lesz, ha bekövetkezik a Brexit. Például kitalálnak olyan történeteket is, hogy lengyel vendégmunkásokat megölnek egyes kilépéspártiak, mert annyira utálják őket, ami teljes mértékben a fantázia szüleménye. De tény, hogy nagyon nehéz lesz most már elképzelni, hogy milyen lesz a Brexit, hiszen hiába megy előre a dolog, mégsem történik semmi. Meglátásom szerint vagy nem lesz Brexit, vagy megjátsszák majd az egészet és csinálnak egy ilyen „soft” Brexitet, ami nem jelent semmit sem. Ráadásul a gond az, hogy az ezekben a folyamatokban részt vevő politikusok – hovatartozásuktól függetlenül – nem jó vezetők, hiszen nem csinálnak semmit. Egyetlen embert tudnék így hirtelen felhozni, aki tette a dolgát ebben a kampányban, az pedig a munkáspárti Gisela Stuart, aki nemcsak az ügy közgazdasági vonzatairól beszélt, hanem arról is, hogy ez az egész egy demokráciakérdés, amely érinti a szuverenitásunkat, hiszen az a kérdés, hogy a nép miként tudja a saját jövőjét irányítani.

Frank Füredi

Fotó: Kozma Zsuzsi

Sümeghi: Ön mennyire érzi úgy, hogy az Európai Unió is felelőse ennek a kaotikus helyzetnek?

Füredi: Ők is részesei! Emiatt röhögnek is, hiszen látják, mennyire gyenge a kormány, például napról napra új miniszterek érkeznek, majd távoznak. És mivel a kulturális elit nem érdekelt a Brexitben, a taktikájuk az, hogy inkább bele se állnak a vitákba. Inkább megfontoltan hagyják, hogy a britek elrontsák az egészet.

Bertha: Ahogyan említette a Brexit kapcsán a demokrácia kérdését, valóban úgy tűnik, hogy sem az elit, sem pedig a politikai vezetés nem akarja elfogadni az emberek akaratát. Mindeközben pedig azt látjuk, hogy Brüsszel a keleti tagállamok – így például Magyarország és Lengyelország – esetében a jogállamisággal és a demokráciával összefüggésben kritikákat fogalmaz meg. Mi az oka ennek a kettős mércének?

Néhány pohár bor után úgy beszélnek a saját népükről, mintha az egy másik bolygón létezne."

Füredi: Elsősorban az, hogy az ő szemükben az a réteg, amely nem úgy gondolkodik, mint ők, az egytől egyig buta, iskolázatlan emberekből tevődik össze. Ebből kifolyólag úgy gondolják, nem is fontos, hogy mit akarnak, hiszen ez a réteg úgysem tudja, hogy mi a jó neki. Tényleg azt hiszik, hogy ők nálam és nálad is jobban tudják, hogy nekünk mire van szükségünk. Ezért van az, hogy az ő szemükben, akik fontosak, azok a szakemberek és a bírók, de ezek olyan emberek, akikre soha senki sem szavazott. De mégis bennük bíznak. Eközben a polgárok, akik élnek a szavazati jogukkal, már nem olyan fontosak a számukra. És az az érdekes – például ha előadást tartok Brüsszelben –, néha van szerencsém beszélgetni különféle politikusokkal, és néhány pohár bor után úgy beszélnek a saját népükről, mintha az egy másik bolygón létezne. Egészen megdöbbentő.

Bertha: Pont ezt láthattuk az illegális bevándorlással összefüggésben is. Gondolok itt elsősorban arra, hogy az európai közvélemény – főként a terrortámadások hatására – már inkább azon az állásponton van, hogy meg kellene akadályozni ezt a jelenséget, míg az elit továbbra is kitart annak jótékony hatása mellett.

Füredi: Az az érdekes a bevándorláskérdésben, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy bizonyos embertömegek be akarnak vándorolni, hanem hogy a politikai elit részéről fel sem merül az, hogy megkérdezzék a szavazóikat arról, ezt akarják-e vagy sem. Pedig számomra az a legfontosabb, hogy egy ilyen kérdésbe legyen beleszólásom, legyen jogom arra, hogy igent vagy nemet mondjak. Tehát az európai népeknek kell, hogy legyen ebbe beleszólásuk, hiszen nekik kell eldönteni, hogy milyen országot szeretnének építeni a jövőben. Hiszen a bevándorláskérdés nemcsak egy demográfiai, hanem egy politikai kérdés is. Ugyanis, ha megszűnik az országok hivatalos állampolgárai és az idegenek közötti különbség, akkor nagyon nagy politikai problémával állunk szemben.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Ketipisz: Mióta látja konkrét problémának a bevándorlást?

Füredi: Nekem alapvetően nem a bevándorlással van bajom, hanem azzal, ahogyan a bevándorlásra reagáltak. Elsősorban arra gondolok, hogy ezt egy eldöntött kérdésként kezelték. Egyes helyeken azt mondták, hogy ebbe a városba 20 ezer bevándorló fog érkezni – ha teszik, ha nem. Másodsorban pedig az a probléma, hogy nem tettek különbséget az állampolgárok és az ideérkezők között. Ez pedig azért nagy baj, mert akkor az állampolgárság mint olyan nem jelent semmit, hiszen pont annyit ér az ember, mint egy idegen, egy turista vagy egy bevándorló Líbiából.

Sümeghi: Tehát, ahogyan Brüsszel a Brexitet sem tudta érdemben kezelni, úgy a bevándorlás kérdését sem?

Füredi: Egyetértek. Néhány napja Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy szó sem lehet népszavazásról Franciaországban az uniós tagságról, bár tudja, hogy a nép inkább a Frexitet (Franciaország kilépését – a szerk.) preferálná. Hasonló tapasztalatom volt Olaszországban is, ahol előadást tartottam. Rajtam kívül felszólalt egy baloldali és egy jobboldali előadó is, eléggé érdekesre sikerült a vitánk. De azt vettem észre, hogy még a baloldaliak is az Európai Unió ellen érveltek. És bár elismerték, hogy hiába szeretnének kiválni az EU-ból, ők maguk ehhez nem elég bátrak, mégis örülnek annak, hogy Nagy-Britannia felvállalta ezt az utat.

Pontosan emiatt tért rossz útra az Európai Unió."

Ketipisz: Az, hogy az emberek így kezdtek el gondolkodni, milyen folyamat eredménye? Hiszen régen még érték volt az Európai Unió.

Füredi: Szerintem korábban, amikor gazdasági alapú együttműködés jellemezte az Európai Uniót, az jó volt, ám a probléma akkor keletkezett, amikor ez a gazdasági kollaboráció politikaivá vált. Ezzel együtt elértéktelenedett a szuverenitás, mostanra már lenézik, kiröhögik. Például amikor embereknek erről a kérdésről beszélek, rázzák a fejüket, rám néznek és azt mondják: Feri, te hülye vagy! Meglátásuk szerint mi már egy globalista világban élünk, ahol a nemzeti szuverenitás már nem jelent semmit. Számukra ez már egy avítt fogalom, egy butaság, amit már elhagytunk a XVIII. és a XIX. században. Pontosan emiatt tért rossz útra az Európai Unió. Mert önmagában az nagyon jó, ha Európa együttműködik, de nagy szükség van arra, hogy az önálló tagállamok kifejezhessék önmagukat.

Bertha: Realitás-e, hogy az unión belül egyre nagyobb súllyal rendelkező V4-ek ezt a folyamatot meg tudják változtatni?

Füredi: Ez egy nehéz kérdés, de azt fontos leszögezni, ez a négy ország mostanra sokkal erősebb, nagyobb súllyal bírnak, mivel együttműködnek. Például ezért nem tudják Lengyelországot sem annyira büntetni, mert tisztában vannak azzal, hogy Magyarország kiáll mellette, ami nagyon fontos. Szerintem a visegrádi országok előmenetele attól is függ, hogy mi fog történni Görögországgal, Spanyolországgal, és hogy annak a régiónak milyen lesz a fejlődési dinamikája. Ugyanakkor szerintem elkerülhetetlen, hogy az Európai Unió magja, nevezetesen a gazdagabb országok – mint Franciaország, Hollandia és Németország – összefognak és kialakítanak egy kétsebességes európai modellt, amelyet Emmanuel Macron is vizionált. Hiszen nagyon nehéz lesz a közös devizát, az eurót megtartani addig, ameddig közgazdaságilag gyengébb országok is vannak az unióban.

Bertha: Tehát a kör bezárult, az elit ismét az emberek megkérdezése nélkül döntött. Most éppen abban, hogy kétsebességes Európa lesz, ha tetszik, ha nem.

Füredi: Pontosan, és ezzel ők is tisztában vannak. Ugyanakkor azzal is, hogy hatalmas gondok húzódnak meg az unión belül. Például a finnek nemrég arról döntöttek, hogy nem fogják megnövelni az uniós kiadásaikat miután Nagy-Britannia elhagyta az EU-t, sőt inkább arra törekednek, hogy leszorítsák a saját költségvetésüket. De a dolog lényege az, hogy akármi történik a Brexittel – már önmagában az a tény, hogy ez bekövetkezett –, az emberek Európa-szerte látják, hogy van lehetőségük, létezik alternatíva egy önálló politika eléréséhez.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Sümeghi: Orbán Viktor politikája is egy ilyesfajta alternatíva felkínálásáról szól, és mintha már egyre többen kezdenék elismerni, hogy ennek a felfogásnak igenis van létjogosultsága.

Füredi: Orbán talált egy saját, magyar, önálló nyelvet, amin keresztül ki tudja fejezni, hogy Magyarországnak mire van szüksége. Ez a gondja Brüsszelnek. És persze az is, hogy Orbán mindezt önállóan mondja. Az ő szemükben elképzelhetetlen, hogy egy ilyen kis, kelet-európai ország a saját nyelvén keresztül képes kifejezni magát és közvetíteni a saját értékeit. Ez számukra nagyon nagy probléma, hiszen felmerül bennük a kérdés, ha ezt nemcsak Magyarországon csinálják majd így, hanem Portugáliában vagy Görögországban is elkezdik majd önállóan kifejezni magukat, akkor mi lesz. Brüsszelnek az a fontos, hogy az emberek Brüsszel nyelvén fejezzék ki magukat.

Ketipisz: Ön hogy látja, mennyire lehet Brüsszel akaratát sikeresen ellensúlyozni? Mi lehet a szembenállás jövője?

Füredi: Szerintem itt az ideje, hogy az igazi európai érvek, az igazi demokratikus érvek érvényre tudjanak jutni. Látható, hogy Nyugat-Európában legitimációs krízis bontakozott ki. Az emberek nem hisznek ezeknek a kormányoknak. Egy fordulópontnál vagyunk: a régi politika nem tud tovább menni. A régi, komoly szerepet játszó politikai pártok, amelyek a második világháború után jelentek meg, ma már szinte sehol sincsenek. A szocialista pártok sem Franciaországban, sem Olaszországban, de még Németországban sem érnek el komoly eredményeket. A brit Konzervatív Párt, amely a legöregebb párt Európában, nagyon gyenge kormányt ad jelenleg Nagy-Britanniának. Nincs bennük potenciál. Ilyenkor annak kell történnie, hogy új mozgalmak és új pártok alakulnak.

Mi zombipártnak hívjuk ezeket..."

Sümeghi: Ha jól értem, arról beszél, hogy átmenethez értünk: a régi politika felhatalmazás nélküli politika. Mi történik most Magyarországon az Ön értelmezése szerint? Ha most kellene meghúzni a mérleget, akkor sikeresnek ítélné-e meg a magyar kormány tevékenységét ezen a téren?

Füredi: Minden attól függ, hogy mi történik a következő időszakban. Mert nem csupán a kormánytól függ az eredmény. Ha egy év múlva kérdez meg erről, könnyebb felelnem. Nem tudom, mire számíthatunk a lengyelektől vagy a szlovákoktól, hogy mennyire erősen harcolnak majd, ha kihívásokba, problémákba ütköznek. Mindenesetre amit most mondani tudok, az az, hogy amit ma a magyar kormány képvisel, az biztosítja, hogy egy pluralistább Európát tudunk építeni. Hogy végre van valaki, aki más utat mutat.

Sümeghi: Amiatt firtattam ezt, mert a Fideszt sokszor támadják az ellenzék részéről azzal, hogy nem 21. századi a politikája. A mi szempontunkból pont úgy tűnik, mintha Orbán Viktor politikája lenne az egyetlen, ami igazán 21. századi.

Füredi: Angolul mi zombipártnak hívjuk ezeket a pártokat, amiből – ahogy én látom – elég sok van Magyarországon. Ezek pusztán névleges pártok, nincs semmi élet körülöttük, bennük. Nincs valódi aktivitásuk, nem mozgatják meg az embereket. Arról ismerhetők meg, hogy amikor kifejezik magukat, a szavaiknak nincs semmi értéke és értelme. Nyugat-Európában a médiatréning azt jelenti, hogy sose beszéljen egy politikus becsületesen és sose mondja azt, amit igazából mondana. Orbán nem ilyen politikus. Nagyon kevés politikus van Európában, aki nem csak azt mondja, amit a médiatréningen mondtak neki. Ő olyan figura, akiről el tudom képzelni, hogy azt mondja, amit gondol.

Sümeghi: Ez Brüsszelben általában ki is veri a biztosítékot.

Füredi: Mikor a feleségemmel reggelizünk és közben nézzük a reggeli politikai műsorunkat, mindig nevetünk a megszólalókon, mert előre tudjuk, hogy mit fognak mondani. Ugyanaz az egy darab szótáruk van, ami nagyon kicsi és csak pár szóból áll. Ezért aztán nincs is súlya, jelentése a mondataiknak. Csak a fő stratégiát követik: hogy ne feleljenek az adott kérdésre. De hogy a kérdésedre is válaszoljak: ebből a szempontból Orbán nagyon is 21. századi. De azt kell mondanom, hogy Macron is ugyanígy 21. századi – bár más szempontból. Tehát azért lehet találni olyan politikusokat Európában, akik értik a korszellemet.

OLVASTAD MÁR?

Big pikcsör
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

Brenzovics László: Ha az EU akarná, rákényszeríthetné Ukrajnát a magyarellenes támadások leállítására

csak neked, csak most

Ukrajnában eddig senkit sem ítéltek el a kárpátaljai magyarokat ért súlyos támadások miatt, pedig ismertek az elkövetők - mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyar politikus szerint a magyar ügyekben kettős mércét alkalmazó EU véget vethetne az ukrajnai magyarok elleni durva támadásoknak, ha rákényszerítené az európai értékek betartására Ukrajnát.

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

Hiába készült nagyon Macron a beszédére, bealudtak rajta

amerika, london, párizs

November 11-én volt száz éve, hogy lezárult az első világháború. A centenárium kapcsán óriási hepajt rendeztek Párizsban, több mint 70 állam- és kormányfő vett részt a Diadalív öröklángjánál tartott megemlékezésen.

Duterte: a Nemzetközi Büntetőbíróság idiótákból áll

Duterte: a Nemzetközi Büntetőbíróság idiótákból áll

amerika, london, párizs

A Fülöp-szigetek szabad szájú elnöke ezúttal sem hazudtolta meg önmagát.

Manfred Webernek elég lesz Juncker helye

Mégsem indul a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökségi posztjáért a párt január 19-re összehívott rendkívüli kongresszusán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője, csúcsjelöltje, a CSU alelnöke.

Ömleni fog a pénz Budapestre

Ömleni fog a pénz Budapestre

kétharmad

1000 milliárd forintot jelent a fővárosnak a kormánnyal aláírt, 15 pontból álló megállapodás. A kontraktust Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írta alá szombaton.

A Fidesz megpróbálja kihúzni Junckerből, mennyi közpénzt utal az EU a migránskártyákra

A Fidesz megpróbálja kihúzni Junckerből, mennyi közpénzt utal az EU a migránskártyákra

kétharmad

Írásbeli kérdéssel fordulnak az Európai Bizottság (EB) "isiászos" elnökéhez.

Olasz kormány: a francia étvágy hírhedt és már régóta ismerjük

Az olasz kormány egyik minisztere úgy fogalmazott: a francia elnök az EU Olaszország ellen irányuló nyomásának vezéralakja lett.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére