„A trollmédia (index, 24.hu, hvg.hu) Fika vb-t tart”, írta korábban Deutsch Tamás, és nehéz másnak nevezni azt az oroszlánszagú szenvedést, amit a vizes vb kezdete óta előadnak. A lélegeztetőgépes nyafogást felváltotta a pajkos viccelődés, ami szintén kissé erőltetett, és tudjuk, hogy ha mondjuk az arabok szexuális szokásain kezdenének élcelődni mások, akkor rögvest érzékenyebbre váltana a hangnem a csicskamédiánál és társainál.

Ennél már csak a magyar média szöcskéje, Bede „az a baj, hogy továbbmennek” Márton volt jobb, aki szokás szerint magáról írt. Kifejti rövid, ám velős kis megjegyzésében, hogy szemben a most torokból szurkoló mucsai magyarok többségével ő korábban is tudta, ki az a Ranomi Kromowidjojo, hiszen a mucsai magyarok többségével szemben ő tájékozott, világlátott, mívelt, a pesti flaszter bennszülött gyermeke. Székébe süppedve egész nap mást se csinál, csak tájékozódik.

A magyarok közül nyilvánvalóan azok a legnagyobb világfik a szemükben, akik elmennek mosogatni Londonba, hogy valamelyik sokszínű városrészben egy öt négyzetméteres szobát bérelhessenek – hiszen azt olvasták a csicskamédiában, hogy Orbán Magyarországa elviselhetetlen. A valóságban ők áldozatai a Soros-csicskák propagandájának, hiszen nem mindenkinek adatik meg, hogy Soros valamelyik keltetőjében dolgozza halálra magát akár itthon, akár a fejlett nyugaton.

Csakhogy épp az a lényeg, amit a fanyalgó csicskamédia-munkások kifogásolnak: a magyarok örülnek a magyarok sikerének, örülnek, hogy Magyarország sikeresen megrendezett egy világversenyt, amivel mind a hazaiak, mind a külföldiek elégedettek voltak. A világ ennyire egyszerűen működik a haladó szerkesztőségek világán kívül. Ez adja a nemzeti közösség „természetes” mivoltát, nem pedig az, hogy melyik elmélet alapján lehet cáfolni annak eredetét vagy meglétét. És az, hogy ez a közösség épp örül-e a sikernek, kurvára nem függ attól, hogy ismernek-e minden versenyzőt minden versenyszámban, hogy felkészültek-e sporttörténelemből vagy korábbi eredményekből.

Lassan axiómát kellene faragni abból a tételből, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van, még akkor is, hogyha nincs. Mit szokott ugyanis a mi nagyszerű főhercegünk emlegetni a baloldal kapcsán? Hogy egyszerűen nem szeretik a magyarokat azért, mert magyarok. Hogy ez a hivatalos baloldalon kívüli balosokra is vonatkozik-e, azt nem tudom, de a liberális csicskamédia valóban ennek a betegségnek a jeleit mutatja. Gúnyolódni csak a magyarokon lehet, ahogy a kákán csomót keresni is velük kapcsolatban érdemes, és akkor is mehet a károgás, ha éppen nincs miért. Ennek számtalan oka lehet. Lehet zsigeri megvetés (ha létezik antiszemitizmus, akkor létezik hungarofóbia is), lehet az autizmus egyik speciális formája vagy lehet, hogy valamelyik, a nemzetköziség jegyében kialakult nagy elmélet homályosítja el a látásukat. De az is lehet, hogy szimplán szerelmesek önmagukba, és a saját nagyszerűségük tudata miatt nem látnak túl a saját egójukon.

A narcisztikus haladók világán túl persze mindenkinek a sajátjai fontosak, a családja, a barátai, majd az országa. És a narcisztikus haladók meg kisborjúként pislognak minden alkalommal, hogy vajon miért nyer megint a Zorbán.

A csicskamédia haladói képtelenek voltak feldolgozni a foci EB örömét, és most a FINA örömét sem tudják megemészteni. A jó hír az, hogy az ő fanyalgásuk semmiben sem csorbítja mindenki más örömét. Nélkülük mindenki egész jól elvan a világban. Sőt, a többségük azt sem tudja, mi az az Index.