Megszűnik közel 50 éves működés után az Európai Unió cukortermelésének szabályozására szolgáló kvótarendszer szeptember 30-án, szombaton – közölte az Európai Bizottság. 

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos kijelentette, a kvótarendszer megszűnése az európai cukorágazat számára fordulópont, amely megnyitja a lehetőséget a termelők számára, hogy nyissanak a globális piacok felé. Elmondása szerint jelentősen csökkennek a piaci szereplőkre, a termelőkre és a kereskedőkre nehezedő adminisztratív terhek is.

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) számos intézkedést tesz lehetővé az uniós cukorágazat megsegítésére a piacon keletkező váratlan zavarok esetére. Az uniós bizottságnak lehetősége van közbelépni az árak hirtelen emelkedését vagy zuhanását eredményező, súlyos piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási és egyéb válságintézkedések bevezetése révén – ismerteti közleményében az uniós bizottság.

Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. Az uniós cukorrépa-termelés nagy része Európa északi felében koncentrálódik, ahol a klíma alkalmasabb a növény termesztésére.

A cukor uniós átlagára 2016 vége óta mintegy 500 euró tonnánként.

Több mint 20 éve még 12 cukorgyár működött Magyarországon, amiből mára csupán egy, a kaposvári maradt talpon. A rendszerváltás után 1990-ben még 131 ezer hektár volt a betakarított cukorrépa területe, ami közel 600 ezer tonnás előállított cukormennyiséget jelentett. 1997-et követően szinte minden évre jutott egy gyárbezárás, a racionalizálás jegyében. 2006. július 1-jén lépett hatályba az unió cukorreformja, ami a korábbinál sokkal jövedelmezőbb ágazatot ígért a nagy európai vállalatoknak, így a magyar cukorgyártás sorsa végleg megpecsételődött.