Felpörögtek az események Szíriában
Bokor Gábor
2017.05.11. 18:58
A stratégiailag kulcsfontosságú Tabka-gát visszafoglalásával új erõre kaphat az Iszlám Állam elleni koalíció, és akár megkezdõdhet a terrorszervezet teljes kiszorítása a polgárháborúban fulladozó országból. Azonban van pár kisebb bökkenõ.
DAMASZKUSZ, 18:58
A stratégiailag kulcsfontosságú Tabka-gát visszafoglalásával új erőre kaphat az Iszlám Állam elleni koalíció, és akár megkezdődhet a terrorszervezet teljes kiszorítása a polgárháborúban fulladozó országból. Azonban van pár kisebb bökkenő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Angela Merkellel tartott csütörtöki megbeszélése után kifejtette, hogy a szervezet közvetlenül nem vesz részt az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet elleni hadműveletekben Szíriában és Irakban.
Még ha az észak-atlanti szervezet be is lépne az amerikai vezetésű koalícióba, szerepe nem változik, a NATO nem vesz részt a harci cselekményekben Szíriában és Irakban. Továbbra is csak támogatást nyújt a harcoló egységeknek, illetve kiképezi azokat"
– fogalmazott Stoltenberg.
Angela Merkel a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a szövetség szerepével kapcsolatos álláspontról majd csak a két hét múlva esedékes csúcstalálkozón dönthetnek Brüsszelben.
Továbbra sem képes eldönteni a szervezet, hogy hivatalosan is részese legyen-e az amerikai koalíciónak, ami eddig képtelen volt stabilizálni a helyzetet Szíriában és Irakban, sőt tovább rontott a helyzeten.
A NATO a hét éve tartó polgárháborúban mindössze drónokkal és felderítőgépekkel segíti a koalíciós erőket. Míg Szíriában csak az Asszád elleni lázadócsoportokat támogatták, addig Irakban a kormány csapatait képezték tovább.
Németország nem fogja kibővíteni a koalícióban végzett tevékenységét. Ez akkor is így lesz, ha esetleg a brüsszeli csúcson döntés születik a részvételről a harci feladatokban"
– válaszolt Merkel arra a kérdésre, hogy Németország fontolgatja-e, hogy komolyabb szerepet vállaljon az Iszlám Állam elleni harcokban.
A politikus elismerte, hogy a terrorizmus folyamatosan fenyegeti Európát, valamint kijelentette, hogy Németország folytatja a szélsőségesek elleni fellépését.
Európában folyamatosan változik a terrorizmussal kapcsolatos helyzet, és az is tapasztalható, hogy Németország szomszédságában naponta megjelenik a terrorizmus veszélye. Berlin kitart a terrorizmus elleni küzdelem azon célja mellett, hogy az érintett régiókban segíteni kell a biztonsági erők kiképzésében, ahogy teszi ezt Afganisztánban is"
– fogalmazott a kancellár.
Siker az ISIS felett, de milyen?
Az utóbbi napokban az SDK nevű lázadók seregei elfoglalták az Iszlám Államtól az Eufrátesz folyón lévő, stratégiailag kulcsfontosságú Tabka-gátat. Az építmény megszerzésével megingott az Iszlám Állam helyzete, ugyanis az elfoglalt gát és erőmű volt a terrorállam legnagyobb aduja, amivel folyamatosan rettegésben tudta tartani a környék lakóit.
Az elmúlt hónapokban többször is lehetett hallani arról, hogy működésképtelen lett a gát. Komoly aggodalmak merültek fel annak kapcsán, hogy a gátat súlyos károk érhették a harcok során, vagy a karbantartás hiánya miatt üzemképtelenné válhatott. Sok médium szerint a terrorállam szándékosan rongálta meg a gátat, hogy elárasszák a környező területeket, így lassítva az ellenük harcolókat.
Tabka visszavételével lépéselőnybe kerülhetnek a lázadók a kormányerők seregeivel szemben. Utóbbi jelenleg Aleppó és Idlib környékét szabadítja fel mind a felkelők, mind az ISIS seregeitől, keleti irányba egyelőre nem nyomultak. A Tabka és Rakka közötti 40 kilométeres szakaszon feltehetőleg felgyorsulhat a Rakka felszabadítására érkező csapatok előrenyomulása, a két város közötti út mentén ugyanis semmilyen nagyobb város nem található.
Mi lesz veled, Szíria?
Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja csütörtökön elmondta, hogy a korábban elfogadott biztonsági zónák létrehozása Szíriában minden jel szerint csak ideiglenes lesz, mivel az nem jelentheti Szíria felosztásának előzményét.
A múlt héten Asztanában született iráni-török-orosz megállapodás révén több segély juthat az érintett területekre. Leszögezte mindazonáltal, hogy a biztonsági övezeteket nem szabad katonai akciók indítására felhasználni"
– fogalmazott.
Jan Egeland, norvég diplomata Genfben elmondta, hogy a biztonsági zónák létrehozását követő híradások szerint mérséklődött az erőszak, de a segélykonvojok továbbra sem nagyon jutnak el a szükséget szenvedőkhöz.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
