Szerdán feloszlott a brit parlament alsóháza, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások kampánya.

Theresa May jelenlegi kormányfő április 18-án jelentette be, hogy előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában április 18-án.

A brit választási törvény egyrészt kimondja, hogy a voksolások előtt 25 munkanappal az alsóház befejezi a tevékenységét és feloszlik. Másrészt előírja azt is, hogy az eredetileg 5 éves ciklusokat az alsóházi képviselők kétharmados többséggel "megszakíthatják", és soron kívüli választásokat szavazhatnak meg. Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban (522:13) hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását.

A jelenlegi brit miniszterelnök azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a Brexit-tárgyalásokat. May indoklása szerint azért is szükséges a megerősített mandátum, mivel az ellenzék igyekszik akadályozni a kilépési folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét.

Theresa May szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit értesít a parlament feloszlásáról és a választási kampány hivatalos megkezdéséről.

Szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A Konzervatív Párt által vezetett kormány a helyén marad a választások napjáig, de a továbbiakban a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők. A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is. Így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek június 8-án, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból is.

A felső kamara, a nem választott tagokból álló Lordok Háza tovább funkcionál, de csak korlátozott jogkörökkel.

Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson számítása bevált: az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt.

A legutóbbi felmérések alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek vizsgálati eredményeit átlagoló független szakértői testület, a Britain Elects számítási modellje szerint jelenleg a választók 46,1 százaléka voksolna a kormányzó Konzervatív Pártra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 27,3 százalék.

Az egyik legnagyobb hálózat pedig, a Betfair jelenleg 1/9-es esélykiírással – 90 százalékos valószínűséggel – kínál fogadást arra, hogy a konzervatívoknak lesz többségük az új alsóházban. A cég a Munkáspárt győzelmére 43/1-es esélyt írt ki – ez 2 százalékot alig meghaladó valószínűségnek felel meg.

(MTI)