A mérkőzés első félideje hozta a jobb játékot, ekkor mindkét oldalon láthattunk helyzeteket, sőt gólokat is. Talán agilisebben kezdett a magyar válogatott, de hamar alábbhagyott a lelkesedés, vagy az is lehet, hogy a fehéroroszok szedték össze magukat, mindenesetre a játékrész közepétől átvették az irányítást, vezetést is szereztek, de hamar egyenlítettünk Varga fejesével.

A szünetig több volt a veszélyes hazai támadás, azonban egy tiszta tizenegyest nem adott meg a bíró a magyar csapatnak, így mindennel együtt a döntetlen reális eredmény volt.

A második félidőben jobbak, veszélyesebbek voltak a fehéroroszok, Gulácsi többször is nagyot védett, egyértelműen ő volt ma a válogatott legjobbja. Ahogy telt az idő, egyre inkább leült a meccs, a végére már-már unalmas volt.

Összességében egy nem túl izgalmas, nem túl jó színvonalú barátságos meccsen egy olyan döntetlen született a gyengébbnek elkönyvelt Fehéroroszország ellen, aminek a magyar válogatott örülhet jobban. 1—1 tehát a vége, ennél fogunk még jobb mérkőzéseket is látni, remélhetőleg.