Ezrek gyûltek össze Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából
Zelenka Dóra
2019.03.10. 18:00
Kék és aranyszínû sávos zászlókkal érkeztek Székelyföldrõl Marosvásárhelyre, a Székely vértanúk emlékmûvéhez. A Székely Nemzeti Tanács 2013-ban nyilvánította a Habsburg-ellenes szervezkedésben részt vevõ hõsök kivégzésének dátumát a székely szabadság napjává.
Marosvásárhelyiek és Erdély számos más településéről érkezett demonstrálók ezrei gyűltek össze a székely szabadság napja alkalmából rendezett megemlékezésre és autonómiatüntetésre.
Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél már a meghirdetett kezdés előtt fél órával ünnepi hangulatban gyülekezett a tömeg, magyar és székely zászlókat lengetve.
Többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszanak. Az obeliszknél helyi idő szerint 16 órakor kezdődik a megemlékezés, ezt követően a demonstrálók a Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót készülnek átadni a kormány helyi képviseletét ellátó megyei prefektusnak.
Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a demonstráció legfőbb üzenete az, hogy
a székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára."
A tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Izsák Balázs "a székely jövőépítés első európai sikereként" értékelte a demonstráción elhangzott beszédében, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.
Az SZNT elnöke szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet.
A helyi hatóságok ugyan nem próbálták eltiltani a résztvevőket attól, hogy a város központjába, a városháza elé vonuljanak, ahogy azt néhány évvel korábban tették, de idén is barátságtalan gesztust tettek: ezúttal a székely vértanúk emlékműve – a marosvásárhelyi magyarság március 15-i ünnepségeinek és a székely szabadság napjának hagyományos helyszíne – került az etnikai súrlódások középpontjába: a márciusi ünnepségekre időzítve a városháza ugyanis új kockakő burkolatot készíttetett az obeliszk köré, ám miután a helyi román sajtó felhívta a figyelmet rá, hogy a nyolcszögű burkolat a székely zászló motívumát idézi, a helyi hatóságok utasítására a térrendezést végző munkások oktogonná alakították az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolították a "Székely vértanúk kútja" feliratot.
Izsák Balázs közleményében jogsértőnek és provokatívnak, az EU-elnökségét betöltő Romániához méltatlannak minősítette a székely jelképek eltávolítását.
A Miniszterelnökség támogatja a székely szabadság napja alkalmából rendezett felvonulást.
Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka.
"Egy közösség csak akkor tud megmaradni, ha sorsát maga alakítja, ha a közösség jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről maga dönt. A székelység autonómiaigénye megalapozott és jogszerű, hiszen semmivel sem kíván többet, mint Európa számos más nemzeti kisebbsége: szabadon használni nyelvét és nemzeti jelképeit egy olyan autonómiaformában, amely nem sérti a többségi nemzetet, és amelyre Európában számos jól működő példa van" – áll a közleményben.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közleményben úgy fogalmazott: Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye, fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk.
Március 10-én, a székely vértanúk marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján különösen fontos, hogy minél nagyobb számban hallassuk a hangunkat és közösen álljunk ki a székelység autonómiaigénye mellett"
– hangsúlyozta az államtitkár.
Marosvásárhelyen beszédet tartott Tőkés László is, aki arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság nem akar az elűzött szászok és svábok sorsára jutni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a centenáriumát ünneplő román politikai osztály "fesztív" magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni.
A román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt székelyeket, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet. Ideje volna, hogy az EU és az Orbán Viktor miniszterelnököt kárhoztató néppárti frakció ne csak a Közép-Európai Egyetem sorsával, hanem a megsemmisülés határára jutott marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem helyzetével is foglalkozzon"
– jelentette ki.
Budapesten is kiálltak a székely önrendelkezés mellett.
Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő beszédében elmondta: kötelességünk, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében erős képviselettel lépjünk fel az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben.
A KDNP-s képviselő kiemelte: a mostani brüsszeli vezetés inkább foglalkozik a bevándorlókkal, inkább költi a pénzt a migránsokra, mintsem az EU területén élő több mint 50 millió őshonos nemzeti kisebbséghez tartozó polgár jogaival törődne. Megjegyezte azt is, hogy a következő uniós ciklusban célként kell kitűzni egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatását. A KDNP-s képviselő örömtelinek nevezte, hogy 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilváníthatja az Országgyűlés.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
