Nem túl sűrűn fordul elő, hogy egy elnök azt mondja, valamelyik lépése rosszul sült el. Az amerikai elnök, Barack Obama a hétvégén bevallotta, hogy nem a várakozásaiknak megfelelően alakul a helyzet Líbiában Khadafi leváltásával.

Általában az elnökök, akkor szoktak a mellényúlásaikról nyilatkozni, amikor már ciklusuk a végéhez közelednek, vagy már nyugdíjba vonultak. Obama a líbiai beavatkozást elhamarkodottnak nevezte, de azt is mondta, hogy helyesen cselekedett.

Barack Obama elődei is elárulták, melyik lépésüket bánták meg elnökségük alatt.

Az előző elnök az iraki fegyverkezésről szerzett téves információkat tartja a legnagyobb hibájának.

Bushék arra alapozták az háborút, hogy Irak olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyek tömeges pusztításra is képesek lennének. Az információ téves volt. Egy 2008-as interjújában azonban bevallotta, ha tudta volna, hogy Irak nem rendelkezik efféle fegyverekkel, akkor nem szállta volna meg. Bush ettől függetlenül emelt fővel távozott az elnöki posztról.

Clinton a ruandai népirtást tartja az egyik fő bűnének, ami az első kormányzati ciklusa alatt történt.

A volt amerikai elnök a népirtás után négy évvel 1998-ban Ruanda fővárosába utazott, hogy sajnálatát fejezze ki, amiért nem látta világosan mi zajlik az afrikai országban és nem cselekedett elég gyorsan. Clinton kifogását, miszerint, nem volt tudatában annak, hogy Ruandában tömeges öldöklés folyik, később a titkosítás alól feloldott dokumentumok cáfolták. Az iratok alapján az Egyesült Államok, Franciaország, a volt gyarmattartó Belgium és az ENSZ is birtokában volt azoknak az információknak, amelyek egy készülődő, rohamos iramban lezajló népirtásra utaltak.

Másik legnagyobb bűnének a Monica Lewinsky-ügyet tartja. Az elnök karrierjét majdnem kettétörte a Fehér Ház gyakornokával folytatott viszony. A washingtoni alsóház 1998 decemberében megszavazta Clinton kongresszusi vád alá helyezését, az eljárás azonban nem indult el, mert a szenátus ’99 januárjában megbuktatta a javaslatot. „Félrevezettem az embereket, beleértve a feleségemet is. Mélységesen sajnálom a történteket.” – mondta Clinton.

Reagan is az egyik Iránnal kapcsolatos döntését bánta meg. Az iraki-iráni háború kapcsán az USA elvileg függetlenítette magát. Iránt 1984-ben felvették a terrorizmust támogató országok listájára, ami további szankciókra adott okot. Az amerikai adminisztráció megtiltotta fegyverek bevitelét Iránba, illetve bármilyen más amerikai segítségnyújtást az ország számára, valamint az embargó érintette a két ország között folyó importot és exportot is. Reagan a háború utolsó szakaszában adta ki az iráni importra vonatkozó tiltó rendelkezést. Ez azt jelentette, hogy az USA megszüntette az iráni kőolaj közvetlen importálását. Irán gazdasága a kőolaj kitermelésre épült, ezért nagy károkat okozott az országnak, nem is beszélve a háború következményeiről.

(BBC)