Az ülés megnyitását megelőzően légi bemutatót tartottak egy-egy helikopter részvételével a szövetség minden tagállamából, melyek átrepültek a NATO-székház felett. A Magyar Honvédség egy Mi-17 típusú szállítógéppel vett részt a bemutatón.

A kétnapos értekezlet középpontjában a tagállamok védelmének és biztonságának fokozása, valamint az európai katonai mobilitás és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig meghívást kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A találkozón nagy hangsúlyt kap a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai szövetségesek katonai költségvetését. A vezetők tárgyalnak a NATO–Oroszország-viszonyról, továbbá a várakozások szerint megegyeznek a szervezet parancsnoki szerkezetének megerősítéséről.

– jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán, a nemzetközi védelmi szövetség kétnapos csúcstalálkozójának első munkaülését követően.

Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a tisztességes tehermegosztás megerősíti a szövetséget, hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és szükség esetén NATO gyors reagálási képességét.

– fűzte hozzá.

Tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. "A védelmi kiadások növelése modern és hatékony védelmet biztosít, ez erősebb Európát jelent, ami jó Amerika számára is" – fogalmazott a főtitkár.

Elmondta, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői szerdán megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Hozzátette, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.

A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban. Hozzátette, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a Fekete-tenger térségében is.

Az elfogadott nyilatkozatban a NATO-tagországok vezetői leszögezték, hogy továbbra is hisznek a szövetség és Oroszország közötti, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és a kötelezettségvállalások betartásán nyugvó partnerség stratégiai jelentőségében, ugyanakkor nem fognak kompromisszumot kötni azon elvekről, amelyeken Európai és Észak-Amerika biztonsága nyugszik. Kijelentették, hogy támogatják Ukrajna, Georgia és a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon belül. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett három országba telepített erőit. Ismételten elítélték a Krím félsziget illegális elcsatolását, valamint a krími tatárok és más helyi közösségek tagjainak hátrányos megkülönböztetését, továbbá felszólították Moszkvát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO nyitott a politikai párbeszédre, nem keresi a konfrontációt, és nem jelent fenyegetést Oroszország számára.

Kiemelte: felismerve, hogy a világűr kutatása rendkívül dinamikus és gyorsan fejlődő terület, amely elengedhetetlen a szövetség elrettentő és védelmi pozíciója szempontjából, a vezetők megállapodtak egy átfogó NATO-űrpolitika kidolgozásában is.

A főtitkár nyilatkozata szerint tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is.

Elmondta, hogy a NATO a házilag előállított robbanószerkezetek hatástalanítására irányuló képzési programját is folytatja Irakban, és kiterjeszti Jordániára és Tunéziára is. A katonai szövetség támogatása erősíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés képességét, és hozzájárul az érintett országok biztonságának javításához – közölte. Több tagállam anyagi és katonai hozzájárulását jelentette be a NATO-missziók munkájához – tette hozzá a főtitkár.

A védelmi szövetség tagállamainak vezetői közös nyilatkozatukban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.

Donald Trump amerikai elnök a problémák ellenére "nagyon jónak" nevezte a kapcsolatát Angela Merkel német kancellárral a szerdai kétoldalú találkozójukat követően, amelyre a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet margóján került sor.

– hangoztatta Trump a közös sajtótájékoztatón, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa délelőtt élesen bírált Északi Áramlat 2 orosz gázvezetékről is szó volt.

"Úgy gondolom, hogy a kereskedelmünk növekedni fog, és sok más dolog is növekedni fog" – fogalmazott.

Merkel arról számolt be, hogy ezen témák mellett a migrációról és a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozóról is egyeztettek, és leszögezte, hogy várakozásokkal tekint a további tárgyalások elé Trumppal, az Egyesült Államok ugyanis továbbra is fontos, jó partnere Németországnak.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak: az orosz kőolaj és földgáz mindössze 20 százalékát teszi ki a német energiamixnek, az egyébként Európa-szerte is sokak által bírált földgázvezetéket pedig magánvállalatok finanszírozzák.

Heiko Maas német külügyminiszter később leszögezte: Németország nem túsza sem Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak.

"Mi vagyunk a szabad világ egyik garantálói, s ez így is fog maradni" – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy Berlin a 2024-es céldátumáig 80 százalékkal tervezi növelni katonai kiadásait, ami szerinte elismerésre méltó előrelépés.

Trump délután Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett, és ezt követően mindketten az országaik közötti kiváló kapcsolatot dicsérték. A rövid közös sajtókonferencián Macront megkérdezték, hogy ő is úgy gondolja-e, hogy Németország Oroszország "túsza", amire azt válaszolta, hogy nem.

A francia államfői hivatal eközben közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, Macron szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.

Egy névtelenséget kérő francia tisztségviselő szerint a találkozón Trump "személyes elkötelezettségét" fejezte ki Európa iránt, és "inkább pozitív, konstruktív" üzeneteket fogalmazott meg, ami arra utal, hogy nincs szakítás a transzatlanti viszonyban.