Sok a hasonlóság a pár évvel ezelőtti kijevi, a néhány hónapja zajlott romániai és a jelenlegi macedóniai tüntetéssorozat között – jelentette ki Horváth József, a katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A szakértő szerint nem spontán akciókról van szó, ezek a megmozdulások, amelyek időnként erőszakba torkollanak, bizonyos szervezettséget mutatnak.

Míg néhány évtizeddel ezelőtt úgy gondoltuk, államok államokkal szemben fejtenek ki ellenséges tevékenységet, most úgy tűnik, eljött az idő, amikor multinacionális cégek, tőkés csoportok különböző gazdasági-politikai érdekekből képesek arra, hogy államokkal szemben is olyan eszközökkel lépjenek fel, amilyenekkel korábban csak professzionális titkosszolgálati, állami szervek voltak képesek – fejtette ki.

Arra a felvetésre, hogy a stabil Balkán napjainkban is értelmezhetetlen kifejezés, azt válaszolta: Jugoszlávia szétesése után időzített bombákat hagytak hátra a Balkánon. Ezeket bármikor élesíteni lehet az etnikai-vallási feszültségek kiélezésével – mondta a szakértő.

Arra a megjegyzésre, miszerint sokat segíthetne, ha az Európai Unió vonzóbb lenne ezeknek az országoknak, úgy reagált: sajnálatos módon az elmúlt években az unió mintha szándékosan kerülné, hogy beavatkozzon olyan helyzetekben, mint amilyeneket az arab tavasz vagy az orosz-ukrán válság eredményezett. Az unió, mint béna kacsa, csak szólamokat képes pufogtatni, de gyakorlati, aktív intézkedésekre jelen állapotában nem képes. A vonzerejét pedig az Európai Unió az elmúlt években elveszítette, példája ennek a többi közt Nagy-Britannia – hangoztatta.

Így kell megszállni egy országot 2017-ben – címmel mi is közöltünk egy részletes összefoglalót a Macedón belpolitikai válságról, az ott zajló folyamatok sok hasonlóságot mutatnak a budapesti eseményekkel.