Hétfőn startol az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO), az Európai Ûrügynökség mars missziójának keretében. A űreszközt a kazahsztáni Bajkonurból lövik fel, és miután leválik a hordozórakétáról, megkezdi hat hónapos útját a Mars felé.

A TGO egy műhold, amelyen van egy leváló egység. Míg a szerkezet egyik része Mars körüli pályán fog keringeni a másik része 21 000 km/óra sebességgel belép a vörös bolygó légkörébe. Annak érdekében, hogy az eszköz ne sérüljön meg, felszerelték hőpajzzsal, ejtőernyővel és fékező rakétákkal.

Ereszkedés közben képeket készít a marsi tájról, azonban a felszínre érkezés után már nem tudja használni a kameráit. Küldetése szempontjából ez nem is fontos, hiszen a szerkezet feladata, hogy ± környezetről gyűjtsön adatokat és kipróbáljon néhány technológiát, amit a jövőbeni küldetések során fognak felhasználni a mérnökök.

Főleg a radar rendszerek, programok, számítógépek és algoritmusok tesztelése tartozik a fontosabb feladatok közé.

Azonban ennél is jelentősebb a marsi környezet megfigyelése. A tudósok az elmúlt évek mérései alapján arra következtettek, hogy bizonyos gázok jelenléte a légkörben állandó értéket mutat.

Ez azért érdekes, mert a Mars rendkívüli módon ki van téve a Nap romboló hatásának. A napszél – a napkitörések során kilökődő töltött részecskék masszív felhője – ugyanis rendszeresen elsodor kisebb-nagyobb mennyiségű gázt az űrbe a vörös bolygó légköréből. Ez azért történhet meg, mert a Marsot nem védi meg ettől egy nagyobb, egybefüggő mágneses.

Ráadásul az olyan egyszerű szerves molekula, mint a metán nagyon könnyen elbomlik a marsi körülmények között.

Ha ezek ellenére állandó a metán szintje, akkor az azt jelenti, hogy valami metánt és más gázokat, például nitrogén-dioxidot és kén-dioxidot bocsájt ki a légkörbe. Ez ezért érdekes, mert a metánt a földön élő szervezetek is előállítják – valamint a növényi és állati maradványok bomlása során is keletkezhet. Ha biológiai eredetű metánról van szó, akkor valószínűleg bakteriális létformák állítják elő a gázt.

Van geológiai magyarázat is a metán állandó jelenlétére. A víz és bizonyos típusú kőzetek találkozásakor felszabadulhat némi metán, amit a vízfolyások oldott formában a felszínre hozhatnak. Emellett az is előfordulhat, hogy a felszín alatt hatalmas, ősi, jégbe fagyott metánbuborékok találhatóak. Ezek a napsugárzás hatására felengednek a melegebb időszakokban és a gáz egy része a felszínre szökik.

A TGO egy európai Mars-rover eszközeit teszteli, amelyet 2018-2020 között szándékozik a vörös bolygóra küldeni az Európai Ûrügynökség.

(BBC)