700 milliárdért Budapestre csábítanák Európa kreatívjait
Bertha László
2016.02.10. 21:18
Magyarország rendezi meg a régió legnagyobb innovációs fórumát, a think.BDPST konferenciát.
Március 8-10. között Magyarország rendezi meg a közép-kelet-európai régió legnagyobb innovációs fórumát, a think.BDPST konferenciát. A kétnapos eseményen a legnevesebb politikai, tudományos és gazdasági szereplők vitatják meg Magyarország és a visegrádi országok fenntartható növekedésének kulcskérdéseit, a versenyképesség javításához szükséges új típusú együttműködések, illetve a közös gondolkodás és cselekvés lehetőségét. A konferencián felszólal többek között a volt bajor kormányfő, Edmund Stoiber, illetve New York állam egykori kormányzója, George Pataki, valamint a térség számos üzleti és tudományos szereplője is.
Az innovációs fórumot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzetközi Visegrádi Alap, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal együttműködésével az Antall József Tudásközpont (AJTK) szervezi. A konferencia részleteiről szerdán közös sajtótájékoztatót tartott a külügyminisztérium és az AJTK, valamint a rendezvény főtámogatója, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
A sajtótájékoztatón Magyar Levente államtitkár elmondta, hogy a think.BDSPT csak egy hosszú folyamat legelső lépése, hiszen céljuk nem kevesebb, mint hogy Budapest Európa egyik innovációs központjává váljon a jövőben:
szeretnék Magyarországnak és Budapestnek egy olyan renomét adni, hogy innovációs központként tekintsenek ránk a térségben.”
Magyar Levente, valamint az AJTK igazgatója, Antall Péter is hozzátette, hogy fontos dolog, hogy Magyarország is otthont adhat egy ilyen volumenű konferenciának, példaként említve a szlovák Globsec biztonságpolitikai fórumot, amely évről évre egyre meghatározóbbnak számít világviszonylatban is.
Magyar Levente szerint az innováció különösen fontos a magyar gazdaság szempontjából, nem véletlen, hogy
a kormány 700 milliárd forintot fordít az ilyen jellegű fejlesztésekre.
Antall Péter a konferencia témájával kapcsolatban elmondta, hogy az innováció azért is volt jó választás, mert igencsak szerteágazó, így számos területet közrefog. A Tudásközpont igazgatója úgy vélekedett, hogy a fórum célja, hogy eszmecserét kezdeményezzen az üzleti és a tudományos élet legjelesebb képviselői között.
A think.BDPST révén egy olyan stratégiai konferencia veszi kezdetét Magyarországon, amely minden évben megrendezésre kerülhet, illetve az innováció legmeghatározóbb fórumává válhat. Bentzik Réka, az MVM kommunikációs igazgatója hozzátette, hogy az innováció fontos terület a vállalat szempontjából is, így örömmel álltak a kezdeményezés mellé.
A sajtótájékoztató után a 888.hu-nak Antall-Horváth Veronika, a projekt vezetője elmondta: a céljuk, hogy egy olyan együttműködés alakuljon ki a kormányzati döntéshozók, az üzleti és a tudományos élet szereplői között, hogy elinduljon egy tényleges gondolkodási folyamat az innováció területén. Itt gondolhatunk például a felsőoktatásra, ami akár egy közös V4-es (Visegrádi négyek) egyetem megalapítását is eredményezheti.
Bővülhet-e az együttműködés a nyugat-balkáni, illetve a balti államokkal?
Az említett térségekkel való együttműködés stratégiailag is fontosnak számít, mind a gazdaság, a kereskedelem és a biztonságpolitika szempontjából. Jó példa erre a novemberben létrehozott Nyugat-balkáni Alap, melyet a Visegrádi Alap mintájára hoztak létre. Ezen a tanácskozáson ott voltak a nyugat-balkáni országok, Szlovénia, valamint a V4-es országok külügyminiszterei is. Ez is jelzi, hogy egy mélyebb, civil együttműködés is elindult a térségben – mondta a projekt vezetője.
Melyik ország lehet a Visegrádi Együttműködés vezetője?
Kérdésünkre az AJTK igazgatója, Antall Péter elmondta, hogy méreteinél fogva Lengyelországé lehet a vezető szerep, de az együttműködésen belül komoly konszenzusos döntéshozatal zajlik. Ezt az együttműködést a menekültválság kapcsán is igazolták a V4-es országok, hiszen összefogva egy sokkal jelentősebb lobbierőt tudnak képviselni az Európai Unióban.
Magyarországon jelenleg a GDP 1,4 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, az évtized végére azonban 1,8 százalék körüli részarány a cél – ennek eléréséhez pedig elengedhetetlen a visegrádi innovációs együttműködés elmélyítése. A visegrádi országokban ugyanakkor egyelőre elmarad a kis és középvállalkozások innovációs teljesítménye az uniós átlagtól. Az EU-ban a kisvállalkozások átlagosan 30, illetve a közepes cégek mintegy 50 százalékához kapcsolódik valamilyen innovációs teljesítmény, régiónkban azonban – Csehország kivételével – e számoknak nagyjából a fele teljesül (Magyarországon 12 és 26 százalék az arány).
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
