Az EU tagállamai elfogadták Bosznia-Hercegovina tagsági kérelmét. Bosznia csatlakozásáig még sok idő telhet el, mivel az ország közigazgatását EU-kompatibilissé kell alakítani.

Az EU 28 tagja kedden elfogadta Bosznia-Hercegovina tagjelölti státusz iránti kérelmét, valamint utasították a Bizottságot, hogy készítsen egy értékelést arról, hogy az ország mennyire van felkészülve a csatlakozásra. Ez a folyamat akár egy évig is eltarthat.

Bosznia februárban adta be a jelentkezési kérelmét. A szlovák soros uniós elnökségtől sok biztatást kaptak a bosnyákok. Szlovákia egyébként elkötelezett az EU további bővítése mellett.

A Bizottság hamarosan elküld egy kérdőívet Szarajevóban, amelynek kiértékelése során arra keresik majd a választ, hogy mennyire alkalmas az EU tagságra Bosznia. A kérdőívben minden lehetséges témát érintenek a gazdaságtól a jogállamiság helyzetéig.

A bosnyákok felvételi eljárása meglehetősen bonyolult lehet az 1990-es években kitört háború öröksége miatt. A daytoni békeszerződés, amely véget vetett a konfliktusnak, két autonóm zónára osztja az országot: az egyiket a bosnyákok és a horvátok tartják ellenőrzésük alatt, a másikat a szerbek. Mindhárom etnikai csoport államfőt állíthat egy tripartit-rendszerben.

Az ország alkotmányát a daytoni egyezmény alapján a nemzetközi közösség hozta létre és a rendszer meglehetősen igazságos, mindegyik kisebbségnek sok jogosultságot biztosít, azonban egyben túlszabályozott és túlbonyolított is. Így pedig nehéz lesz bármiféle reformot is átnyomni a kétkamarás törvényhozáson és a végrehajtó szerveken.

Az elmúlt 14 hónapban a bosnyák parlament azzal küzdött, hogy olyan törvénytervezeteket fogadtasson el, amelyek fenntartják a gazdasági növekedést. Az EU tagállamai szerint Boszniának még sokat kell tennie a szociális és a gazdasági szektorban, valamint további reformokra van szükség a jogállamiság és a közigazgatás területén.

Denis Zvizdic miniszterelnök szerint a tagjelölti státusz elnyerése

(DW)