Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben közölte, hogy sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke értelmezi a szolidaritást. Hozzátette, hogy Magyarország komoly terhet vállalt a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével, és több ezer határvadász szolgálatba állításával. Az intézkedések nemcsak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik — tette hozzá. Juncker a magyar polgárok akaratával szemben Magyarországot bevándorló országgá akarja alakítani. Ez nem szolidaritás, hanem erőszak — fogalmazott a miniszterelnök.

Julian King, a terrorizmus, a szervezett és kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy erősödött az európai célpontok ellen tervezett támadások elkövetésének veszélye, az Iszlám Állam felszámolása céljából létrejött nemzetközi összefogás sikeres katonai akcióinak köszönhetően. A visszaszivárgó, európai országok állampolgárságával rendelkező egykori harcosok, és a körülöttük kialakuló szélsőséges nézeteket valló csoportok miatt fennáll a terrorizmus finanszírozásának újabb beáramlása. Leküzdése érdekében a bizottság három javaslatot terjesztett elő a pénzmosás, a jogellenes pénzforgalom, illetve a vagyonbefagyasztás és -elkobzás területére vonatkozó uniós jogi keret kiegészítése érdekében.

Washingtonban készen áll az elnöki rendelet a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó országok ellen. Az amerikai kormányzat elsősorban Kínánál szeretné elérni, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Észak-Koreára. Washington szerdán Phenjan elleni olajembargót, és a textilexportja elleni bojkottot sürgetett. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely hétfőn ül össze ismét, nem hoz szankciókat a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó valamennyi ország ellen, akkor az elnök "a megfelelő időben fontolóra veszi" a rendelet aláírását.