A török elnök az osztrák kormány azon lépését kritizálta, miszerint több imámot kiutasítanak, és számos mecsetet bezárnak.

A politikai iszlám elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről pénzelt imámot, és bezárnak hét mecsetet – jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken.

A török elnök az osztrák kormány lépését iszlámellenesnek nevezte. Erdogan szerint az új intézkedések a kereszt és a félhold közötti háborúhoz vezethetnek. 

– közölte Erdogan egy Isztambulban tartott beszédében.

Ezt csinálják, mi pedig tétlenül nézzük? Mi is lépéseket fogunk tenni – tette hozzá.

Ausztriában 360 ezer török felmenőkkel rendelkező ember él, közülük 117 ezren török állampolgárok is. Az elmúlt hónapokban mérgesedett el a helyzet Ausztria és Törökország között Kurz bevándorlásellenes retorikája miatt és azért, mert az osztrákok ellenzik a török EU-s tagságot.

Sebastian Kurz vezette kormány döntése összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek, ami társadalmi vitát váltott ki.

A szóban forgó mecsetet az AFP hírügynökség szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvetlen kapcsolatban áll a vallási ügyek török állami intézményével (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését.

A dpa német hírügynökség szélsőjobboldalinak minősítette az ATIB-ot, és úgy értesült, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szervezet tartja fenn.

Herbert Kickl belügyminiszter nem sokkal később közölte, hogy akár 60 imámot is kiutasíthatnak az országból, családtagjaikkal együtt.

Noha az osztrák törvények 2015 óta tiltják az országban tevékenykedő imámok finanszírozását külföldről, az ATIB kijátszotta a törvényt – jelentette ki Gernot Blümel kulturális miniszter, akihez a vallási ügyek is tartoznak.

A török mecsetet azért zárták be, mert ott szélsőjobboldali tevékenység folyt, és mert működését nem engedélyezte az ausztriai muzulmánok ernyőszervezete. Az arab mecseteket pedig azért zárták be, mert szalafista nézeteket hirdettek bennük.

A török elnök szavai sokkal inkább a választóknak szólnak, mint a világnak, hiszen június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. A választásoknak igen nagy a tétje, hiszen nemrég egy népszavazáson a törökök szűk többsége úgy döntött, hogy minden eddiginél nagyobb hatalmat ad a mindenkori török elnök kezébe – lényegében bizonyos megkötésekkel az új elnök rendeleti úton is kormányozhat, nem kell mindenben kikérnie a parlament véleményét.

Erdogan kockáztatott, amikor egy napra tette a két választást, hiszen a közvélemény-kutatások nem jelzik egyértelműen az elnök és pártjának győzelmét. A török elnök népszerűsége 40 százalék fölött van, de a pénzügyi gondok és a gazdaság instabilitása kiszámíthatatlanná teszik az eredményt.

A török elnökválasztás kétfordulós. A közvélemény-kutatások szerint Erdogan nem tudja majd megszerezni a szavazatok 50 százalékát, plusz egy voksot az első fordulóban. Egy esetleges második fordulóban a legerősebb ellenzéki jelölttel venné fel a versenyt. Ez esetben a jelenlegi kutatások alapján Erdogan nyerne. Angela Merkel német kancellár szinte biztosra veszi a jelenlegi elnök győzelmét, legalábbis erre utal az a gesztus, hogy egy, a választások utánra eső időpontra meghívta Erdogant Németországba.