Erdogan megerõsítené az elnöki pozíciót
Tóth Dalma
2016.11.17. 17:58
Törökországban erõs elnöki rendszert hoznának létre. A konkrét elképzelésekrõl most az egyik miniszter beszélt.
ANKARA, 17:58
Törökországban erős elnöki rendszert hoznának létre. A konkrét elképzelésekről most az egyik miniszter beszélt.
Veysel Eroglu erdő- és vízügyi miniszter Anadolu állami hírügynökségnek árulta el, hogy milyen új elnöki rendszert képzelnek el – írja az AFP. A módosításokról jövőre döntenének népszavazás útján.
Az átalakítás során megszüntetnék a miniszterelnöki pozíciót és erős elnöki rendszert alakítanának ki. Ez azt jelenti, hogy Erdogan még nagyobb hatalomhoz jutna.
A törökök úgy képzelik, hogy az új rendszer az USA elnöki rendszeréhez hasonlítana. A miniszterek ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem lennének parlamenti képviselők. Eroglu szerint ez jelképezné a törvényhozó és végrehajtó hatalom, azaz a parlament és a kormány teljes szétválását.
A jelenleg hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja népszavazást tartana a módosításokról. Ahhoz, hogy referendumot írhassanak ki a kérdést illetően 330 szavazatra van szükségük az 550 képviselőből álló parlamentben. Eroglu azt reméli, hogy a kellő szavazat az ellenzéki Nacionalista Mozgalom Párt támogatásával meglehet. A népszavazást 2017 tavaszán tartanák meg, és ha sikeres lenne 2019-ben lennének a választások.
Erdogan korábban azt mondta, hogy tavasszal Törökország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról is népszavazást tarthatnak.
A török diplomaták után a katonák is menedékjogot kértek Németországban
A puccskísérlet óta több ezer embert tartóztattak le és távolítottak el pozíciójából, ami miatt sokan kritizálták már Erdogant.
Pontosan nem ismert mennyi, de több török katona is politikai menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Németországba, sokan családtagjaikkal együtt.
A német szövetségi belügyminisztérium adatai szerint a július 15-én történt törökországi puccskísérlet óta 35 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár kért már menedéket Németországban.
Az ügy még inkább megterhelheti a feszült német-török kormányzati viszonyt, mert a menedékjog megadása azt jelentené, hogy egy német szövetségi hatóság megkérdőjelezi Törökország jogállamiságát.
A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának egy októberi jelentése szerint a török kormány nyomást gyakorol a berlini vezetésre, elvárja, hogy elutasítsák a török diplomaták menedékjogi kérelmét.A tényfeltáró munkacsoport szerint ugyanakkor a német kormány kételkedik abban, hogy az érintetteknek kitoloncolásuk esetén a jogállami követelményeknek megfelelő és az emberi jogok tiszteletén alapuló eljárásban lenne részük hazájukban.
A szövetségi menekültügyi hivatal még egy ilyen kérelmet sem bírált el.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
